Kétmilliárd forintot kereshettek a börtönbizniszben részt vevő ügyvédek

Martonvásári börtön rács ablak
Közép-Dunántúli Országos Büntetés-Végrehajtási Intézet
Martonvásári börtön sajtóbejárás 2015 március 23-án
Vágólapra másolva!
A Magyar Nemzet cikke szerint az ügyvédek azért vállalják az amúgy nem is kötelező jogi képviselet a  fogvatartottak kártérítési ügyeiben, mivel ezzel a védők jelentős haszonra, a Magyar Nemzet számításai szerint összességében akár kétmilliárd forintra is szert tehettek a börtönbizniszből. Arról is ír a cikk, hogy ez az összeg kétszerese lehet annak, amit a bűnözők által elkövetett bűncselekmények sértettjeinek tovább kell utalni.
Vágólapra másolva!

A fogvatartottak kényelmetlenségei miatt megítélt kártérítések csaknem hetven százalékát ügyvédi letéti számlára utalták, azaz a nem egészen 13 ezer eddig lefolytatott eljárásból több mint kilencezerben biztosan volt jogi képviselője az államot perlő raboknak, letartóztatottaknak - értesült a Magyar Nemzet.

A Soros-hálózat által támogatott jogvédők és a strasbourgi emberi jogi bíróság által kikényszerített kártalanítási törvény nem írt elő kötelező jogi képviseletet, a Helsinki Bizottság pedig már évekkel ezelőtt megkönnyítette a bírósághoz fordulást egy tömör és átlátható keresetminta közreadásával.

Azt tehát, hogy az ügyvédek ilyen nagy gyakorisággal jelennek meg a börtönkártérítési ügyekben, leginkább a nagy biznisz, a könnyen megszerezhető pénz lehetősége indokolja.

Képünk illusztráció Fotó: Szabó Gábor - Origo

A Magyar Nemzet által korábban már hivatkozott igazságügyi kimutatások szerint a büntetés-végrehajtási törvény 2017-es módosítása és 2019. december 31-e között 8,6 milliárd forintot pereltek ki az államtól a fogvatartottak.

A Magyar Nemzet felhívja a figyelmet, hogy ebből csak valamivel több, mint egymilliárd forint a sértetti kártérítésre és a gyermektartási díjhátralékra kifizetett összeg,

amit azért fontos kiemelni, mert az ellenzéki sajtóban számos olyan cikk jelent meg a börtönbiznisz védelmében, miszerint a fogvatartottak alig látnak valamit az „embertelen körülmények miatt" kapott milliókból, hiszen a pénz nagy része végül a bűncselekmények áldozatainál köt ki. Ez tehát nem igaz.

A börtönbizniszben részt vevő ügyvédeket három csoportba osztotta a Magyar Nemzet, két nagy és egy harmadik, marginális csoportra oszthatók. Az utóbbiba mindössze néhány emberi jogi aktivista tartozik, akik meggyőződésből, pro bono segítenek a hozzájuk fordulóknak. A másik két, és létszámában meghatározó csoport között pedig csak annyi a különbség, hogy az egyikbe a „mindenért felszámolunk valamit", a másikba pedig a „pusztán sikerdíjas" ügyvédek tartoznak.

A Magyar Nemzet számításai szerint azoknál az ügyvédeknél, akik mindenért felszámolnak ellenszolgáltatást, egy konzultáció általában 30-50 ezer forintba kerül, és a kártérítési eljárások megindításához legalább egy találkozóra szükség van. Ha a fent említett, kerekítve kilencezer olyan ügynek, amiben ügyvéd járt el, csak a felében kértek pénzt a személyes egyeztetésért, akkor az összességében 135-225 millió forint bevételt jelent az érintett jogászok számára – tulajdonképpen egy pár perces beszélgetésért. Az ügyvédek legnagyobb haszna persze a sikerdíjból származik, amelynek pontos mértékét a kártérítési összeg várható mértékétől, valamint a jogi képviseletet ellátó nevétől és vérmérsékletétől függően öt-tíz, de akár harminc százalék is lehet.