Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A koronavírus-járvány idején éles viták zajlanak arról, vajon időben meghozták-e az európai országok a szükséges intézkedéseket a járvány megfékezésére. A V4NA utánajárt annak, hogy az egyes európai országokban az első fertőzött megjelenéséhez képest mikor hozták meg a legjellemzőbb óvintézkedéseket.
A veszélyhelyzetet Magyarországon az első regisztrált eset utáni 7. napon, Lengyelországban a 9. napon, Csehországban a 13. napon hozták meg. Ugyanezt az intézkedést Belgiumban a 37. napon, Spanyolországban a 45. napon jelentették be, ekkor egyébként kijárási tilalmat is elrendeltek. Miután Magyarországon nagyon hamar meghozta a kormány az óvintézkedéseket, a kijárási tilalmat eddig nem kellett bevezetni. Ahhoz, hogy ez így maradjon, az kell, hogy az emberek betartsák a kéréseket, akiknek kell, maradjanak otthon a veszélyhelyzet idején..
Olaszországban, a koronavírus által leginkább sújtott uniós tagállamban január 31-én regisztrálták az első két koronavírus-pozitív beteget. Az olasz kormány 38 nappal ezután hirdette ki a teljes országra a karantént. Ugyanezt az intézkedést Nagy-Britanniában az 52. napon jelentette be Boris Johnson miniszterelnök.
Fontos eleme a vírus elleni védekezésnek az iskolák, egyetemek bezárása is. Olaszországban a diákok a vírusválság 34. napján álltak át a digitális tanításra. Ugyanezt az intézkedést Csehországban a 10. napon, Lengyelországban és Magyarországon a 12. napon, Ausztriában a 21. napon, Németországban és Svédországban pedig (az egyetemek tekintetében) a 45. napon tették meg. Belgiumban először csak az általános iskolákat zárták be, 37 nappal az első fertőzött megjelenése után, az egyetemeket akkor még nem, mostanra viszont ott is teljes mértékben átálltak a digitális távoktatásra.
Franciaországban március 16-tól zártak be az iskolák és az egyetemek is, a nyugat-európai állam ekkor már az 52. napon tartott a fertőzés megjelenésétől kezdve.
Európa-szerte az éttermeket, bárokat és szórakozóhelyeket is be kellett zárni a járvány terjedésének megakadályozása érdekében. Ez Magyarországon a 13. napon, Lengyelországban és Ausztriában a 14. napon, Olaszországban a 37. napon, Spanyolországban a 44. napon, Franciaországban az 54. napon történt meg az első regisztrált koronavírusos esethez képest.
Hasonló intézkedéseket kellett meghozniuk a kormányoknak a rendezvényeket illetően, ahol a legnagyobb a csoportos vírusfertőzés esélye. Magyarország a 7., Lengyelország a 8. napon, Ausztria a 14. napon, Spanyolország a 28. napon, Olaszország a 37. napon, Svédország a 40. napon, Belgium és Németország a 42. napon lépett. A szakemberek figyelmeztetése ellenére az Egyesült Királyság az 52. napon Franciaország pedig csak az 56. napon intézkedett.
Hasonlóan lényeges aspektusa a védekezésnek a határok lezárása is, amely ugyanakkor az unió egyik alapelvét, a nyitott határok elvét veszélyezteti. Ausztria az Olaszországgal közös határszakaszát 18 nappal az első fertőzött megjelenése után zárta le, de a többi határát csak egy héttel később. Lengyelország az első fertőzéstől számított 10. napon, Magyarország a 13. napon, Csehország a 15. napon intézkedett a határzár bevezetéséről. Spanyolország az első eset regisztrálása utáni 45. napon hozta meg ezt a döntést, Németország a 49., Franciaország pedig csak az 56. napon rendelt el határzárlatot - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
A worldometer koronavírus-adatbázisa szerint kedden éjfélkor világszerte 418 273 fertőzött volt. A megerősített fertőzések számát tekintve továbbra is Kína jár az élen, 81 171 regisztrált esettel. Az európai országok közül Olaszországban, illetve Spanyolországban a legsúlyosabb a helyzet: az előbbi államban 69 176, az utóbbiban 42 058 a regisztrált koronavírusos betegek száma. Németországban jelenleg 32 991, míg Franciaországban 22 304 fertőzött van.
