Így juthatott Magyarországra a migráns, aki megerőszakolt egy 25 éves lányt

2020.01.27. 16:32

Mindössze fél napra volt szüksége a magyar rendőröknek ahhoz, hogy elfogják azt a migránst, aki pont egy hete este szexuálisan zaklatott egy fiatal egyetemista lányt a nyílt utcán Budapesten. Ez is jól jelzi, hogy a magyar hatóságok milyen jól végzik a munkájukat. Ahogy az is, hogy az Origo információi szerint a férfi hamis adatokkal akart menekültstátuszt szerezni Norvégiában, onnan érkezhetett Magyarországra, vagyis nem a schengeni határom keresztül. Megkeresésünkre ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász elmondta, hogy bűnelkövető migránsok törvények felett állnak, ha a nemzetközi védelem mögé tudnak bújni.

Egy 25 éves lány egy hete egy erzsébetvárosi szórakozóhelyen ünnepelte barátnőjének sikeres államvizsgáját. Ott ismerkedett meg a két lány két férfivel. Hajnalban a lányok külön indultak haza. A 25 éves lánynak az új ismerőse felajánlotta, hogy elkíséri.

A migráns séta közben a Kéthly Anna téren lévő parkba csalta a lányt azzal az indokkal, hogy elszív egy marihuánás cigarettát. A parkban aztán szexelni akart a lánnyal, aki ezt egyértelműen elutasította.A migráns ekkor erőszakossá vált, a lányt többször megütötte, a száját befogta és megerőszakolta; majd a telefonját is elvette.

A nő sikoltozására egy amerikai férfi figyelt fel, aki a segítségére sietett, de a szomáliai az amerikai férfira is rátámadt, többször megütötte, megrúgta, aztán elfutott.

A rendőröket az amerikai férfi hívta. Az erőszakolóról adott személyleírás, valamint a környéken lévő térfigyelő kamerák segítségével már délután öt órakor elfogták a migránst, akinél megtalálták a lány telefonját is.

A szomáliai férfit azonnal ki is hallgatták, de persze mindent tagadott. A 30 éves férfit szexuális erőszakkal, kifosztással, súlyos testi sértéssel és kábítószer birtoklással gyanúsítják, és már el is rendelték a letartóztatását.

Forrás: Koncz Márton - Origo

Az indoklás szerint minderre azért volt szükség, mert fennállt az esélye annak, hogy a férfi egész egyszerűen megszökik, vagy újabb bűncselekményt követ el, például rátámadt más nőkre.
Az Origo úgy tudja, a férfi hamis adatokkal akart menekültstátuszt szerezni Norvégiában, onnan érkezhetett Magyarországra.

Vagyis nem a jól záró, jól védett magyar határokon keresztül, az ugyanis, ahogy nap, mint nap látjuk szinte lehetetlen átjutni illegális bevándorlóknak.

Információink szerint a hatóságok azt is vizsgálják, hogyan jött a férfi Magyarországra, mert korábban Norvégiában hamis adatokkal próbált menekültstátuszt szerezni. Kérdéses, hogy a Magyarországra érkezéséhez és itt tartózkodásához a Soros-hálózat jogászai nyújtottak-e segítséget.

A bűnelkövető migránsok törvények felett állnak, ha a nemzetközi védelem mögé tudnak bújni – ezt ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász mondta megkeresésünkre.

A szakember szerint a kiindulópont, hogy a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi genfi egyezmény alapján minden menekültnek kötelezettségei vannak azzal az országgal szemben, ahol tartózkodik, különösképpen az, hogy magát az ország törvényeinek és szabályainak, valamint a közrend fenntartása érdekében hozott intézkedéseknek alávesse. A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság gyakorlata szerint pedig köteles egy külföldi személy a nemzeti sajátosságokat és szokásokat is tiszteletben tartani.

Ennek ellenére, folyamatosan hallunk olyan esetekről, amelyek azt mutatják, hogy a harmadik országbeliek többsége semmibe veszi úgy a nemzetközi, mint a nemzeti jogszabályokat.

Forrás: Koncz Márton - Origo

"Mint ismeretes, a Budai Központi Kerületi Bíróság múlt pénteken egy hónapra elrendelte annak az oltalmazotti státuszban lévő szomáliai migránsnak a letartóztatását szökés, valamint bűnismétlés veszélye miatt, aki korábban egy VII. kerületi parkban dulakodást követően megerőszakolt egy 25 éves egyetemista lányt" - Eleveníti fel a Szomáliai férfi esetét Lomniczi Zoltán.

Oltalmazotti státuszt olyan személy kaphat, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy hazájába visszatérve őt súlyos sérelem érné (tehát halálbüntetés, kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés fenyegetné, vagy megkülönböztetés nélküli erőszak eredményeként életének vagy testi épségének súlyos fenyegetettsége állna fenn). Tekintettel arra, hogy ezen státusz vizsgálatánál elsősorban a migránsok által adott információk alapján hoznak döntést, fennáll a veszélye, hogy a hatóságok félrevezetése által szerzik meg a harmadik országbeliek ezt a jogosultságot" – mondja a szakember az adott ügyre reagálva.

„Ezen túlmenően olyan szubjektív faktorokat, mint a legtöbbször a visszaküldés tilalmát eredményező homoszexualitás, vagy éppen keresztény vallási közösséghez tartozás tényét az elbíráló hivatal köteles elfogadni". Vagyis, ha valaki e kettő közül az egyikre hivatkozik, tehát azt mondja magáról, hogy ő meleg, vagy keresztény, és ezért őt a hazájában üldözik, akkor a hatóság gyakorlatilag tehetetlen. Nyílván ezzel sokan vissza is élnek, és egyértelmű, hogy bizonyos szervezetek biztatják is őket arra, hogy ezt mondják.

 

Forrás: MTI/EPA/ANSA/Andrea Merola

Hogy ez mennyire veszélyes jól jelzi az a példa, amelyet ifj. Lomnici Zoltán említ: „A strasbourgi székhelyű Emberei Jogok Európai Bíróságának egy a közelmúltban született ítélet szerint egy veszélyesnek ítélt bűnöző Marokkóba történő kitoloncolása a római egyezmény 3. cikkének („kínzás tilalma") megsértését vonná maga után. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény miniszteri indoklása alapján alapvető társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy csak az a személy kaphasson letelepedési engedélyt, aki magyarországi egzisztenciáját képesmegteremteni, létfenntartásáról megfelelően tud gondoskodni. A letelepedési engedély megadásának további feltétele, hogy a kérelmezővel szemben a törvényben meghatározott kizáró ok ne álljon fenn. Nem engedélyezhető a letelepedése annak a személynek, aki büntetett előéletű és a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól még nem mentesült, letelepedése nemzetbiztonságot veszélyezteti, továbbá annak a személynek sem, aki kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom alatt áll" – sorolja a kizáró okokat az alkotmányjogász.

„A letelepedés engedélyezésének általános feltételeként írja elő a törvény a magyarországi lakhatás és megélhetés biztosítottságát. Egy esetleges kiutasítás esetén az ország elhagyásra az idegenrendészeti hatóság legalább hét, legfeljebb harminc napos határidőt szabhat, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye. A kiutasító határozat elleni jogorvoslattal összefüggésben a törvény nem teszi lehetővé a fellebbezést, a határozat bírói felülvizsgálatát annak közlésétől számított nyolc napon belül lehet kérni. A bíróság a keresetet a keresetlevél beérkezésétől számított tizenöt napon belül bírálja el. A bíróság a határozatot megváltoztathatja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye" - mondja.

Kérdés persze, mit lehet tenni a hasonló esetekben, vagyis, amikor egy migráns a schengeni övezeten belül egyszer csak odajut az egyik országból a másikba.

migránscsempész-hálózatot fognak el OlaszországbanForrás: Twitter

„Jelenleg kijelenthetjük, hogy elsősorban a nemzetközi egyezményekből és ítélkezési gyakorlatból fakadó jogi garanciák rendkívüli módon megnehezítik a migrációs hátterű bűnelkövetők kiszűrését, illetve az adott országból történő kiutasítását, különösen azokban az esetekben, ha olyan személyes körülményt tár fel a hatóság előtt, amely alapján a visszaküldés tilalmának hatálya alá kerül. A legutóbbi szomáliai, vagy éppen korábban az afgán oltalmazottként Magyarországon tartózkodó erőszakos bűncselekményt elkövető bevándorló ügye is rámutat azonban arra a súlyos problémára, hogy a teljes vagy részleges nemzetközi védelemre jogosultak gyakorlatilag a törvények felett állnak és a vonatkozó nemzetközi normarendszer mélyreható megváltoztatása nélkül ez a helyzet egyre súlyosabb biztonsági kockázatot és társadalmi feszültséget fog gerjeszteni már rövidtávon is".

Nem ez volt az első eset, ahogy azt ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász is említette, hogy egy magyar lányt megerőszakolnak Budapesten. Egy 18 éves afgán migráns 2018. szeptember 19-én egy József Attila utcai gyorsétterem mosdójában zaklatott szexuálisan egy 21 éves magyar légiutas-kísérő lányt.
A lány bekéredzkedett a mosdóba, a migráns utána ment, majd a biztonsági kamerák felvételei alapján 27 percig tartotta bent a nőt.A férfit másnap este Ausztriában, Linz környékén fogták el egy Frankfurtba tartó vonaton.

Később az is kiderült, hogy az erőszak előtt kétszer is mutogatta magát az utcán.
Először a Király utca és a Lövölde tér között, majd egy hónappal később a Dohány utcában.

2017 januárjában egy szír férfi az egyik Kazinczy utcai szórakozóhelyen ismert meg egy nőt, akivel később felment az ismerőse IX. kerületi lakására. A migráns egyre durvábban viselkedett a nővel, aki ettől sírni kezdett, és haza akart menni. A férfi ezt nem engedte, azt mondta, hogy ez neki nem elég, majd megerőszakolta.
A nőnek végül sikerült kimenekülnie a lakásból, majd egyből hívta a rendőrséget, akik elfogták az erőszakoló migránst.