Magyarország dolgozhatja ki elsőként az ökológiai védelmi stratégiát a vírusok ellen

2020.03.25. 10:13

A klímaváltozás elősegíti számos kórokozó új helyeken és új szervezetekben való megtelepedését, így serkentve a járványok felbukkanását emberben, háziállatokban és haszonnövényekben. A kórokozók terjedése azonban ökológiai módszerekkel megállítható – az erre született úgynevezett DAMA-protokoll első nemzeti szintű alkalmazója Magyarország lehet – számol be róla a Magyar Nemzet.

A klímaváltozás mellett az urbanizáció és a globalizáció is kedvezően hat a kórokozók túlélésére és a terjesztésükért felelős fajok elterjedésére. Az újonnan felbukkanó betegségek problémája alapvetően ökológiai jelenség,  de gyakorlati szempontból ma már minden ország számára nemzetbiztonsági veszélyt jelent – főleg a technológiailag fejlett nagyvárosok lakosaira.

Molekuláris biológiai módszerekkel elemzik a kórokozók terjesztéséért felelős szervezeteketForrás: Magyar Nemzet-Kurucz Árpád

Mivel nem tudjuk megállítani vagy visszafordítani a jelenséget, létfontosságú, hogy felkészüljünk a jelentősebb hatásaira, és kidolgozzuk a megfelelő védekezési stratégiát.

Ennek egyik útja az ökológiai alapokon történő védelmi stratégiák megalkotása. Az Ökológiai Kutatóközpont elsőként alkalmazza a DAMA (dokumentál, felmér, ellenőriz, cselekszik) protokollt a gyakorlatban. 

Ennek lényege, hogy célzottan, önkéntes résztvevők bevonásával dokumentálják, molekuláris biológiai módszerekkel elemzik és feltérképezik a járványtani és ökológiai szempontból kiemelt kórokozók terjesztéséért felelős szervezetek és gerinces gazdáik hazai megjelenését.

Meghatározzák túlélésüket és betegítőképességüket a modern kor embere által teremtett környezeti feltételek között. – Daniel R. Brooks amerikai professzor felvetése nyomán – a kutató az utóbbi tíz évet döntően Magyarországon töltötte – nemzetközi szakértőcsapat dolgozta ki a koncepciót. 

A protokoll ajánlásai alapján kisebb térségek – például a Margit-sziget sünpopulációjának – feltérképezése is megtörtént, de egy egész országot ez alapján még nem monitoroztak – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. 

A csípőszúnyogok humán- és állategészségügyi szempontból a legfontosabb kórokozó-terjesztő szervezetek.  Évente közel egymillió ember halálát okozzák – elsősorban a trópusi területeken, de az utóbbi években az európai kontinensen is számolnunk kell velük. A kereskedelem globálissá válása miatt számos idegenhonos csípőszúnyogfaj került be Európába,  amelyek potenciálisan sokkal veszélyesebb kórokozók terjesztésére is képesek, mint az európai fajok.

Magyarországon az utóbbi tíz évben három idegenhonos csípőszúnyogfajt (az ázsiai tigrisszúnyogot, az ázsiai bozótszúnyogot és a koreai szúnyogot) mutatták ki. A másik kitüntetett csoport a kullancsoké. A méltán hírhedt vérszívó több tucat vírust, baktériumot és egysejtű parazitát terjeszt, amelyek közül hazánkban is jól ismert a kullancsencephalitis vírus, a Lyme-kórt terjesztő baktériumok. 

A vándormadarak segítségével Afrikából vagy Dél-Európából minden évben jelentős számban érkeznek hozzánk nem őshonos kullancsfajok. 

A tavaly decemberben az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökéhez eljuttatott protokoll alapján Földvári Gábor szerint elvileg valamennyi állatról emberre terjedő fontosabb kórokozót azonosíthatunk, követhetjük terjedését.  A protokoll tehát túllép a kullancsok és a szúnyogok, illetve az általuk terjesztett kórokozók állandó figyelésén.

A kutatók a városi járványtani gócpontokat, a klímaváltozás hatására a hazai faunában újonnan megjelenő inváziós fajokat és az általuk behurcolt betegségeket is követik. 

A hazai kutatók célja evolúciós-ökológiai szemléletű, a DAMA-protokollt sikeresen a gyakorlatba ültető nemzeti program megvalósítása,  amely később nemzetközi kutatói hálózattá bővülhet.

Így előre jelezhető bizonyos kórokozók felbukkanása és egy potenciális járvány kitörése.