Imre Margit Ágota kapta az idei Hit pajzsa díjat

2020.02.22. 14:49

Imre Margit Ágota görögkatolikus szerzetes kapta idén a Parma fidei - Hit pajzsa díjat. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából évente odaítélt elismerést Mádl Dalma, Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök özvegye adta át szombaton Budapesten.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a köszöntőjében kiemelte, hogy "különösen meg kell becsülnünk azokat", akik nemcsak szemtanúi és elszenvedői voltak a kommunizmus Isten- és embertelen rendszerének, hanem hűségesek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz, szellemi védőpajzsként óvva környezetüket". 

Elmondta, hogy a kommunizmus idején Imre Margit Ágotát is megpróbálták beszervezni, ő azonban nemet mondott, és nem árulta el azokat a nővéreket, akik felnevelték.

Imre Margit Ágota görögkatolikus szerzetes, miután átvette a Parma fidei - Hit pajzsa díjat Mádl Dalmától, Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök özvegyétőlForrás: MTI/Mohai Balázs

Az ilyen állhatatos és megtörhetetlen embereknek köszönhetjük, hogy a kommunisták nem tudták maradéktalanul megvalósítani céljukat, hogy felszámolják az egyházakat" - mondta. Hozzátette, hogy az erózió azonban így is hatalmas volt. Azzal, hogy a diktatúra megfosztotta az egyházakat a működésükhöz szükséges forrásoktól, meggátolta őket abban, hogy betölthessék korábban felvállalt társadalmi szerepüket. 

A magyar kormány éppen ezért az elmúlt években jelentős forrásokkal támogatta a hazai egyházak működését és társadalmi szerepvállalását. 

Latorcai János kitért arra is, hogy Európában a vallásosság, különösen a keresztény felekezetekhez való tartozás hosszú ideje csökkenőben van, az elmúlt évtizedekben pedig ez a folyamat drámaian felgyorsult.

"Keleten a megvalósult szocializmus, míg nyugaton annak utópisztikus vágya és a fogyasztói társadalom kialakulása változtatta meg az emberek gondolkodását, tartását és erkölcsét, ma pedig Európa mindkét felén a liberális értéksemlegesség illúziója veszélyezteti megmaradt identitásunkat" - fogalmazott. 

Így nem csoda - fogalmazott -, hogy a keresztényellenesség egyre jobban felüti a fejét, amit csak felerősítenek az olyan országokból érkező bevándorlók, ahol napi szintű keresztényüldözés zajlik.  Ezért a kereszténység, a hit védelmére ma is ugyanannyira szükség van, mint ezer esztendeje.

Forrás: MTI/Mohai Balázs

Közös felelősségünk tehát, hogy Ágota nővér és a hozzá hasonló igazak emberpróbáló életútját, Isten végtelen szeretetébe vetett megingathatatlan hitét minél többen megismerjék, hogy az a legnehezebb élethelyzeteken is átsegítsen, és példa legyen valamennyiünknek  - mondta az Országgyűlés alelnöke.

Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita a díjazottról elmondta, hogy 1932-ben született Hajdúdorogon görögkatolikus családban. 14 évesen került a máriapócsi bazilita nővérekhez, itt fejezte be az általános iskolát. 1949-ben, 17 éves korában szerzetesjelölt lett, de elöljárói nem sokkal később hazaküldték a szerzetesek elhurcolásától tartva.

Imre Margit Ágota azonban néhány hónappal később "visszalopakodott", és felvételét kérte a rendbe. A szerzetesrendeket ekkorra már betiltották, így titokban, kölcsönkért szerzetesi ruhába "öltözött be", és kezdte meg szerzetesi tanuló éveit, a noviciátust. Ezután Debrecenbe került, ott érettségizett 1953-ban, majd a Debreceni Egyetemen diplomázott 1957-ben matematika-fizika szakos tanárként. Albertirsán, Pomázon, Budakalászon, majd Budapesten tanított. Közben 1968-ban titokban letette szerzetesi örökfogadalmát.

1970-től kezdődően többször kihallgatták, majd megpróbálták rávenni, hogy nyíregyházi látogatásai után jelentsen rendtársairól. Ő azonban megtagadta ezt, mondván, ezek a nővérek nevelték gyermekkora óta, így ő volna a "legjellemtelenebb ember a világon", ha bármit is mondana róluk. 

A kihallgatások ezután elmaradtak, de továbbra is állandóan megfigyelték, tanárként pedig sem kitüntetést, sem fizetésemelést nem kaphatott.

A rendszerváltás után, 1991 januárjában a bazilita közösség az elsők között kapta vissza monostorát Máriapócson. Imre Margit Ágota az épület felújítása után odaköltözött és azóta is ott él.

Imre Margit Ágota az elismerést megköszönve úgy fogalmazott: "nem tettem többet a kommunizmus üldözései közepette, mint bármely más szerzetes" vagy "keresztény, aki a kommunizmus alatt is hűséges maradt Istenhez, az egyházához és hitéhez". 

Ez a kitüntetés "nemcsak nekem szól, hanem az egész magyar szerzetességnek és a görögkatolikus egyháznak, a kommunizmus éveiben hitüket megőrző még élő és elhunyt rendtársaknak - tette hozzá.

A Parma fidei - Hit pajzsa díjat 2002-ben alapította Horváth Béla volt kisgazda politikus és a 2008-ban elhunyt Gyurkovics Tibor író. Az elismerést olyan papoknak, szerzeteseknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz.

Az elismeréssel járó vörösréz pajzs Madarassy István ötvösművész munkája.