Palkovics László a Pannon Egyetemen tartott előadásában azt mondta, a mesterséges intelligencia használata számos erkölcsi és társadalomtudományi kérdést von maga után, például azt, hogy a természetes intelligenciát mennyiben fogja háttérbe szorítani.
A várakozások szerint a mesterséges intelligencia használata 2030-ban 14 százalékkal, azaz mintegy 7.000 milliárd forinttal járul majd hozzá a GDP-hez.
A kormány jóváhagyását követően a kormany.hu-n is megismerhető lesz a Mesterséges intelligencia stratégia.
Palkovics László szerint a kreatív ipar részeként működő mesterséges intelligencia térhódítása felveti a kérdést, hogy veszélyként vagy lehetőségként tekintsünk-e erre a folyamatra.
Lehetőséget adhat az ember számára például arra, hogy olyan dolgokkal töltse az időt, amellyel nagyobb hozzáadott értéket tud előállítani.
Számos felhasználási terület létezik, egyebek mellett az arcfelismerés, az állapotfelmérés, a röntgen, a hazugság felismerés, a meghibásodásra utaló zajok azonosítása mezőgazdasági gépeken, zene írása, festmények készítése, versírás, önvezető járművek megjelenése - mind olyan terület, ahol jelen van a mesterséges intelligencia.
Palkovics László a jövő mobilitási kérdéseiről és kihívásairól szólva arról beszélt, hogy
a mesterséges intelligencia közlekedésben való alkalmazása kiküszöböli az emberi tévedéseket,
kényelmes, időtakarékos utazást biztosít, valamint hozzájárul az üzemanyag fogyasztás csökkentéséhez is.
Mint mondta, felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy el szabad-e venni a vezetés élményét az önvezető autók tulajdonosaitól, valamint nem elhanyagolható kérdéskör az sem, hogy mi lesz a döntés alapja, amikor egy veszélyes közlekedési helyzetben két rossz döntés között kell választani.
Egyes szakmák és állami szolgáltatások területén is egyre nagyobb teret hódít a mesterséges intelligencia
- mondta.
A Mesterséges Intelligencia Stratégián több mint kétszáz intézmény és cég dolgozott, egyebek mellett tartalmazza az adat törvények módosítását, szól a nemzeti laboratórium létrejöttéről, kitér a vállalatok ösztönzésére, képzések indítására, az automatizált ügyintézésre például az egészségügy területén, foglalkozik a kutatás-fejlesztéssel valamint az infrastruktúra-fejlesztéssel és rendezendő etikai és jogszabályi ügyekkel.