Szabad Györgyre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

2020.02.05. 09:33

Szabad Györgyre, a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnökére emlékeztek szerda reggel Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.

A megemlékezésen Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke megkoszorúzta a Széchenyi-díjas történész, akadémikus síremlékét. 

Orbán Viktor miniszterelnök koszorúz a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnöke, Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus síremlékénél a Fiumei úti sírkertben 2020. február 5-én. MTI/Koszticsák SzilárdForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere néhai politikustársát méltatva hangsúlyozta, hogy Szabad György, aki okkal sorolható a nemzet nagyjai közé, történészként a képviseleti demokráciával foglalkozott, közéleti szereplőként pedig annak megvalósítására törekedett. 

A képviseleti demokrácia az, amelynek keretében a nemzeti érdek a legnagyobb eséllyel érvényesíthető  - idézte Kónya Imre Szabad Györgyöt, akinek nevét szerdán veszi fel az Országgyűlés Hivatalának új, Kossuth téri épülete.

Személyes emlékeit is felidéző beszédében Kónya Imre arról is beszélt, hogy Szabad György a Magyar Demokrata Fórumban olyan mozgalmat keresett, amely azonos súllyal képviseli a nemzetet és a demokráciát, és amely képes biztonságot nyújtani a nemzet minden egyes tagjának.Kónya Imre méltatása szerint Antall József későbbi miniszterelnök megjelenéséig Szabad György volt az Ellenzéki Kerekasztal vezéregyénisége, majd 1989 szeptemberében közösen írták alá a szabad országgyűlési választások megtartáshoz szükséges törvényeket szentesítő politikai megállapodást.Kiemelte, Antall József tevékenységének történelmi jelentőségét ma már hajdani politikai ellenfelei is elismerik, Szabad György személye azonban méltatlanul homályban maradt.

Ránk vár a feladat, hogy a rendszerváltozás kiemelkedő személyiségének gazdag életművét széles körben megismertessük - hangoztatta Kónya Imre, aki szerint a legfontosabb, hogy átadják Szabad György mélyen átélt legfőbb üzenetét, a nemzet és demokrácia iránti elkötelezettségét.

Az eseményen az egykori házelnök özvegye, Szabadné Suján Andrea és leánya, Szabad Júlia is elhelyezte az emlékezés virágait.

Koszorúk a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnöke, Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus síremlékénél a Fiumei úti sírkertben 2020. február 5-énForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A megemlékezésen részt vett mások mellett

  • Boross Péter egykori miniszterelnök,
  • Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter,
  • Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője,
  • Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője és
  • Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszter.

Szabad György Aradon született 1924-ben, családja 1932-ben Kolozsvárról Budapestre települt át. A történész 1982-től volt az MTA levelező, 1998-tól pedig rendes tagja, kutatási területe a magyar polgári átalakulás kora volt. Számos szakkönyv és ismeretterjesztő munka, tudományos közlemény szerzője.
1956-ban két forradalmi bizottság is tagjai közé választotta. 1987-ben az MDF alapító, 1989-1994-ben elnökségi tagja volt, majd átlépett a Magyar Demokrata Néppártba. Az 1990-es szabad országgyűlési választások nyomán Szabad György az Országgyűlés első alelnöke lett, majd 1990. augusztus 3. és 1994 júniusa között az Országgyűlés elnöke volt.