Szánthó Miklós szerint lehet vitázni a járványról mint egészségügyi problémáról, de aki a kihirdetett veszélyhelyzet törvényességét jogi értelemben próbálja aláásni, az maga is veszélyt jelent a magyar társadalomra. Az Alapjogokért Központ igazgatóját arról kérdezte a Mandiner, hogy mennyi igazság van az Eötvös Károly Intézet vagy Lattmann Tamás kritikus állításaiban.

Aki egy ilyen helyzetben politikai alapon elkezdi kritizálni egy cselekvő kormány jogi lépéseit, az nemcsak felelőtlen, de szűk látókörű is – mondta Szánthó Miklós a Mandinernek. Az Alapjogokért Központ vezetője szerint az ilyen kommunikációs testtartás ugyanis valójában a közbizalmat ássa alá, ráadásul az idézett, tudálékos, valójában totális félreértéseken alapuló jogászkodások nem veszik figyelembe a különleges jogrendek lényegét. Az alkotmányos rendszerek pontosan azért tartalmaznak saját maguk ilyen, „alkotmányos határhelyzetekre" vonatkozó szabályokat, mert az államot, pontosabban a társadalmat érheti olyan előre nem látható, külső vagy belső hatás – katonai támadás, terrorakció, fegyveres puccs vagy éppen egy járvány –, ami önmagában az alkotmányos rend, a normális működés ellen hat. Tehát egy, a megszokottól, a bevettől radikálisan eltérő helyzet áll elő, amit nyilvánvalóan csak rendkívüli eszközökkel lehet kezelni – tette hozzá.

Világnézeti különbségek

Szánthó szerint a különleges jogrendek vagy minősített helyzetek értelme valamennyi demokratikus rendszerben az, hogy az adott, váratlan és rendkívüli helyzetben akár az alapjogok nagyfokú korlátozására vagy felfüggesztésére is sor kerülhessen, vagy törvények alkalmazását felfüggeszthessék, törvényi rendelkezésektől eltérhessenek, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhassanak.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője szerint súlyos felelőtlenség a vészhelyzetet megkérdőjelezniFotó: Csudai Sándor - Origo

Ez az „ára" annak, hogy az egyéni érdekek helyett, illetve azokkal szemben a közérdeket, most például a közegészségügyi érdeket tudják védeni a hatóságok.Itt megint világnézeti motívumok ütközéséről van szó: a nyílt társadalom eszmeiségét vallók számára nem létezik közösség, csak egyének és egyéni érdek, illetve egyéni vágymaximalizálás, amit nem szabad korlátozni, még a köz érdekében sem, hiszen szerintük olyan nincs is.

Csak az arányosság mentén lehet jogokat korlátozni

A normalitás talaján állók szerint pedig létezik társadalmi érdek, ami nem egyszerűen az egyéni érdekek matematikai összeadódása, hanem annál magasabb rendű, mert a közösség rendszerszintű működését védi – mondta az Alapjogokért Központ vezetője.

A jogkorlátozásokra is csak a szükségesség és arányosság elveinek figyelembevételével kerülhet sor, és ez egyedi vagy elszigetelt megbetegedések esetére alkalmazható is. Azonban egy járvány során az egyedieket a csoportos, majd a társadalmi szintű megbetegedések követik. Remélhetőleg nálunk utóbbiakra nem fog sor kerülni, de éppen a gyors és hatékony kezelés érdekében van szükség arra, hogy túl lehessen lépni a „szimpla" törvényi rendelkezéseken. Ilyenkor ugyanis „korlátozásoktól mentesen" lehet korlátozni egyes alapjogokat, például a mozgásszabadsághoz, a gyülekezéshez vagy a tulajdonhoz való jogot – melyekkel megakadályozható a járvány továbbterjedése vagy éppen fenntartható az ellátás – mondta Szánthó Miklós.

Lehet azon vitázni, hogy magának a koronavírusnak mi az epidemológiai hatása, de a veszélyhelyzet jogi értelemben történő aláaknázása súlyosan felelőtlen és társadalmilag veszélyes magatartás, politikai értelemben rémhírterjesztés – ugyanis annak az erős sugalmazása, hogy az életbe lépő korlátozások esetlegesen nem jogszerűek, az emberekben zavart vagy nyugtalanságot kelthet. És egy járványveszély idején pontosan erre nincsen szükség – mondta a szakember.