Hazudtak Soros jogvédői, hogy egy elítélt hekkert védjenek

2020.01.20. 21:13

Közleményt adott ki a Szolnoki Törvényszék, amelyben a TASZ korábbi, „Félrevezető a bíróság közleménye az etikus hacker ügyében" című közleményre reagáltak – írja a Magyar Nemzet.

A Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya közleményében azt írta, visszautasítja, hogy az általa 2019. december 6-án kiadott „Jogerős ítélet a szolnoki hacker-ügyben" című sajtóközlemény bármiben ellentmondana a jogerős bírósági ítéletben foglaltaknak, egyúttal, a közvélemény objektív és pontos tájékoztatása érdekében az alábbiakban pontonként haladva cáfolja a TASZ állításait:

1.) „A közlemény azt állítja, hogy a hacker jogosulatlanul próbált magának internetet biztosítani, amikor a biztonsági rést felfedezte – ehhez képest az egész eljárás során egyszer se merült fel, hogy jogszerűtlen tevékenység közben talált volna a hibára."

A TASZ fenti állítását a jogerős elsőfokú ítélet 3. oldal 3. bekezdés 1. mondata cáfolja.

Eszerint:

„A vádlott az informatikai ismereteit felhasználva kísérelt meg internetszolgáltatást biztosítani a maga részére..."

2.) „A közlemény azt sugallja, hogy állás reményében kereste meg a vállalatot – noha az ítéletben is szerepel, hogy a Telekom munkatársai ajánlottak munkát a fiatal informatikusnak, ő nem ezzel a céllal hozta a cég tudomására a rendszer hiányosságait."
A TASZ fenti állítását a jogerős elsőfokú ítélet 3. oldal 5. bekezdése cáfolja. Eszerint:
„A vádlott bízott abban, hogy amennyiben a sértett előtt feltárja a rendszer sérülékenységét, úgy a sértetti cég alkalmazni fogja programozói munkakörben. Ennek érdekében először 2017. április 9. napján e-mailben álnéven felvette a kapcsolatot a sértettel, majd 2017. április 10. napján Budapesten, a sértett székházában személyesen előadta az általa tapasztaltakat, továbbá olyan ajánlatot tett, hogy havi 700.000-800.000,- Ft-os fizetésért alkalmazottja lenne a sértetti cégnek."

3.) „Félrevezető az is, hogy a közlemény „félszáz" jogosulatlan belépést emleget: a valóságban egy nagyságrenddel kevesebb alkalommal lépett be a rendszerbe a hacker, mert egy-egy hozzáférés alkalmával több belépés kerül naplózásra."

A TASZ fenti állítását a jogerős elsőfokú ítélet 3. oldal 6. bekezdése cáfolja.

Eszerint:

„A vádlott 2017. április 12. és 2017. május 2. között Szolnokon és Rákóczifalván az internet felhasználásával a sértett rendszergazdai jogosultsággal rendelkező munkatársának felhasználó nevét és jelszavát – a fentiek szerinti módon – megszerezve és felhasználva, 62 alkalommal jogosulatlanul belépett a sértett üzemeltetésében lévő, a sértett dolgozóinak authentikációs feladatait ellátó LDAP szerverre, ahol a saját részére jogosulatlanul felhasználói profilokat hozott létre, valamint a sértett dolgozóinak belépési adatait, felhasználóneveit és jelszavait logolta, gyűjtötte."

„A sugalltakkal szemben fel sem merült, hogy a fiatal programozó átvegye az irányítást a Telekom teljes rendszere felett, és annak internetszolgáltatásait blokkolja". Első dolga volt felvenni a kapcsolatot a Telekom biztonsági főnökével és beosztottjaival, akiknek részletesen feltárta a megtalált hibákat. Durva csúsztatás tehát arra célozgatni, hogy át is vehette volna az irányítást a rendszer felett, hiszen erre semmilyen szándéka nem volt. Védeni akarta az informatikai rendszert, ezért bőven azelőtt megállt és jelezte a hibát, hogy abban igazán mélyre jutott volna."

A TASZ fenti állítását a jogerős elsőfokú ítélet 3. oldal 7. bekezdése cáfolja.

Eszerint:

„A vádlott által az LDAP szerveren jogosulatlanul létrehozott felhasználói profilok teljes körű hozzáférést biztosítottak a rendszerhez, ezáltal a vádlottnak lehetősége nyílt a sértett ügyfeleinek mobil és rögzített telepítésű telefon- és internetszolgáltatásainak blokkolására, illetve a rendszer felett teljes vezérlés átvételére."

Szemben a TASZ azon állításával, mely szerint a törvényszék közleménye nem említette, hogy a szakértői vélemény alapján a közérdekű üzemet a vádlott tevékenysége nem érintette, ez a közlemény 8. bekezdés 2. mondatából egyértelműen kiderül. Eszerint:

„A beszerzett szakértői vélemény alapján, amely cáfolta, hogy a „feltört" szerver közérdekű üzem lenne, a vádtól eltérően, a bűncselekmény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő alapesetében, és nem a lényegesen súlyosabban minősülő minősített esetében mondta ki bűnösnek a büntetlen előéletű férfit..."

Végezetül, egy sajtóközlemény, annak terjedelmi korlátai miatt csak az ügy, illetőleg a bírósági döntés legfontosabb körülményeinek bemutatására szorítkozhat, aminek a fenti ügyben kiadott közlemény eleget tett.

A bírósági sajtóközlemény nem fogalmazott meg „állításokat", sem „sugalmazásokat", nem tartalmazott „célozgatásokat", illetve „csúsztatásokat", hanem tényszerűen és objektíven tájékoztatta a sajtószerveket és a közvéleményt egy jogerős bírósági döntés tartalmáról – fogalmazott a Szolnoki Törvényszék közleménye.