Latorcai Csaba: Rajtunk áll, tanulunk-e a múltból

2020.01.27. 16:36

Rajtunk áll, tanulunk-e a múltból, erőt merítünk-e a 20. század diktatúráit megszenvedők áldozatvállalásából és az embermentők példájából - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára hétfőn, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján tartott budapesti megemlékezésen, a Holokauszt Dokumentációs Központban.

Latorcai Csaba úgy fogalmazott: "felelősséggel viseltetünk az egész teremtett világért és Európa jövőjéért". 

Rajtunk áll, hogy a békét szolgáljuk, vagy a békétlenség lesz úrrá a minket körülvevő szűkebb és tágabb világunkban 

- figyelmeztetett.

Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közigazgatási államtitkára beszédet mond a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhelyen, a Páva utcai zsinagógában 2020. január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján. MTI/Máthé ZoltánForrás: MTI/Máthé Zoltán

Az államtitkár kitért arra is, hogy a kormány az elmúlt 9 évben jelentős eredményeket ért el a holokauszt emlékezetének megőrzésében. A meghirdetett programok és kormányzati intézkedések új alapokra helyezték a szembenézést Magyarország történetének e sötét foltjával, oly módon, hogy egyúttal az emlékezetpolitika eszközével hozzájárultak a magyar közösségek identitásának megerősítéséhez.
Az eredményeket példázza, hogy Magyarországon soha nem látott mértékben virágzik a zsidó kultúra, és azt is elmondhatjuk, hogy ma Magyarország jelenti a biztonságot a zsidóság számára kontinensünkön - fogalmazott Latorcai Csaba, aki riasztónak és sajnálatosnak nevezte, hogy 75 évvel az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadulása után napjaink Európája, amelynek azonosságtudatát, identitását évszázadok óta a keresztény-zsidó kultúrkör hagyományai határozzák meg, olyan veszélyes útra készül lépni, amely ezt a meghatározó és identitást formáló fundamentumot kezdi ki.

Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közigazgatási államtitkára (b) lerója kegyeletét az áldozatok emlékfalánál a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhelyen, a Páva utcai zsinagógánál 2020. január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján.Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Ha nem fogunk össze és nem állítjuk meg időben ezt a folyamatot, annak egy olyan világ lehet a következménye, amely hasonlóan a 20. század istentelen diktatúráihoz, nem tűri a nemzetek és népek önrendelkezését, vallási gyökereinek elpusztítására törekszik, mindamellett a kulturális önfeladás útjára taszítja a kontinenst - tette hozzá Latorcai Csaba.

Kovács Tamás, az emlékközpont igazgatója arról beszélt, hogy nem lehet elégszer és eléggé hangsúlyozni, hogy az Auschwitzban elpusztított áldozatok harmadát a korabeli Magyarország területéről deportálták. Ezeknek az embereknek az egyetlen bűne az volt, hogy zsidónak vagy romának születtek, esetleg valamilyen más szempontból nem tetszettek a birodalom vezetőinek.

Az igazgató fontosnak nevezte, hogy a háború után született generációk is megismerjék a holokauszt teljes történetét, hátterét és utóhatásait. Az emlékközpont ezért szervez programokat iskolásoknak és továbbképzéseket pedagógusoknak, és működik együtt számos külföldi emlékközponttal és kutatóintézettel - mondta Kovács Tamás.

Kovács Tamás, az emlékközpont igazgatója, Vlagyimir Szergejev orosz nagykövet, Jákov Hadasz-Handelszman izraeli nagykövet és Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közigazgatási államtitkára (szemben, b-j) az áldozatok emlékfalánál a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhelyen, a Páva utcai zsinagógánál 2020. január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján.Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A megemlékezésen felolvasták António Guterres ENSZ-főtitkár emléknapi üzenetét. Azt írta: 75 évvel ezelőtt a haláltáborok felszabadításával a vérontás megszűnt, a világ pedig elborzadt, amikor fény derült a nácik bűneire.E borzalmakat követően jött létre az Egyesült Nemzetek Szervezete azzal a céllal, hogy az országok megleljék egymást a békében, és hogy soha ne ismétlődhessen meg hasonló, emberiesség elleni bűncselekmény. 75 év elteltével újra vannak neonácik és olyanok, akik a fehérek felsőbbrendűségét hirdetik, valamint továbbra is megpróbálják a holokauszt súlyát kisebbíteni, és az elkövetők felelősségét tagadni vagy csökkenteni. Ahogyan azonban kitart a gyűlölet, úgy kell kitartania az elhatározásunknak is, hogy fellépjünk ellene - írta az ENSZ-főtitkár. Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete arról beszélt, hogy 75 évvel a második világháború vége után ismét világszerte növekszik az antiszemitizmus. A növekvő idegengyűlölet, és a mások iránti gyűlölet együtt jár a holokauszt tagadásával és relativizálásával. Ez megnyilvánul beszédekben, írásokban, sőt az iskolákban is.Hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus nemcsak a zsidó nép problémája, hanem elsősorban azé a társadalomé, amelyben megjelenik. Az antiszemitizmus ugyanis előfutára lehet másfajta, a társadalom stabilitását veszélyeztető diszkriminációnak, gyűlöletnek, ami elsősorban azokat sújtja, akik mások, mint a társadalom többsége.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK