Fenyő-gyilkosság: Gyárfás Tamásnak ma kérdésekre kellett válaszolnia

Ma a bíróságon kérdésekre kellett választ adnia Gyárfás Tamásnak, akit azzal vádol az ügyészség, hogy ő rendelte meg Fenyő János meggyilkolását. A korábbi balliberális médiavállalkozó az eddigi tárgyalásokon felolvasta a vallomását, de kedden már olyan kérdéseket is feltett neki dr. Póta Péter bíró, hogy miért nem engedte a poligráfos vizsgálatot. Gyárfás Tamás a feltett kérdések többségére nem tudott érdemi választ adni. 

Gyárfás Tamás a legutóbbi, keddi tárgyaláson többször is ellentmondásos válaszokat adott a bíró és az ügyész kérdéseire. A volt médiavállalkozó azt sohasem tagadta, hogy a kilencvenes években rossz viszonyban volt az akkori fő riválisával, Fenyő Jánossal, de azt a vádat abszurdnak nevezte, hogy ő rendelte meg a meggyilkolását.

Főként azzal védekezik, hogy már jóval a gyilkosság előtt, 1996 októberében békét kötött Fenyővel.

Gyárfás Tamás a mai tárgyalásra is az ügyvédjével, Zamecsnik Péterrel érkezett meg a bíróságra, nagyjából negyedórával a kezdés előtt. A tárgyalás pár perces késéssel indult, a sajtót pedig valami oknál fogva még később engedték be a terembe.

A volt médiavállalkozó ma már nem asztalnál ülve olvassa fel a vallomását, hanem egy pódiumra állt, hogy a bíró, dr. Póta Péter kérdezhesse a vádpontok alapján. Először az került szóba, hogy

Gyárfás Tamás és Fenyő János között az első konfliktus az RTV újság kiadási joga miatt alakult ki.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

1993-ban Gyárfás cége átadta a kiadási jogot Fenyő Vico Rt.-jének, majd azon vitatkoztak, hogy a megbeszélt összeg tartalmazza-e az áfát vagy sem. Póta Péter először arra kérdezett rá, igaz-e az, hogy 93'-ban átadta egy évre a kiadási jogot Fenyőnek.

Erre Gyárfás sztorizni kezdett, mire a bíró többször is felszólította, hogy a kérdésre válaszoljon.

Végül nagy nehezen elismerte. Az áfával kapcsolatban ellentmondásos válaszokat adott, korábban azt mondta, hogy volt vita köztük emiatt, majd azt, hogy nem volt. A pódiumon azt állította, hogy ezt a vitát pár nap alatt lezárták Fenyővel.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ezek után a bíró felolvasta azokat a Népszava-cikkeket, amelyeket 1996-ban írtak, és megemlítik benne Gyárfás Tamást. Mindegyiket az alapján értékelték, hogy mennyire, vagy egyáltalán be akarták-e mocskolni Gyárfást. Volt olyan cikk, amit Gyárfás objektívnek tartott, de az ügyészség ezzel nem értett egyet.

A Népszava azon cikkét, amelyben a kaposvári, 300 millió forintos áfacsalást boncolgatták, már Gyárfás Tamás is kellemetlennek mondta magára nézve, de szerinte ebben is voltak tények.

Ő úgy gondolja, az lett volna a helyes, ha az újság megvárja a rendőrségi eljárás végét. Az ügyésznő elmondása szerint akkoriban Gyárfás Tamás gondolta, hogy a cikkek mögött Fenyő János áll, majd megkérdezte tőle, érzett-e dühöt Fenyő iránt.

Ha engem valaki megsért, akkor annak valószínűleg visszavágok, de nem öletem meg

– vágta rá Gyárfás.

Az ügyészség rákérdezett arra, mennyi bevételtől esett volna el Gyárfás Tamás, ha Fenyő János nyeri a Nap-kelte szerkesztési jogát. Gyárfás elárulta, hogy több százmilliós volt a bevétel.

Szerinte viszont Fenyőt nem a pénz érdekelte, hanem a médiahatalom.

Azt mondta, az ellene indított eljárásokról szóló cikkek nem okoztak neki anyagi veszteséget, és a pozícióit sem veszítette el ezek miatt.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az ebédszünet után több olyan Népszava cikket is felolvastak, amiket Gyárfás nem érzett támadónak,

az ügyészség vagy a bíró szerint viszont cinikus, negatív hangneműek.

A volt médiavállalkozó szinte mindegyikre azt mondta, hogy korrekt.

Egy 1996-os, decemberi Népszava cikk arról ír, hogy Fenyő János nem fogadja el a bíróság döntését a Nap-kelte ügyben, sőt, egyenesen jogsértőnek tartja azt. Gyárfás Tamás állítása szerint az októberi döntés után kibékültek egymással.

Azt mondta, Fenyő János elégedetlensége a döntésnek szólt, nem neki.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ezután elővettek egy áprilisi cikket, amelyben arról írnak, hogy adócsalás miatt vádat emeltek Gyárfás ellen. A vádlott ezt sem érezte ellenségesnek, szerinte tényközlő volt. Ezek után

Póta Péter megjegyezte, nem érti, mi a különbség a Gyárfás szerint mocskolódó és nem mocskolódó cikkek között.

Ugyanis a 1996 október előtti Népszava cikkek a korábbi médiavállalkozó szerint ellenségesek, de a későbbiek már nem. Ha valami negatív állítást, gondolatot írtak róla, akkor arra azt mondta, hogy nem néztek eléggé utána, de maga a cikk korrekt.

A cikkek átnézése után Gyárfás Tamás felolvasta az előző tárgyaláson feltett kérdésekre otthon született, már átgondolt válaszait.

Többek között kifejtette, miért nem vállalta a poligráfos vizsgálatot. Elfogása után az ügyvédje azt javasolta, hogy ne válaszoljon a rendőrség kérdéseire, amíg nem ismeri az egész ügyet. Azt mondta, nem hallgatott rá, a vallomások idején pedig kellemetlenül érezte magát, nem emlékezett mindenre, nem tudott átgondolt válaszokat adni. A poligráfos vizsgálattal kapcsolatban már hallgatott az ügyvédjére, ezért nem vállalta.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Nem voltak jóban

Gyárfás Tamást azzal vádolja az ügyészség, hogy 22 évvel ezelőtt ő rendelte meg Fenyő János meggyilkolását.

A vádlottak padjára került férfi a kilencvenes években ismert balliberális médiavállalkozó volt, a Nap TV tulajdonosa, a legnagyobb konkurenciája pedig a Vico Rt. volt, ami Fenyő Jánosé volt.

Több vitájuk és pereskedésük is volt, a viszonyuk akkor lett a legrosszabb, amikor a Nap-kelte szerkesztési jogáért küzdöttek.

Forrás: MTI/Rózsahegyi Tibor

A Fenyő tulajdonában lévő Népszava több lejárató cikket írt Gyárfásról, például sikkasztásról és hamis úszóeredményekről. Ebben a cikkünkben elolvashatja, hogy

Gyárfás Tamásnak megvolt az indítéka, kapcsolata és pénze is Fenyő likvidálásához.

1998. február 11.

A vád szerint először Tasnádi Pétert bízta meg Gyárfás a gyilkossággal. 12 millió forintban állapodtak meg, aminek a felét Tasnádi előre elkérte.

Ezek után nem csinált semmit, ezért Gyárfás megbízta Portikot, aki a több ügyben is neki dolgozó férfit, a szlovák maffia rettegett bérgyilkosát, Jozef Rohácot bérelte fel a "munkára".

Portik Tamás (b) és Jozef Rohác a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én. Forrás: MTI/Kovács Tamás

Fenyő 1998. február 11-én késő délután haladt az autójával a II. kerületi Margit utcában, miközben a barátnőjével beszélgetett telefonon.

Amikor a Margit körúthoz ért, megállt a piros lámpánál. Ekkor a mögötte lévő autóból kiugrott Rohác, odament Fenyő János autójához egy Agram 2000-es, hangtompítós géppisztollyal, és az anyósülés felőli oldalról legalább 20-szor rálőtt. Fenyő János a helyszínen meghalt. A bérgyilkos elmenekült.

Budapest, 1998. február 11. A II. kerületi Margit utcában délután fél hat körül lelőtték Fenyő Jánost, a Vico Rt. elnök-vezérigazgatóját. Forrás: MTI/Rózsahegyi Tibor

Évekkel később, a bűnügyi technológia fejlődésével azonosítani tudták a helyszínen talált DNS-t, ami elvezette a nyomozókat Jozef Roháchoz, és az őt felbérlő Portik Tamáshoz.

A bérgyilkost a bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt, Portik pedig 13 év börtönt kapott.

Nem okozott gondot a 200 milliós óvadék

A nyomozók a kezdetektől tudták, hogy Portik Tamást is felbérelte valaki, akinek van elég pénze, indítéka és kapcsolata. A tanúk kihallgatása után egyre inkább Gyárfás Tamásra gyanakodtak. Amikor 2012-ben elfogták Portikot, kiderült, hogy több telefonbeszélgetését is felvette Gyárfás Tamással.

Először erre a részleteiben nehezen hallható felvételre alapozták a volt médiavállalkozó elleni gyanút, miszerint Gyárfás adhatott parancsot Fenyő meggyilkolására.

Fotó: Koncz Márton - Origo

Végül 2018. április 17-én elfogták Gyárfást. A kihallgatás után őrizetbe vették, két éjszakát börtönben kellett töltenie. Az ügyészség javasolta a letartóztatását is, de a bíróság ezt elutasította.

Később 200 millió forint óvadékot kellett fizetnie, és egy idő után már nyomkövetőt sem kellett viselnie.

Ha a bíróság bűnösnek találja a férfit, akár 15 évre is börtönbe kerülhet.

A Fenyő-gyilkosság tárgyalása áprilisban folytatódik.