Szerda délután Magyarország Kormánya rendeletével veszélyhelyzetet hirdetett ki. Az Alapjogokért Központ közösségi oldalán tájékoztatott arról, hogy mit jelent valójában a vészhelyzet.

A veszélyhelyzet a különleges jogrendek legenyhébb formája, de ennek is  jellemzője, hogy az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy a szükséges és arányos mértéken túl is korlátozható. 

A különleges jogrendek lényege, hogy egy külső vagy belső, rendkívüli esemény – például járványveszély – következtében a társadalom életében beálló esetleges zavarokat az állam szintén rendkívüli eszközökkel kezelhesse. 

Mentőautó érkezik a budapesti Szent László Kórházba 2020. március 10-énForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Ez azért szükséges, mert egy „alkotmányon kívüli" helyzetet az állami szervek nem tudnak máshogy, csak is kizárólagosan "alkotmányos eszközökkel" elhárítani. Tehát járványveszély esetén például elkerülhetetlenné válhat a szabad mozgáshoz, a szabad gyülekezéshez vagy a tulajdonhoz való jog korlátozása.

A különleges jogrendek az egész alkotmányos rendhez képest speciális szabályként viszonyulnak és végső céljuk, hogy az állam és a társadalom minél előbb visszatalálhasson a „bevett" működési rendhez.

Ennélfogva valamennyi különleges jogrend bevezetése esetén a ma Európa-szerte ismert és hatályos szabályok alapján nemcsak, hogy korlátozni lehet az egyéni alapjogokat, de azok korlátozására vagy felfüggesztésére a közérdek miatt van szükség. 

Az 1990 óta ismert alkotmányos szabályok szerint a kormány egyes törvények alkalmazását ilyenkor felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Testhőmérséklet-ellenőrzés a Liszt Ferenc Nemzetközi RepülőtérenForrás: AFP/Attila Kisbenedek

Az Alapjogokért Központ kitért arra is, hogy bármely olyan szervezet, amely azon mesterkedik, hogy emberi jogi fundamentalizmusra hivatkozva hiteltelenítse a szuverén döntéshozó rendkívüli intézkedését, 

a közbizalmat roppantja meg, és Magyarország érdeke ellen hat. 

Bár e szervezetek kiterjedt hazai és nemzetközi ármánykodása egyértelműen arra irányul, hogy aláássa az állami főhatalmat, az továbbra is a demokratikus választásokon felhatalmazást szerzett Országgyűlést, az azáltal választott kormányt és annak szerveit illeti. 

1990 óta egyébként jellemzően árvízveszély, belvízveszély, havazás vagy ipari katasztrófa miatt kellett veszélyhelyzetet kihirdetni, például a nagy dunai és tiszai árvizek idején, illetve 2010-ben a Sajón levonuló nagy árhullám miatt éppúgy, mint a kolontári vörösiszap-katasztrófa után. 

Magyarország teljes területére eddig még nem hirdettek ki veszélyhelyzetet. Húsz évvel ezelőtt volt a legkiterjedtebb, akkor 2000. április 10-én kilenc megyére kiterjedően került elrendelésre árvízvédekezési veszélyhelyzet, amit a Kormány május 19-én oldott fel.