Csökkenő diákterhek, versenyképes tudás: ez az új alaptanterv

2020.02.05. 09:00

Az új Nemzeti Alaptanterv bevezetésével a tanulói óraszámok csökkennek, az iskolai önrendelkezés növekszik. A legfontosabb változások egyike, hogy kevesebb lesz a maximális heti óraszám, ami csökkenti a tanulók terhelését és a lemorzsolódást. Emellett az idegen nyelvek tanulását is tovább erősíti az új alaptanterv.

A magyar gyermeknek lakóhelytől, társadalmi és szociális helyzettől függetlenül biztosítani kívánja a módosított Nemzeti Alaptanterv ugyanazokat a lehetőségeket. A dokumentum célként jelölte meg, hogy a hagyományos, európai értékeket és modern oktatást ötvöző magyar oktatás, és a köznevelés rendszeréből kilépő fiatalok 2030-ra a világ élvonalába kerüljenek - minderről Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beszélt a módosított Nemzeti Alaptanterv bemutatóján. Érdemes megnézni, miről is szól valójában a szeptembertől életbe lépő új oktatási keretrendszer. 

Csökken a diákok terhelése a módosított Nemzeti Alaptanterv révénForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Kevesebb teher, nagyobb szabadság

Az új alaptanterv összeállításakor fontos volt a terhek csökkentése, ez az óraszámokban már meg is nyilvánul. Az alsó tagozat első három évében ez 24 óra lesz, amiből 22 a kötelező.  A maximumban már benne van a heti öt testnevelésóra is. A 11-12. évfolyamon összesen a maximum óraszám 34 óra lesz, a kötelező ebből 11. évfolyamon 25, a 12. évfolyamon 24 óra.  Ehhez jön még négy kötelezően választható tárgy, a korábbi fakultációknak megfelelően, illetve választható tárgyként négy, illetve öt óra plusz.

Fontos változás, hogy az iskolák minden eddiginél nagyobb szabadságot kapnak a kötelező tananyagon felüli ismeretátadáshoz. Ez az óraszámok egyötödét teszi ki. Átlagosan 10 százalék volt az, amivel egy tanár, egy iskola maga rendelkezett, hogyan építse be a pedagógiai programjába. Az új, módosított alaptanterv pedig 20 százalékra emeli ezt.

Marad az ötnapos testnevelés is, de ettől nem kell többet az iskolában maradniuk a diákoknakForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Integrált természettudományi tárgy jöhet

A módosított Nemzeti Alaptanterv alapján lehetőség lesz a kémia, a fizika és a biológia tárgyat kiváltani a természettudomány elnevezésű integrált tárggyal. A természettudományi tárgyak esetében az érdeklődés felkeltése érdekében „science típusú" tananyagot állítottak össze, a magyar irodalom, a magyar történelem és az ének oktatása pedig tartalmilag változik.  Az alaptantervben nőtt a természettudományos tárgyak közötti összhang, az egyes tárgyak tananyaga pedig erősebben épül egymásra. A biológia például figyelembe veszi a kémiát és a matematikát is, elősegítve ezzel az interdiszciplináris tudásátadást.

Háttérbe szorulhat a frontális oktatás

Az új kerettanterv szorgalmazza a tanár és a diák közötti folyamatos interakciót, a kevésbé frontális oktatást, ez természettudományos kísérleteken keresztül például felfedeztetőbb, cselekvés- és élményalapú tudásátadást eredményezhet. Egy tanár az interdiszciplináris megközelítésre azt mondta, a genetika oktatásakor az öröklés, öröklődő betegségek bibliai példával is megvilágíthatók, sőt, a lovak keresztezése megjelenik már ötezer évvel ezelőtti mezopotámiai agyagleleteken is. 
A Magyar Hírlapnak egy másik oktató arról beszélt, hogy a tananyag csökkentésével a tanulókra nehezedő terhek is csökkennek, miközben a tanulás folyamatában részt vevő szereplőkre – diákokra és pedagógusokra – egyaránt kiemelt figyelem jut. Kulturális és nemzeti értékeinkre fókuszálva középpontba kerül diákjaink személyiségfejlesztése, identitásformálásuk, képességeik, készségeik kibontakoztatása életkori sajátosságaiknak megfelelően - fogalmazott, hozzátéve, hogy mindezt előremutatónak, világosnak és jól követhetőnek találja.

Nagyobb szabadsága lesz az iskoláknak az oktatásbanFotó: Polyák Attila - Origo

Növekszik a történelem súlya

A Történelemoktatók Szakmai Egyesülete is értékelte a megjelent dokumentumot. Úgy látják, a történelem tantárgy órakerete nem csökkent, szemben például a magyar vagy a matematika órakerettel, így arányaiban a történelem tantárgy súlya növekedett. Tovább javítja a tantárgy helyzetét, hogy az állampolgári ismeretek ismét önálló tárgyként jelenik meg. Utóbbiról az egyesület megjegyzi: tematikájában olyan modern és hasznos tartalmak szerepelnek, mint a fogyasztóvédelem vagy az ügyfélkapus ügyintézés.

A modern kor súlya – nagyon helyesen – növekedett a 2012-es tantervhez képest, és külön üdvözlendő, hogy a rendszerváltozás óta eltelt immár harminc év története is helyet kap a tantervben, hiszen a jelenlegi diákgenerációk számára a tíz-tizenöt évvel ezelőtti események is már történelminek számítanak – jegyzik meg. Lehetőség lesz arra is, hogy mélységelvű témákat a helyi tantervben szabályozva, évi két témát hat-tíz órában dolgozzanak fel, tehát projektmunka, vagy akár helytörténeti kutatómunka is belefér a tanévbe - vélte az egyesület.

Erősítik a digitális készségeket

A matematika tanításában szembetűnő újdonság, hogy a korábbinál sokkal nagyobb szerepet kap a digitális eszközhasználat. Célként tűzik ki, hogy a középiskola végére a tanuló digitális környezetben tudjon matematikai alkalmazásokkal dolgozni, informatikai alkalmazásokkal szöveget szerkesszen, a prezentációihoz informatív diákat készítsen, illetve használja a geometriai, grafikus és táblázatkezelő szoftvereket. 

A digitális készségek erősítése már a 3. osztálytól megkezdődik az önálló tantárgyként megjelenő digitális kultúra órán, ahol sok egyéb mellett a programozás, a kódolás, a robotika fortélyaival ismerkedhetnek meg a diákok, de szóba kerül a 3D-megjelenítés, az e-világ etikai problémái, és megtanítják a gyerekeket arra is, hogy képesek legyenek online gyakorolni az állampolgári kötelességeiket, ne okozzon gondot nekik az elektronikus ügyintézés.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A határon túli írók is bekerültek a tantervbe

A Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesülete úgy értékelte a módosított alaptantervet, hogy az új tartalmi elemek és megközelítések lehetőséget teremtenek a 20. századi magyar irodalom "kiegyensúlyozott, elfogulatlan, átfogó" bemutatására. Fontos, kedvező változásnak tartják, hogy a NAT-ba bekerültek a legjelentősebb, határon túl keletkezett irodalmi alkotások is, így egyetemes magyar irodalmat tanulhatnak a jövendő magyar generációk.  Kiemelt jelentőségű tény szerintük az is, hogy évtizedek után újra van magyar műveltségsztenderd, amely szakítást jelent a régi, világnézetileg egyoldalú és elfogult, még a szocializmusban kialakult torz és csonka kánon tanításával.

Kertész Imre benne van a kerettantervben

A balliberális oldalról nem meglepő módon ideológiai okok miatt érte több vád az új NAT-ot, és több olyan észrevétel is megjelent a sajtóban, amely nem felel meg a valóságnak. Hajnal Gabriella, a Nemzeti Alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos mindezzel kapcsolatban azt közölte,  az oktatás szakma, és nem szabadna kitenni politikai színtereknek. 

A miniszteri biztos megjegyezte, hogy Kertész Imrét tartalmazza a kerettanterv, de az állításokkal szemben Móricz és Örkény sem maradt ki, kötelező részei a NAT-nak. Ugyanígy félreértések vannak a kötelező olvasmányok terén - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK