A kulturális értékek megőrzése és a kultúra támogatása közös nemzeti érdek

2020.01.22. 11:05

A magyar nemzet csak akkor maradhat erős, ha megvédi kultúráját, megőrzi épített és szellemi kulturális örökségét – hangsúlyozta Prof. Dr. Kásler Miklós a Magyar Kultúra Napja alkalmából adott interjújában. Az emberi erőforrások minisztere hozzátette: miközben a balliberális kormányzás alatt tudatosan gyengítették a nemzeti kultúrát és rengeteg műemlék vált az enyészetté, addig 2010-hez képest csaknem két és félszeresére nőtt az ágazat támogatása, így folyamatosan valósulhatnak meg a felújítások és a beruházások.

Hogyan látja a magyar kultúra helyzetét és szerepének fontosságát napjainkban?

A kultúra a nemzeti identitás legmeghatározóbb része, azon anyagi és szellemi értékeink összessége, amelyek megőrzése és fejlesztése a kormány egyik legfontosabb feladata. Egy olyan zivataros korszakban, ahol a keresztény európai eszmeiség szükségességét gyakorta megkérdőjelezik, még inkább fontos ápolni azokat a hagyományokat és emlékezni azokra az alkotásokra, amelyek mindig is meghatározták és összekapcsolták a magyarságot határon innen és túl. Bár január 22-én a magyar kultúra egyetemes értékeiről emlékezünk meg, az év többi napján sem szabad háttérbe szorítani a közös nemzeti örökségünket. Az iskolai neveléstől kezdve, a családi közegen át egészen az intézményekig nyúló kultúrának pedig mindenki számára elérhetőnek és a mindennapokban is megismerhetőnek kell lennie. Ehhez minden szükséges forrást és támogatást biztosít a kormány.

Kásler Miklós: 2010-ben 172 milliárd forintot szánt az előző, balliberális kormány a kulturális tevékenységek támogatására, ez az összeg idén már 584 milliárd forintot jelentFotó: Hirling Bálint - Origo

Említene néhány kiemelt konkrét eredményt, példát a kulturális fejlesztések köréből az utóbbi időszakban?

2010-ben 172 milliárd forintot szánt az előző, balliberális kormány a kulturális tevékenységek támogatására, ez az összeg idén már 584 milliárd forintot jelent. Ezzel az Eurostat adatai szerint is GDP-arányosan Magyarország költi a legtöbbet kulturális nagyberuházásokra, vagyis az Európai Unió éllovasának számít. Az előző évekhez képest idén 500 millióval több támogatást kapnak a budapesti színházak, 30 százalékkal többet a vidéki teátrumok, és a kormány szeretné folytatni a fővárosban a nyugati világ legnagyobb kulturális beruházását, a Liget Projektet is. Természetesen nemcsak a fővárosban, hanem országszerte zajlanak az intézmény-felújítások és a kulturális beruházások. 2019-ben például megújult a kaposvári Csiky Gergely Színház, 2020-ban pedig több, az ágazathoz tartozó fejlesztés fejeződhet be, úgy mint a Kertész Imre Intézet, a nyíregyházi Kállay-kúria, a veszprémi állatkert, de befejeződik a Szolnoki Szigligeti Színház és a szolnoki Művésztelep felújítása, és birtokba veheti a közönség a komáromi Csillag Erődöt is. Mindezeken felül folytatódnak a Makovecz Imre-program keretében zajló felújítások. 2020-ban csak az EMMI-hez tartozó kulturális beruházásokra összesen mintegy 7 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezt az összeget pedig tovább növelik a Liget Budapest Projekt, a Magyar Állami Operaház, illetve a Modern Városok Program kulturális beruházásainak forrásai is.

A Liget-projekt folyamatosan a politikai csatározások kereszttüzében van. Hol tartanak az ottani kulturális fejlesztések, beruházások?

A Liget Budapest Projekt hazánk legnagyobb kulturális fejlesztése a millenniumi időszak óta, egyben a világ legjelentősebb ilyen tartalmú városfejlesztési projektje, amely komplex módon, egyidejűleg bővíti és újítja meg a Városliget zöldfelületeit és intézményi hálózatát. Ennek eredményeként már megszépült a Hősök terén álló Szépművészeti Múzeum, ahol helyreállították a több mint 70 éve lezárt, a második világháború során megsérült Román Csarnokot, valamint új kiállítótérként a reneszánsz stílusú Michelangelo-termet. Szintén a Liget-projekt keretében mára teljesen megújult az évtizedek óta elhanyagolt egykori Olof Palme-ház, amely immár Millennium Háza néven várja a látogatókat. A teljesség igénye nélkül említeném még meg, hogy az Állatkerti körút lepusztult bódésora helyén – Feszl Frigyes egykori városligeti pavilonjának tervei alapján – elkészült a Pavilonkert és környéke, átadtuk Magyarország egyik legkomplexebb és legizgalmasabb játszóterét, amely több mint 13 ezer négyzetméteren várja a kicsiket és nagyobbakat egyaránt. Jelenleg folyamatban van a Magyar Zene Házának építése, valamint a Néprajzi Múzeum és a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése. Szintén a projekt eleme az Új Nemzeti Galéria, illetve a Magyar Innováció Házának és a Városligeti Színháznak megépítése, ezek sorsa azonban kérdésessé vált, miután az októberben megválasztott új budapesti városvezetés kimondta, hogy nem kér ezekből a kulturális beruházásokból. Elkészült továbbá a Fővárosi Állat- és Növénykert új játszóparkja, a Holnemvolt Vár. Szerkezetkész állapotban van az Állatkert Biodómja, amelyben helyet kapna többek között Közép-Európa legnagyobb akváriuma is.

"A budapesti tervek között szerepel a Nemzeti Levéltár korszerűsítése mellett a Műcsarnok, a Terror Háza és a Nemzeti Múzeum, továbbá a József Attila Színház felújítása"Fotó: Hirling Bálint - Origo

Természetesen a főváros számos helyszínén zajlanak még további fejlesztések, amelyek talán kisebb visszhangot kapnak. Ezek közül melyek a legjelentősebbek?

Való igaz, hogy a budapesti kulturális fejlesztések egyik legjelentősebb, de nem kizárólagos eleme a Liget-projekt. Ezenkívül számos épület felújítása és intézmény fejlesztése van folyamatban.  Ezek közül a Magyar Állami Operaház régi fényének helyreállítását, a Magyar Nemzeti Múzeum kertjének felújítását, valamint a Budai Várnegyed átfogó rekonstrukcióját lehet kiemelni első sorban. Ehhez kapcsolódóan az elmúlt években teljesen újjászületett a sokáig pusztulásra ítélt Várkert Bazár, amely ma már ismét eredeti szépségében tündököl: kedvelt sétahely és meghatározó kulturális helyszínné is vált, ahol kiállítások, koncertek, családi programok várják a látogatókat.  Kívül-belül teljesen megújult a budavári Nagyboldogasszony-templom, vagy közismertebb nevén a Mátyás-templom. Átadás előtt áll az újjászülető Csikós-udvar, benne pedig a Lovarda és a Főőrség épülete, valamint a Stöckl-lépcső. A királyi palota déli épületszárnyának rekonstrukciója mellett visszaállítjuk a Szent István-terem enteriőrjét, illetve kormánydöntés van az egykori Külügyminisztérium, a Honvéd Főparancsnokság és a lebontásáig a Sándor-palotával szemközt álló József főhercegi palota újjáépítéséről. A Nemzeti Hauszmann Program keretében azonban nemcsak épületek újulnak meg, hanem a várbeli utak, sétányok, várfalak, parkok zöldterületek és kertek is. Az elmúlt években teljesen megújult és megszépült a Zeneakadémia, kormányzati támogatással megépült a Budapesti Music Center, modern játszóhellyel bővült a Thália Színház. Megújult a Pesti és a Budai Vígadó épülete is. Az előttünk álló években ugyancsak a budapesti tervek között szerepel a Nemzeti Levéltár korszerűsítése mellett a Műcsarnok, a Terror Háza és a Nemzeti Múzeum, továbbá a József Attila Színház felújítása.

Az elmúlt évtizedben természetesen nem csak Budapesten történtek és történnek kulturális beruházások...

A kormány nem tesz különbséget főváros és vidék között, a rendelkezésre álló források függvényében az ország szinte minden területén, továbbá a határainkon túl is igyekszik támogatni a magyarság egészét érintő kulturális programokat és az ezek helyszínéül szolgáló intézmények megújulását. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban például az Erdély népi építészetét és tárgyi kultúráját bemutató épületegyüttes kialakításával kiteljesedik a skanzen nemzeti emlékanyaga. A Liget Budapest Projekthez kapcsolódóan visszanyerte korhű, eredeti állapotát a komáromi Csillagerőd, amely korának legnagyobb közép-európai katonai komplexuma volt. A megyei jogú városok kulturális fejlesztéseinek többségéhez a Modern Városok Program nyújt forrást. Mindezeken túl idén is folytatódik a Nemzeti Kastélyprogram, aminek köszönhetően sorra újulnak meg az ország leglátogatottabb, legismertebb kastélyai, amelyek múzeumoknak, látogatóközpontoknak adnak helyet. A Nemzeti Várprogram keretében a magyar történelem legendás helyszínein végeznek állagmegóvó és restaurációs munkálatokat, illetve turisztikai fejlesztéseket. A programban szerepel többek között a diósgyőri, a gyulai, a füzéri, a visegrádi és az esztergomi, valamint a kisvárdai vár felújítása, de folytatódik a rekonstrukció Magyarország legnépszerűbb várában, az egri várban is.

Kásler: Idén is folytatódik a Nemzeti KastélyprogramFotó: Hirling Bálint - Origo

Végezetül milyen forrásokra, milyen lehetőségekre számíthatnak a vidéki városok mellett a kisebb települések?

A kistelepülések fejlesztését szem előtt tartva és azok lakosságmegtartó képességének növelése érdekében hívta életre a kormány a Magyar Falu Programot. Ennek két alprogramja tavaly kifejezetten a helyi közösségek megerősítését és a kulturális élet élénkítését szolgálta. Ezek közül szeretném kiemelni a nemzeti és helyi identitástudat erősítését célzó támogatásokat, amelyek közösségi és kulturális szolgáltató terek építéséhez vagy felújításához, valamint rendezvények, programok megvalósításához nyújt forrást az önkormányzatok számára. A 2020-ban folytatódó programban idén ötmilliárd forintos elkülönített pénzügyi keretet szolgál a helyi szervezetek számára, hiszen aktív közösségi, kulturális élet nélkül nincs összetartó közösség, amely az erős és öntudatos nemzet alapvető alkotóeleme.