A kommunizmussal szembeni küzdelem igaz harc volt - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kommunizmus áldozatainak emléknapján.

Gulyás Gergely kiemelte: a kommunista diktatúrának világszerte 100 millió áldozata volt.
Becslések szerint 700 ezer magyart hurcoltak el málenkij robotra. Közülük 300 ezren soha nem tértek vissza. Arról nem készült statisztika, hogy hányan rokkantak meg, szereztek örök testi, lelki sebeket - tette hozzá.

Emlékezzünk azokra a generációkra, akiket meggyilkoltak, elüldöztek, kényszermunkatáborokba hurcoltak - fogalmazott a miniszter, aki azt hangsúlyozta: a titkokkal és elhallgatással övezett kommunista diktatúra mögött megtört emberi sorsok és nemzedékek vannak.

Budapest, 2020. február 25. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a kommunizmus áldozatainak emléknapján rendezett emlékprogramon az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2020. február 25-én. MTI/Illyés TiborForrás: MTI/Illyés Tibor

Magyarország három évtizeddel van a rendszer összeomlása és a békés rendszerváltás után. Az emlékezésért vívott küzdelem fontos eredménye, hogy

Magyarország elsőként tette hivatalossá a kommunizmus áldozatainak emléknapját

- mondta Gulyás Gergely.

Azt mondta, hogy

a kommunista diktatúra véget ért Magyarországon, de a kommunisták és bűneik "velünk élnek".

A gyilkos eszme is feltűnik még - mondta a miniszter, emlékeztetve a főváros új vezetésének "Budapest szabad" című kiállítására, amely szerinte a szovjet megszállásra, emberek ezreinek meggyilkolására emlékezik.

Akik mentegetni akarják a gyilkosokat, kisebbíteni rémtetteiket, hiába beszélnek demokráciáról, mert szavaik nem hitelesek - jelentette ki.

Magyarország irtózatos árat fizetett a kommunizmus bűneiért

Az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott emlékprogramon Schmidt Mária a "30 éve szabadon" emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum főigazgatója hangsúlyozta:

a "legembertelenebb rendszer", a kommunizmus 70 éve százmillió áldozatot követelt:

kivégzett, meghurcolt, megkínzott, kitelepített, lelkileg és testileg megnyomorított emberek lettek áldozatai.

Akik megtagadták a kommunista hitet, azokra halál várt, jéghideg számkivetettség, vagy "az a bizonyos sorstalanság". "Ezek a rideg tények" - fogalmazott a kormánybiztos, hozzátéve: a legszörnyűbb, hogy mindez megtörtént.

Semmi sem pusztítja jobban a lelket, mint az igazság hiánya

- fogalmazott Schmidt Mária, aki arról beszélt, hogy a második világháború után több mint fél évszázadon át "elhallgatás, tagadás, féligazságok" jellemezték Európát. Közölte: fel kell nyitni azok szemét, akik nem tapasztalták meg a kommunizmus rideg valóságát.

Schmidt Mária kijelentette: Magyarország irtózatos árat fizetett a kommunizmus bűneiért.

Harminc éve szabadok vagyunk ugyan, de

időre van még szükség, hogy a majd félévszázados diktatúra romjait végleg eltakarítsák

- közölte.

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.