A Nemzeti Alaptanterv végre nem rejtegeti, hogy magyarok vagyunk

Nyilvánosságra került az új Nemzeti alaptanterv (NAT), ami megdöbbentő kritikákat kapott a baloldalról: azt kifogásolják, hogy nemzetibb és keresztényebb, mint az eddigiek. Így arról már alig esik szó, hogy a diákok terhelése csökkent, ami fontos kívánság volt az elmúlt években. Többek között ez volt a témája a Címlapnak a Hír TV-ben, ahol a résztvevők arról beszéltek, hogy vajon miért probléma, hogy a magyar gyerekekből, magyar gyerekeket akarunk nevelni.

Mi a probléma azzal, hogy a Nemzeti alaptanterv nemzeti?

–tette fel a kérdést Párkányi Eszter. Az Alapjogokért Központ elemzője úgy véli, végre nincs véka alá rejtve, hogy magyarok vagyunk Kiemelte, hogy

a Magyartanárok Egyesülete azt tartja aggályosnak, hogy túlságosan dramatizálva van Trianon

vagy, hogy a történelemben ideologizált fogalomhasználat van, mivel békediktátumnak hívják a trianoni szerződést, amit Párkányi Eszter egyébként nem tud annak hívni, mert szerinte ez minden volt csak békeszerződés nem. A kritikák különösen felháborítóak annak fényében, hogy idén lesz Trianon századik évfordulója.

Mi a probléma azzal, hogy a Nemzeti alaptanterv nemzeti lett? Forrás: HírTV

A történelemtanárok szervezete is kritikát fogalmazott meg a NAT-tal kapcsolatban, ők ugyanis nem tudnak azonosulni azzal, hogy az új tanterv szerint a történelem tanulás célja, hogy a tanuló alapvető ismereteket szerezzen a magyarság, a magyar nemzet, Magyarország az európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról. Arra a felvetésre, hogy a magyar gyerek miről tanuljon, Kroó Zita, az Origo munkatársa Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját idézte, aki korábban úgy fogalmazott, hogy

a kommunisták elvették a történelmünket és most visszavesszük.

Az amerikaiakat is nacionalisták, számukra a legfontosabb a nemzeti identitásuk. Akkor vajon most miért baj az, hogy mi is a nemzettudatot előtérbe helyezzük? - tette fel a kérdést kollégánk.

Két olyan nézet ütközik egymással társadalmi szinten is a gyerekneveléssel kapcsolatban, ami nagyon érezhető – mondta Jobbágyi Zsófia. A Magyar Hírlap lapszerkesztője szerint kétféle nevelési típust láthatunk: az egyik a klasszikus liberális nevelés, ami mindent hagy a gyereknek eldönteni, a másik a konzervatív nevelés, ami ragaszkodik azokhoz a hagyományokhoz, ahogyan a mi generációnk is felnőtt.

A liberálisoknak probléma, hogy egy magyar gyereket magyaroknak nevelünk fel.

Azért, mert megvan határozva, hogy melyik szerző műve kötelező olvasmány és melyik nem, az nem jelenti azt, hogy más könyvet nem olvashatnak el a gyerekek –tett hozzá Kroó Zita.

Azt, hogy ki hogyan tanulja meg a történelmet vagy az irodalmat továbbra is azon fog múlni, hogy a tanárok azt, hogyan adják át neki. Ez eddig is így volt és ezután is így lesz –vonta le a tanulságot Párkányi Eszter.