2018 augusztusában a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája, Szabó Gabriella az uniós bírósághoz fordult a magyar menekültügyi szabályok szigorítása miatt. A magyar eljárásban érintett migránst a Helsinki Bizottság segítette és ők is indítványozták az EU-s testülethez fordulást, melynek a bírónő eleget is tett - írja az Alapjogokért Központ.

A 2 éve nyáron bevezetett jogszabály-módosítások lényeges eleme volt, hogy az a migráns - esetünkben egy szír "ügyfél" -, aki Magyarországra érkezése előtt már áthaladt egy biztonságos országon, hazánkban nem lesz jogosult menekültstátuszra. Ennek megfelelően a bevándorlási hatóság el is utasította az illető kérelmét. A döntést azonban a nyílt társadalom eszmeiségét valló Helsinki Bizottság segítségével a migráns bíróságon megtámadta, majd a bírónő segítségével került az ügy Luxemburgba.

Utóbbi bíróság konkrétan az alábbiakat állapította meg: az uniós jogot "úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a nemzetközi védelem iránti kérelem elfogadhatatlanság miatt való elutasítását azon indok alapján, hogy a kérelmező olyan államon keresztül érkezett az érintett tagállam területére, amelyben nincs kitéve üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének, vagy amelyben biztosított a megfelelő szintű védelem".

Kasztaniesz, 2020. március 4. Görög rohamrendőrök védik a görög-török határt a török oldalon gyülekező illegális bevándorlók ellen Kasztanieszben 2020. március 4-én. A török kormány február 28-án közölte, hogy nem tudja tovább feltartóztatni az Európai Unióba igyekvő migránsokat, és megnyitja a határokat előttük. MTI/EPA/ANA-MPA/Dimitrisz ToszidiszForrás: MTI/EPA/ANA-MPA/Dimitrisz Toszidisz

A dolog "szépséghibája", hogy fenti, az ún. "első biztonságos ország szabályát" nem egyszerűen a magyar törvények és a Genfi Konvenció helyes értelmezése, de az Alaptörvény is rögzíti - írja az Alapjogokért Központ. Tehát az uniós bírság döntésével azt a kaput igyekszik megnyitni, hogy még az állami szuverenitás alapját képező alkotmányokat is felülbírálhassa az európai jogászi elit. A döntés bár csak "eligazítást" ad most a magyar bíróság részére, azért is döntő fontosságú, mert ugyanezen szabályozás miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen. Ez utóbbi szintén az EU bírósága előtt van, és a mostani döntés alapján vélelmezhető, hogy ott is Magyarország ellen döntenek. Ez pedig végzetes harcot indíthat el az Unió és a tagállamok között, ugyanis alkotmányos szabályok felülírásával lényegében az alkotmányozó hatalmát vennék át a brüsszeli testületek.

Szabó Gabriella bírónőn kívül "köszönjük" a döntést az Európai Unió Bíróságának, és nem utolsósorban a Helsinki Bizottságnak, mely amellett, hogy felvállalja a koronavírus-járvány idején a karantén szabályait be nem tartó irániak képviseletét, hogy ne lehessen őket "csak úgy" kitoloncolni az országból, még a magyar alkotmányos rend aláásására is ennyi időt és energiát szenteltek 

- írja az Alapjogokért Központ.

Természetesen nincs összeesküvés, a nyílt társadalom erői nem szervezkednek, a hálózat NGO-i semmiféle érzékenyítést nem végeznek a bíróságokon. Nem, a folyamat pusztán a véletlen műve. Mindenki hülye, csak ők a helikopterek!

Egy másik menekültügyben szintén ma "mondatta ki" a Helsinki Bizottság az EuB-val, hogy a magyar bíróságnak menekültügyben az uniós jognak kell elsőbbséget adnia, "szükség esetén mellőzve a nemzetközi védelmet megtiltó nemzeti szabályozás alkalmazását".