Zöld államkötvény, hogy csinálják a lengyelek?

Aerial view of a floating solar energy farm at a photovoltaic power station in Qinlan town, Tianchang city, east China's Anhui province, 15 October 2018.

Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjében jelentette be, hogy bevezetésre kerül a zöld államkötvény, mégpedig a lengyel példa alapján. Ha csak önmagában a bejelentést nézzük, megdobbanhat a Közép-Európáért rajongó „régimódiak" szíve, azonban érdemes annak is utánanézni, hogy miért éppen a lengyel példa a követendő, mit is tudnak a lengyelek, amiért utánozni lehet őket.

Érdemes talán onnan kezdeni, hogy az úgynevezett zöldkötvények piaca jelentős fejlődésen ment át az utóbbi években. Ez nem vonatkoztatható el attól az általános jelenségtől, hogy a világban egyre többen érzik úgy, tenni kell valamit a környezet, a természet védelme, a klímaváltozás okozta problémák csökkentése érdekében. A zöld kötvények lényege, hogy az azok jegyzéséből befolyó összegeket kizárólag zöld projektek finanszírozására lehet felhasználni, szigorúan meghatározott és független szervezetek által tanúsított, akkreditált módon. Szakértők becslése szerint a zöldkötvények piacának dinamikus növekedése várható, ami akár alapjaiban is átrendezheti a nemzetközi kötvénypiacokat. Ezzel a pénzügyi eszközzel eddig elsősorban vállalatok, önkormányzatok, fejlesztési bankok, jegybankok, az Egyesült Államokban akár egyetemek is éltek, azonban szuverén államok az államháztartás finanszírozására, illetve államadósságuk menedzselésére sokáig nem használták.

Szakáli István Lóránd Forrás: --

Világviszonylatban is Lengyelország volt az első, ahol zöld államkötvényt bocsátottak ki 2016 decemberében, ami annyira jól sikerült, hogy az eredetileg tervezett 500 millió eurós keretet a sokszoros túljegyzésre hivatkozva 750 millió euróra emelték. A kötvények futamideje 5 év, hozama 0,48 százalékponttal haladja meg az öt éves lengyel államkötvények irányadó referenciahozamát. A kötvények iránt annyira nagy volt az érdeklődés, hogy az eredeti tervekhez képest a referenciahozam feletti 0,60 százalékpontos hozamot sikerült 0,12 bázisponttal csökkenteni, ami még kedvezőbb költségvetési forrásbevonást tett lehetővé. A lengyelek a zöld állampapírok kibocsátásával kapcsolatosan két célt fogalmaztak meg. Egyrészt új, a környezetvédelemmel, a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésével kapcsolatos projektek finanszírozása, illetve a már futó zöld projektek refinanszírozása. Az első kibocsátást követően még két körben bocsátottak ki lengyel zöld államkötvényeket, 2018, illetve 2019 februárjában. A második körben kibocsátott kötvények futamideje 8 év, a keretösszeg 1 milliárd euró volt, a hozam 0,23 százalékponttal haladja meg a referenciahozamot. 2009-ben két típusú zöld kötvényt bocsátottak forgalomba, az első futamideje 10 év, keretösszege 1,5 milliárd euró, míg a másik futamideje igazán hosszú, 30 év, keretösszege pedig 500 millió euró.

Forrás: AFP/ Imaginechina/Song Weixing

A nemzetközi tanúsítócégek, mint az ESG (társadalmilag felelős befektetések) a piacon vezető helyzetben lévő Sustainalytics megállapítása szerint a zöld államkötvények bevezetését, az abból befolyó összegek felhasználását, a támogatható projektek kiválasztását, monitoringját szabályozó Lengyel Zöld Kötvény Keretrendszer teljes összhangban van az irányadó nemzetközi sztenderdekkel, az ICMA (International Capital Market Association) által 2014-ben kidolgozott Green Bond Principles elveivel. A Keretrendszernek megfelelően, a befolyó forrásokból kizárólag környezetbarát közlekedést, fenntartható mezőgazdasági és vidékfejlesztési tevékenységet, megújuló energiatermelést, nemzeti parkokban megvalósuló fejlesztéseket, erdősítést és fenntartható erdőgazdálkodást, hulladékmenedzsmentet és klímabarát szemléletváltást támogató projekteket lehet támogatni.

Szerző: Szakáli István Lóránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza.