Nemzeti Konzultáció: a témák és hátterük

2020.02.14. 08:55

Ahogy arról az Origo is beszámolt, Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz-KDNP frakciószövetség balatonfüredi kihelyezett ülésén újabb nemzeti konzultációt jelentett be. Több témában is kikéri majd a kormány a magyar emberek véleményét, így tudni szeretné, hogyan vélekednek az iparággá bővült börtönbizniszről, a feltételes szabadságra bocsátás szigorításáról,  a bírói korrupció gyanújáról, illetve a gyöngyöspatai romák kártérítése kapcsán felszínre került kérdésekről. 

A börtönbiznisz

2010 után nagyjából 12 ezren perelték be a magyar államot az általuk rossznak vélt fogva tartási körülmények ürügyén, kártérítés reményében. Hogy ez mennyire magas szám, azt egy adattal lehet a legjobban érzékeltetni: egy időben egyszerre nagyjából 17-18 ezren vannak börtönben Magyarországon. 

Kártérítés gyanánt az elítélt bűnözőknek

az állam csak 2015-től napjainkig körülbelül 10 milliárd forintot fizetett ki.

A megítélt összegek jelentős részét - ügytől függően - vélhetően 15-40 százalék közötti jutalékért olyan balliberális kötődésű ügyvédek tették zsebre, akiknek az ügyvédi irodáik üzletmenetet építettek a börtönbizniszre.A kifizetések 61 százaléka eleve ügyvédi számlákra érkezett.

Példaként említsük meg a magát függetlennek mondó, valójában a szocialistákhoz közel álló, a 2018-as országgyűlési választásokon ellenzéki színekben képviselő-jelöltként induló Magyar Györgyöt, akinek az ügyvédi irodája 409 ügy után 544 millió forintot kaphatott.

Magyar György Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc társaságában, 2019. október 12-én.Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Az ezzel kapcsolatos értesüléseinket Magyar György nem cáfolta érdemben.

Magyar a börtönbiznisz teljes nagyságrendjét 2013-ban egyébként 30 milliárd forintra becsülte, tehát szerinte a magyar államnak ennyit kellene kifizetnie.

A börtönbizniszben természetesen érintettek a Soros Györgyhöz köthető álcivil szervezetek is; ilyen jellegű ügyben gyakran megfordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) Karsai Dániel, a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza is.

Az álcivil szervezetek ugyan elméletileg ki vannak tiltva a börtönökből, de a gyakorlatban mindez irreleváns, mert az ügyvédeikre nem vonatkozik a tilalom. Ők pedig a fogvatartottak feljelentését egy előre megírt mintabeadvánnyal segítették.

Kártérítések ügyében többek között a következő, közfelháborodást kiváltó ítéletek születtek: az olaszliszkai lincselőknek 5, illetve 6 millió forintot ítéltek meg, a battonyai rém 2 millió forintot kapott, de még a sorozatgyilkos Magda Marinkó is milliókat szeretne.

A kormány mindezen provokációkra válaszul, 2020. január 18-án azonnali hatállyal felfüggesztette a börtönkártérítések kifizetését.

A feltételes szabadlábra bocsátás szigorítása

A nemzeti konzultációnak ezen pontja a győri gyermekgyilkossággal kapcsolatban került a közvélemény érdeklődési körébe.

Ahogy azt korábban az Origo is megírta, a győri kettős gyilkosságot elkövető 25 éves férfi 2016 májusában Szombathelyen kalapáccsal és papírvágó szikével életveszélyes sérüléseket okozott a feleségének, ezért gyilkossági kísérlet és kiskorú veszélyeztetése miatt 2017 decemberében öt év fegyházra ítélték.

2019. szeptember 11-én pártfogó felügyelet elrendelése mellett feltételesen szabadlábra helyezték.
Negyedévvel később a férfi megölte 10 éves fiát és 13 éves nevelt lányát.

Ha a bíróság nem a legenyhébb büntetést szabta volna ki a korábban elkövetett bűncselekmény miatt, vagy nem helyezték volna idő előtt - egyébként az ügyészség indítványával ellentétesen - szabadlábra, akkor a tettes még ma is börtönben lenne, a gyermekek pedig életben maradtak volna.

Varga Judit igazságügyi miniszter szerinta győrihez hasonló tragédiák elkerülése érdekében olyan törvénymódosításokra van szükség, hogy ne lehessen feltételes szabadságra bocsátani azt az elítéltet, aki szándékosan ölt. Vagyis gyilkosság esetén az elkövetők feltételes szabadságra bocsátása kizárható lenne.

Varga JuditFotó: Csudai Sándor - Origo

Továbbá a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén a feltételes szabadságra bocsátás feltétele lenne a pártfogó felügyelet, valamint az áldozat, illetve a potenciális áldozat védelmét szolgáló magatartási szabály elrendelése, és ezek ellenőrzése technikai eszközökkel.

