Több tízmillió forinttal támogatta a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Intézete az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítványt az elmúlt közel húsz évben. Az előbb említett alapítvány volt az, amelyik a gyöngyöspatai általános iskola ellen szegregációs pert indított. A Debreceni Ítélőtábla annak ellenére ítélt meg 100 millió forintot az érintett roma családoknak, hogy a diákok vallomásaiban meglehetősen sok ellentmondás volt. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány az elmúlt években egy tucat pert indított a vélt szegregáció miatt. Nem is titkolják, hogy céljuk a magyar állam elleni perek elindítása és a későbbi büntetés. 

Újabb részletek derültek ki az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek (CFCF) Alapítvány múltjáról és finanszírozásáról. Ez a szervezet volt, amely pert indított a gyöngyöspatai romák iskolai szegregációja kapcsán. A Debreceni Ítélőtábla ebben az ügyben döntött úgy, hogy Az alapítvány tevékenységének célja egyértelműen politikai volt egészen az alapításától kezdve,  de nézzük is a részleteket.

Egy argentin állampolgárságú férfi alapította a szervezetet

A CFCF 2003. november 28-án alakult, induló vagyonuk egymillió forint volt. A szervezetet Eleőd Ádám argentin állampolgárságú magánszemély alapította. Az Alapítvány „célját" Ujlaky András, az egyik alapító fogalmazta meg a legjobban 2016-ban:  Mindenképpen érdemes lenne megkísérelni, hogy valamilyen roma iskolai szegregációs ügy eljusson a luxemburgi Európai Unió Bírósága elé. 

A CFCF finanszírozásában központi szerepet tölt be a Nyílt Társadalom Intézete (OSI). Az OSI forrásait teljes mértékben Soros György biztosítja, és az intézet célja, hogy az amerikai tőzsdespekulánstól érkező pénzeket szétossza a különféle szervezetek között. Az OSI a CFCF 2007-ben végzett munkáját 80 ezer amerikai dollárral támogatta (ez nagyjából 24 millió forintnak felelt meg). Az EHHGY jelentéseiből az is kiderült, hogy 2012-ben elköltött pénzeinek 96 százaléka, 2013-ban 96 százaléka, 2014-ben 82 százaléka, 2015-ben pedig 78 százaléka származott az OSI-tól. Mindez évente körülbelül 30 millió forintnak felelt meg.

Soros György több tízmillió forinttal segítette a gyöngyöspatai pert kezdeményező szervezetetForrás: AFP/Fabrice Coffrini

A kezdetektől tervezték a pereket

Ujlaky András a források kapcsán korábban arról beszélt, soha nem kaptunk évente többet, mint 70-80 ezer dollárt az OSI-tól, és gyakorlatilag mindig ez volt a fix bevételünk. Lényegében ebből élt az alapítvány.  Azt is közölte, a kezdéskor (Eleőd) Ádám is beletett tízezer dollárt, meg én is beletettem tízezer dollárt. Ez valójában rendkívül csekély összeg, és csak arra volt elég, hogy irodát béreljünk, vegyünk egy-két számítógépet, egy ideig finanszírozzunk egy szerény státust, és megtervezzük az első iskolai pert. 

Ők segítik az alapítványt 

Érdemes azt is megnézni, hogy kik fordultak meg az elmúlt években az alapítvány körül. Szinte egytől egyig a balliberális oldalhoz köthetőek.

  • Daróczi Gábor 1996 májusától 1999. december végéig a Magyar Soros Alapítványnál dolgozott programvezetői munkakörben, 2004-ben az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Phare Irodájánál lett programmenedzser, 2004 és 2006 között miniszteri biztos az oktatási tárcánál, majd a CFCF kuratóriumi elnöke és a Romaversitas Alapítvány igazgatója. Utóbbi is alapvetően a Norvég Civil Alap és a Soros-féle Open Society Foundation (OSF) által pénzelt szervezet. Rokona a néhai Daróczi Dávidnak, aki az egykori Gyurcsány-kormány szóvivője volt. Karácsony árnyékkormányában is feltűnt, mint az oktatási tárca várományosa. 
  • Ujlaky András, a CFCF kuratóriumi elnöke. Elvégzett egy kéthetes kurzust Soros egyetemén, azaz a CEU-n, ahol megismerkedett többek között Mohácsi Viktória testvérével, Mohácsi Erzsébettel, és létrehozták a CFCF-et.
  • Eleőd Ádám az alapító. Bankár, üzleti tanácsadó. A Save the Children Argentina alapítója és elnöke. Buenos Airesben él. 10 ezer dollárral járult hozzá a CFCF megalapításához.
  • Kegye Adél számos perben látta el a CFCF jogi képviseletét, neki köszönhető, hogy a helyi romák akarata ellenére bezárták a kaposvári iskolát, de ő volt az, aki az Európai Roma Jogok Központja Alapítvány nevében pert indított az EMMI-vel szemben a roma gyerekek családból való kiemelésének ügyében. Korábban dolgozott az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, és 2014 óta a Háttér Társaság állandó megbízott ügyvédje is.
  • Mohácsi Erzsébet, a CFCF vezetője, Mohácsi Viktória egykori miniszteri biztos, egykori SZDSZ-es politikus testvére. Ő és Ujlaky András voltak az eszmei megalapozói hivatalosan a párbeszédes Jávor Benedek EP-képviselő által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásnak, amely a romák hazai szegregációjának a vádjával indult Magyarországgal szemben 2016-ban.
  • Farkas Lilla, az alapítvány jogi képviselője. Róla egy olyan beszélgetés látott napvilágot, amiben az érintett romáknak írt: Aki veszekedni akar, és szájalni, azt magára hagyja az alapítvány az egyeztetésekben. „Esetleg előnyükre válna", ha „a roma soron kívül" vásárolnának házat. Szebb jövőt!  Korábban az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testületének elnöke volt, egyik első jogalkotási javaslatuk a házasság intézményének megnyitásáról szólt a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek részére.
  • Hegyesiné Orsós Éva, a CFCF felügyelőbizottságának volt a tagja, a Karácsony által felállított árnyékkormányban ő a szociális tárca várományosa volt.
  • Léderer Tamás: a Soros-hálózathoz is köthető Migration Aid aktivistája, a Napsugár tanoda vezetője, melynek működésében szintén oroszlánrészt vállal az Open Society Institute, valamint a Romaversitas is, amely kirándulások szervezését vállalja a tanodában. A Romaversitas 2016-ban közel 40 ezer dollárt kapott az OSI-tól. Léderer nagy befolyással bír Gyöngyöspatán a romák körében, tekintettel arra, hogy nem az önkormányzatnak van élelmiszeradomány-osztási szerződése a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, hanem Léderer civil tanodájának.
A gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola. A Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítélete a roma családoknak százmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot szegregáció miattForrás: MTI/Komka Péter

Ezek voltak a legfőbb perek

A Soros György által támogatott alapítvány az elmúlt években 11 pert indított szegregáció témakörében különböző intézmények ellen. 

  1. Jászladány ügye 2000-2009 között zajlott. Akkor a CFCF azt sérelmezte, hogy az önkormányzati iskola épületében alapítványi iskolát hoztak létre – a két részleget fizikailag is elválasztották, a tandíj miatt pedig a gyengébb infrastruktúrával ellátott önkormányzati iskolában maradtak a szegény és roma gyerekek.  Első fokon elutasította a keresetet a megyei bíróság, nem volt megalapozott a kereseti kérelem. 
  2. Miskolcon 2004-ben az önkormányzat azzal, hogy hét iskoláját igazgatásilag és gazdaságilag összevonta, közben a beiskolázási körzethatárokat nem módosította, a cigány, illetve hátrányos helyzetű gyermekeket jogellenesen elkülönítette, illetve a jogellenes elkülönítést fenntartotta.  A CFCF másodfokon megnyerte a pert, a szegregáló iskolát bezárták, de véleményük szerint a város oktatáspolitikájának köszönhetően a szegregáció ezután is folytatódott.  Érdekesség, hogy akkor a város polgármestere Káli Sándor MSZP-s politikus volt. Ujlaky András a CFCF elnöke 2016-ban Kálit meggyőződéses szegregátornak nevezte egy interjúban. További érdekesség, hogy ez volt a CFCF első pere, amely sikeres volt, és ezután kapott először pénzt a Soros-alapítványtól.
  3. Hajdúhadházon 2007-2008 között két iskolában, összesen 5 épületben zajlott az oktatás – a rossz infrastruktúrájú, kevésbé felszerelt épületekbe járt a roma diákok túlnyomó része. Jogellenes elkülönítés, hátrányos megkülönböztetés megállapítását kérte a CFCF. A pert megnyerték. Az önkormányzat több száz gyereket vitt el az iskolából.
  4. Kerepesen 2010-ben a CFCF az Oktatási Hivatalnál vizsgálatot kezdeményezett, amiért a Széchenyi Iskolában elkülönített osztályok voltak, és néhány gyereket nem engedtek csak heti 2 napban iskolába járni.  A vizsgálatot követően 1 millió forint összegű bírságot rótt az önkormányzatra, ami ellen fellebbezést nyújtottak be, de a bíróság helyben hagyta azt. 
  5. Az oktatásért felelős minisztérium és társaival szembeni ügy 2009-ben robbant ki. A CFCF akkor közérdekű pert indított az Oktatási Minisztériummal szemben, mert nem lépett fel érdemben az etnikai alapú jogellenes elkülönítés ellen.
  6. Taktaharkányban 201í0-ben a helyi iskola nem biztosította a hátrányos helyzetű roma gyerekek számára az ingyenes iskolai étkezés lehetőségét és a napközis foglalkozásokon való részvételt, valamint nem volt megfelelő a sajátos nevelési igényű diákok oktatása. Az ügyben megegyezés született a felek között, iskolai szinten orvosolták a problémákat. 
  7. Heves városában 2010-ben a CFCF a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma, a Heves megyei önkormányzat és a megyei szakértői bizottság ellen indított eljárást a roma gyerekek indokolatlan fogyatékossá minősítése miatt egy iskola ellen. A bíróság megállapította, hogy az iskolaköteles, normál képességű roma gyerekeket közvetett módon hátrányos megkülönböztetésben részesítette, azáltal, hogy őket indokolatlanul sajátos nevelésűnek minősítette. Az iskolát a jogsértés abbahagyására kötelezte a bíróság. Azóta számos átalakítás történt a rendszerben, új diagnosztikai tesztek, szakszolgálati rendszer átalakulása, amely megoldást jelentett a problémára. Jelenleg másodfokon jár az ügy, a legutolsó tárgyalás 2019. december 12-én volt, a bíróság úgy döntött, hogy hat hónapra szünetelteti az eljárást, azzal, hogy az EMMI által jelzett intézkedések tényleg hatékonyak-e. 
  8. Nyíregyházán 2011-2015 között zajlott az úgynevezett Huszár-telepi szegregált iskola ügye. A CFCF erőfeszítéseinek köszönhetően korábban bezárták az intézményt, de 2011-ben önkormányzati támogatással a görögkatolikus egyház iskolát nyitott a helyén. A sikeres első- és másodfok után a Kúria helybenhagyta az elkülönítést a szabad vallásgyakorlásra hivatkozva, noha csupán két gyerek szülei jelezték, hogy görögkatolikus vallásúak. A Kúria elutasította a CFCF keresetét. Ezzel kapcsolatosan Daróczi Gábor, Karácsony árnyékminisztere azt nyilatkozta, hogy a Kúria gyakorlatilag módszertani kézikönyvet adott azoknak az egyházaknak, illetve állami intézményeknek, amelyek ezek után szegregálni szeretnének. Nehéz megszabadulni attól a gondolattól, hogy a Kúriára politikai nyomás nehezedik. 
  9. Kaposváron a CFCF etnikai alapú szegregáció miatt indított pert a Kaposvári Kodály Zoltán Általános Iskola Pécsi Utcai Tagiskolája ellen, 2008-ban, amikor is a Legfelsőbb Bíróság ugyan megállapította az etnikai alapú szegregációt, de azt is kijelentette, hogy az spontán módon alakult ki.  Ezért az önkormányzat a Zrínyi és a Kodály iskolákat is bevonta a körzetbe, hogy a szülők azokba is beírathassák gyermekeiket. Néhányan éltek is a lehetőséggel, de a roma szülők többsége ragaszkodott a legközelebb lévő iskolához. Ezért az alapítvány 2013-ban újabb pert kezdeményezett a KLIK-kel, az EMMI-vel, a Somogy Megyei Kormányhivatallal, illetve Kaposvár önkormányzatával szemben.  Annak ellenére, hogy a roma családok, tehát az érintettek sem támogatták, sőt egyenesen tiltakoztak az iskola bezárása ellen, az alapítvány elérte a célját,  és a Pécsi Ítélőtábla kimondta, hogy 2017-től nem indíthat az iskola első osztályt.
  10. Sződön 2008-2012 között a roma gyerekek oktatását több évfolyammal együtt összevonva valósították meg egy iskolában. Ezért a CFCF nyolc gyerek képviseletében beperelte az iskolát az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt. Nem vagyoni kártérítést, plusz kamatot és felzárkóztató oktatás lehetőségét kérték. A bíróság azonban csak a jogsértés tényét állapította meg, a kártérítést nem.
  11. 2009-2019 között a CFCF azért perelte be az EMMI-t, mert 28 iskolában szegregáltan oktatták a roma gyerekeket. A bíróság kimondta, hogy a minisztérium a felelős, amiért 28 általános iskolában, köztük 11 fővárosiban (VII., VIII., IX. és XX. kerületi) szegregáltan oktattak roma tanulókat. 50 millió forint bírság megfizetésére kötelezték a minisztériumot. Az iskoláknak deszegregációs tervet kellett készíteni, melyek elkészültek, azok a Klebelsberg Központ honlapján és az iskolák oldalán találhatóak. Az iskolák bezárást Daróczi Gábor kezdeményezte.

Mindezek az ügyek egyértelműen mutatják, hogy a Soros György által támogatott szervezet az elmúlt évtizedekben szinte sportot űzött abból, hogy beperelte az államot a vélt vagy valós szegregáció miatt. A meghozott ítéletek is mutatják, hogy sokszor tényleg csak mondvacsinált okai voltak a CFCF-nek.

Több ellentmondásos állítás is elhangzott a gyöngyöspatai perbenForrás: MTI/Komka Péter

Ellentmondásos állítások a gyöngyöspatai perben

A gyöngyöspatai perben az alapítvány a kártérítési igényt azzal indokolta, hogy  a gyerekeknek az elkülönítéssel lelki sérülést okoztak, és alacsonyabb színvonalú oktatásban részesítették őket, ezáltal az életesélyt vették el tőlük. 
Ezen állításoknak azonban több dolog ellentmond:

  • a gyerekek közül többen is folytattak és jelenleg is sikeresen folytatnak középiskolai tanulmányokat. 62-ből 16 kezdte meg középfokú tanulmányait, 2 nem tudta teljesíteni a 8 osztályt, 3 pedig úgy döntött, hogy nem tanul tovább;
  • 62-ből 10 tanuló jogviszonya azelőtt szűnt meg, hogy a 8 osztályt elvégezhette volna. Ebből kettő nem folytatta tanulmányait, a másik 8 másik intézményben, tehát ők máshol részesültek oktatásban.

Az alapítvány által előadott szerint a gyerekeket kár érte:

  • azonban arra 8 tárgyalás és 186 jegyzőkönyvi oldal nem volt elég, hogy ténylegesen annak mértékét és mibenlétét előadják, valamint károkozó magatartásra vonatkozó konkrétumok sem hangzottak el. Kár hiányában pedig nem vagyoni kártérítésben marasztalni nincs lehetőség!
  • A gyerekek előadásai tartalmukban kísértetiesen hasonlítottak, amely azért is érdekes, mert csak általánosságot tartalmaznak, semmi konkrétumot. Sok helyen a „rosszabb oktatás” fordulatot használták, anélkül, hogy magyarázatot adtak volna, mi számít jó oktatásnak, vagy mihez képest volt rosszabb. (Gyakori még a nem kapta meg, vagy nem adta meg a tudást kifejezés is.)
  • Nem adtak arra sem választ, hogy milyen kárt okozhatott az az oktatás, mely a hatályos jogszabályoknak és a nemzeti alaptantervben foglalt követelményeknek megfelelt.

Oktatással kompenzálna Gyöngyöspata

Mint arról korábban beszámoltunk, levelet küldött a gyöngyöspatai önkormányzat és a tankerület az érintetteknek, amiben a tankerület felajánlja az egyeztetést arról, hogy milyen nem vagyoni kártérítést kapjanak a korábbi kúriai ítélet alapján - értesült az Origo. Mint ismert, a Debreceni Ítélőtábla döntése értelmében a helyi önkormányzatnak - mint az oktatási intézmény akkori fenntartójának - több mint 80 millió, míg a tankerületnek majdnem 20 millió forint kártérítést kell fizetnie az ügyben érintett 62 roma tanuló családjának, mert a bíróság szerint a gyöngyöspatai roma gyerekeket 2004-től kezdődően szegregálták. Az önkormányzat csődbe menne, ha ki kellene fizetnie ezt az összeget. Ezért is ajánlottak nem vagyoni kártérítést, és azért is, mert nyilvánvaló, hogy az érintetteknek ez hasznosabb lenne, és jobban szolgálná a hátrányok eltüntetését.

Írtunk arról is, hogy türelmetlenül várják a gyöngyöspatai romák a nekik beígért pénzt, más megoldás nem érdekli őket – mondta korábban Horváth László a Hír TV-ben. Gyöngyöspata országgyűlési képviselője közölte, hogy  a most hozott ítélettel a bíróságok beárazták a szegregációt, és már csak az a kérdés, hogy az alapítvány még hány embernek hozza meg a kedvét a hasonló perek indításához. 
Horváth László arról is beszélt, hogy zéró toleranciát kell hirdetni az iskolai erőszak ellen, és ehhez minden segítséget meg kell adni.

Azóta már van, aki elfogadná a felkínált oktatást

A Magyar Nemzet friss információi szerint az egyik érintett felperes, akinek kártérítést ítélt meg a bíróság a gyöngyöspatai szegregációs ügyben, jelezte a település polgármesterének, hogy kész a gyöngyöspatai önkormányzattal és a tankerülettel egyeztetni arról, hogy a javára megítélt kártérítést valamilyen oktatási lehetőség révén érvényesítsék. Úgy tudja a lap, már korábban is többen jelezték a felperesek közül, hogy a nekik megítélt kártérítési pénzt valamilyen képzésre, tanulásra fordítanák.