A közösségnek széles körben átérzett és elfogadott világnézeti alapokra van szüksége - fogalmazott Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton az első vértanúról, Szent Istvánról elnevezett budapesti kápolna szentelésén.

A Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárságán kialakított kápolna felszentelésén Erdő Péter azt mondta: van értelme annak, hogy külön áldással "szakítsunk ki egy darabot" a profán térből az imádság és az istentisztelet számára.

Azbej Tristan államtitkár közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy 
ez nem pusztán szimbolikus gesztus a modern kor vértanúinak irányába. A hit számunkra nem dekorációs elem, hanem cselekvésünk motorja. Küldetésünk ereje nemcsak az emberi elszántságból ered, hanem az isteni gondviselésből is fakad. A kápolna kialakítása során a keleti rítusok sajátosságait is figyelembe vettük, így minden üldözött keresztény felekezet számára biztosított a misézés lehetősége - tette hozzá.

Erdő Péter bíboros kiemelte: amikor belépünk a templomba vagy a kápolnába, szent helyre érkezünk. Széles körben átérzett és elfogadott világnézeti alapokra van szükség. Ezért azt kívánta a hívőknek, hogy örömmel vegyenek részt a kápolna istentiszteletein, térjenek be csendben imádkozni és merítsenek erőt a Jézussal való találkozásból - mondta.

Erdő Péter szerint Krisztus egyháza nem csak időben, hanem térben is átfogja az összes keresztényt. Hozzátette: a kápolnában különösen is át kell érezni testvéri összetartozásunkat minden megkeresztelt emberrel, különösen azokkal, akiket hitükért elnyomnak, rágalmaznak és üldöznek. Hozzátette: hűségükből és helytállásukból erőt lehet meríteni.

Azbej Tristan államtitkár a szentmise után azt is elmondta: először szenteltek katolikus kápolnát minisztériumi épületben. A kápolnát olyan ökumenikus szakrális térnek nevezte, ahol ortodoxok is misézhetnek és a protestánsok is tarthatnak istentiszteleteket.

A Hungary Helps Programot a világon az első olyan kormányzati programnak nevezte, ami kifejezetten a legüldözöttebb vallási közösséget, az üldözött keresztényeket támogatja. A program két és fél éves időtartama alatt a világon 70 ezer üldözött ember megmaradását, sőt migrációból való visszatérését segítették  olyan országokban és régiókban, mint a Közel-Keleten Irak, Szíria, Libanon, Jordánia vagy éppen Afrikában Nigéria, Etiópia és Kongó - emelte ki Azbej Tristan.

Az államtitkár arról is tájékoztatott: a világ üldözött keresztény közösségei számos kegytárgyat, ereklyét, liturgiához szükséges eszközt adományoztak a kápolnának. Köztük a libanoni maronita egyház Szent Charbel, az örmények pedig Ignatius Maloyan ereklyéjét ajánlották fel.