Az igazságügyi tárca javasolja annak bevezetését is, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének elbírálására irányuló döntési eljárás során a javaslatban meghatározott esetekben be kell szerezni a mentális állapotra vonatkozó szakorvosi és pszichológusi véleményt, valamint az elítélt kiskorú gyermekével kapcsolatban a gyámhatóság véleményét is.

A bírói korrupció gyanúja a Szeviép-ügyben

A Botka László ex-MSZP-s polgármesterhez és a szegedi szocialista vezetésű önkormányzathoz kapcsolódó Szeviép-ügy már lassan 10 éve húzódik.

Botka LászlóForrás: MTI/Ujvári Sándor

A szegedi MSZP-s politikusok 34 milliárd forint értékben látták el megrendelésekkel az azóta már csődbe ment céget, közben milliárdok tűntek el, félezer kisvállalkozót pedig nem fizettek ki.A Botka baráti köréhez kötődő vádlottakat első fokon elítélték, másodfokon a Szegedi Törvényszék 2019 decemberében pedig felmentette őket.

Az ügyben felmentő ítéletet hozó egyik bírónőről, Nóvé Ágnesről az derült ki, hogy a Botka vezette önkormányzattól közel egymilliárd forintos megbízást kapott Nóvé és férje építőipari cége.

A Szeviép-ügyben bíráskodó másik bírónő, Kovalcsik Éva pedig áron alul, mindössze12,4 millió forintért vásárolhatott meg egy már akkor is 21 millióra (ma 50 millióra) értékelt, csaknem 100 négyzetméteres lakást az önkormányzattól Szeged korzóján. A luxuslakást a vásárlás után 8 nappal eladta, azóta sem tudni, kinek és mennyiért.

A nyilvánvaló elfogultság miatt a Kúria a Szeviép-ügy harmadfokú tárgyalását Pécsre helyezte át.

A gyöngyöspatai romák kártérítési ügye

Szintén beszámoltunk már róla, hogy a Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítélete értelmében a gyöngyöspatai önkormányzatnak - mint az oktatási intézmény akkori fenntartójának - több mint 80 millió, míg a tankerületnek majdnem 20 millió forint kártérítést kellene fizetnie az ügyben érintett 62 roma tanuló családjának, mert a bíróság szerint a gyöngyöspatai roma gyerekeket 2004-től kezdődően szegregálták.

A Kúria december 16-án indoklás nélkül elutasította a határozat felfüggesztését kérelmező alperesi beadványt,

ami azt jelenti, hogy a bíróság határozatát 2020. január 17-ig végre kellett volna hajtani.

Horváth László, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője számos alkalommal elmondta, hogy a több mint 80 milliós összeg a helyhatóság saját éves bevételeinek a duplája, melynek kifizetése csődbe juttathatja Gyöngyöspatát. Horváth szerint az ügy a Soros-hálózat pénzszerző akciójaként foglalható össze.

Ráadásul a jogi eljárást nem a roma gyerekek szülei, hanem a volt SZDSZ-es Mohácsi Viktória-féle Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (Chance For Children Foundation, rövidítve: CFCF) képviselői kezdeményezték, annak ellenére, hogy sajtóhírek szerint a per megindításával a szülők sem értettek egyet.

A CFCF elsőszámú finanszírozója a Soros-féle Nyílt Társadalom Intézet (OSI).

Soros GyörgyForrás: AFP/Fabrice Coffrini

Ujlaky András, a szervezet egyik társalapítója azt nyilatkozta, hogy évente 70-80 ezer dollárt kaptak az OSI-től.

Többek között támogatta a CFCF-et a Magyar Soros Alapítvány, a Norvég Civil Támogatási Alap és az Ökotárs Alapítvány is.

A támogatás összege a szervezet közel két évtizedes működése alatt akár több tízmillió forintra is rúghatott.

A kormány a bírósági ítélettel ellentétben élethosszig tartó digitális pályamodellt kínál a gyöngyöspatai romáknak, mivel megfelelő képzéssel többre vihetik, mint a megítélt kártérítéssel.

A kormányzati bejelentés ellenére a szintén Soros György által finanszírozott Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tüntetést szervez a jogállamiság megvédése és a bírói függetlenség állítólagos megsértése miatt.

Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette:sérti a magyar emberek igazságérzetét a gyöngyöspatai kártérítési ügy.

Így ez az ügy is bekerült a nemzeti konzultáció témái közé.

Már jövő héten nyilvánosak lehetnek a konzultáció kérdései

A nemzeti konzultációval kapcsolatosan Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte, hogy kilenc kérdést terveznek feltenni. A kérdéseket jövő héten fogják nyilvánosságra hozni.

Várhatóan március közepétől vehetik kézhez az állampolgárok a konzultációs íveket, és április végéig, május elejéig tart majd a konzultáció.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK