A veszélyhelyzet kihirdetése összhangban van a jogállamisággal Magyarországon

2020.03.31. 10:10

Az elmúlt napokban a nyugati média és a nem kormányzati szervezetek számos felelőtlen panaszt és megalapozatlan vádat fogalmaztak meg, amelyek közös vonása az EU-hoz 2004 és 2007 között csatlakozott tagállamok - köztük Magyarország – kormányai által hozott gyors és arányos intézkedéseinek kritikája volt, teljesen figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy épp ezek az országok voltak a legsikeresebbek a koronavírus-betegség (COVID-19) terjedésének lassítása terén, s épp e kormányok védték meg a leghatékonyabban polgáraik életét - ideértve az érintett államok területén lakó uniós polgárok életét is. E tekintetben Magyarország kétségkívül a legjobban teljesítő államok közé tartozik, amit jól mutat az a tény, hogy egészen március 27-ig sikerült 300 fő alatti szinten tartani a COVID-19 vírussal fertőzött állampolgárok számát: a lakosok számához képest (10 millió) ez akár a legjobb védekezési eredménynek is bizonyulhat egész Európában.

A Magyarország ellen különböző vádakat megfogalmazó személyek azt állítják, hogy az állampolgárok életét valóban közvetlenül érintő, ugyanakkor az alkotmánnyal teljes összhangban lévő és az emberi élet védelme szempontjából elengedhetetlenül fontos, közelmúltban életbe léptetett ideiglenes korlátozások a jogállamisággal ellentétesek lennének, korlátlan, illetve végtelen időre szóló hatalmat kínálnának az Orbán-kormánynak, sőt mi több: diktatúrához vezetnének (lásd az Euractivnak az AFP hírügynökséggel közösen, 2020. 03. 27-én közzétett cikkét: Koronavírus : Az EU első diktatúrájának szülőatyja?), továbbá megszüntetnék az olyan alapvető jogok gyakorlását, mint a szólásszabadság és a gyülekezés szabadsága.

Ha e vádakra érdemben reagálni kívánunk, akkor először is mindenkit emlékeztetnünk kell arra, hogy az élethez fűződő jog a legelső jog, amelyet mind az Emberi Jogok Európai Egyezménye (lásd az EJEE 2. cikkét), mind az EU Alapjogi Chartája (lásd 2. cikk) fontosnak tartott rögzíteni. Emellett mind az EJEE (5. cikk), mind a Charta (6. cikk) utal még a biztonsághoz való jogra is, ez utóbbi jog pedig természeténél fogva magában foglalja az egészséges környezethez való jogot, beleértve a fertőzés elkerülésének lehető legszélesebb körű lehetőségét is.

4 you felirat, a budapesti InterContinental épületénFotó: Csudai Sándor - Origo

A jelenlegi helyzetben bátran kijelenthetjük, hogy az életben maradáshoz való jog, valamint az ehhez kapcsolódó állami garanciák és intézkedések - talán a liberális újságírók maroknyi csoportját leszámítva - az európai polgárok számára a legfontosabb, és kifejezetten döntő jelentőségű kérdésnek tekinthetők. Az, hogy egy kormány egy ilyen helyzetben kivételes és átmeneti intézkedéseket léptet életbe, ennek az alapvető jognak a további garantálása, illetve az emberi élet védelme érdekében, a lehető legteljesebb mértékben összhangban van a jogállamisággal, és a szóban forgó intézkedések a valóságban semmilyen eltérést nem jelentenek ettől a számunkra értékes elvtől – épp ellenkezőleg: az e tárgyban történő intézkedés kifejezetten erkölcsi kötelessége minden olyan kormánynak, amely meg van győződve arról, hogy az emberi élet valóban értékes és méltó arra, hogy hatékony állami eszközökkel védelmezzék. Szeretnénk megkérdezni a liberális újságírókat és NGO-kat arról, hogy vajon ők is egyetértenek-e ezzel az alapelvvel ?

Magától értetődik az, hogy a rendkívüli állapot alkotmányos renddel összhangban lévő bevezetése – történjen az akár Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Belgiumban, Magyarországon vagy az EU más tagállamaiban - definíció szerint  bizonyos korlátozásokat von maga után azon jogok és szabadságok vonatkozásában, amelyek a polgárok nagyobb létszámban való összegyűlésének tárgyköréhez közvetlenül kapcsolódnak (lásd ebben az összefüggésben a francia kormánynak az önkormányzati választások második fordulójának elhalasztására vonatkozó döntését).

Vajon indokoltak, jogszerűek és megalapozottak-e az az ilyen típusú korlátozások a közérdek szempontjából? E kérdésre minden európai polgár igen könnyen válaszolhat a saját józan belátására támaszkodva.

A válasz természetesen igen erőteljesen függ attól, hogy a választ megfogalmazó személy mennyiben ért egyet a fő célkitűzéssel: nevezetesen az emberi élet védelmének fontosságával.

Hadd emlékeztessünk mindenkit a közelmúlt egyik fontos eseményére. A francia kormány honlapján olvashatunk arról, hogy a Párizsban elkövetett 2015 évi terrorista támadás után François Hollande francia elnök rendkívüli állapotot hirdetett ki a minisztertanács által 2015 november 13. péntekről november 14. szombatra virradó éjszaka folyamán elfogadott két kormányzati döntés révén. A bevezetett rendkívüli állapot keretében - a jogállamiság elvével teljes összhangban - a belügyminiszter törvényes felhatalmazást kapott arra, hogy „bárkit, aki a közbiztonság és a közrend szempontjából veszélyesnek tekinthető, házi őrizetbe vegyen" és „a házi őrizetben lévő személyek tartózkodási helyének nyomon követése céljából elektronikus karperecet alkalmazzon".  Szintén a rendkívüli állapot jogszabályi keretén belül a prefektusok törvényes felhatalmazást kaptak „a mozgási szabadság korlátozására speciális védelmi és biztonsági övezetek létrehozása, valamint kijárási tilalom bevezetése révén"; továbbá arra is, hogy „ a közrend megzavarásának szándékával gyanúsítható személyek tartózkodását Franciaország területének egyes részein megtiltsák"; illetve hogy „magánszemélyeket és magántulajdonukat hatósági célokra igénybe vegyenek"; továbbá hogy „nyilvános összejöveteleket, rendezvényeket betiltsanak és bizonyos helyszíneket ideiglenesen bezárjanak"; illetve hogy „adminisztratív (ház)kutatásokat hajtsanak végre a bűnügyi nyomozó hatóság közreműködésével".

A fenti rendelkezések által kihirdetett rendkívüli állapot több éven át hatályban volt Franciaországban, anélkül, hogy a liberális média és az NGO-k azt túl hangosan kritizálták volna. 

A magyar kormány által életbe léptetett intézkedések – jóllehet azok elfogadására teljesen más helyzetben, ám legalább ugyanannyira legitim célok elérése érdekében és az alkotmány tiszteletben tartása mellett került sor – egyáltalán nem terjeszkednek túl azon a mértéken, amely a Franciaországban 2015-ben elfogadott rendkívüli állapotot jellemezte, vagy a Franciaország, illetve más tagállamok által az elmúlt hetekben hatályba léptetett rendkívüli állapotot jellemzi jelenleg.

Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP képviselője az Európai ParlamentbenForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Teljesen nyilvánvaló ugyanakkor az, hogy a nyugati tagállamok - például Franciaország, Spanyolország vagy Olaszország – esetében teljes mértékben elfogadott, jogszerűnek és indokoltnak tekintett intézkedéseket a liberális média egyszerűen nem hajlandó elfogadni az EU-hoz 2004 és 2007 között csatlakozott tagállamok viszonylatában.

Mindez egy igen lényeges kérdést vet fel, nevezetesen az egyenlő bánásmódhoz való jog alapvető kérdését, mind az uniós polgárok, mind az EU-tagállamok viszonylatában.

Vajon a liberális újságírók és a nem kormányzati szervezetek el tudnák-e végre magyarázni nekünk, hogy miért akarnak ennyire kitartóan kettős mércét bevezetni velünk szemben az uniós jog minden területén? Vajon a rendkívüli állapot bevezetése – az ő álláspontjuk szerint - teljesen törvényes és elfogadható egyes tagállamban, miközben teljesen törvénytelen és elfogadhatatlan lenne más tagállamokban? Ugyan miért lenne ez így, és milyen alapon gondolják ezt? Ez a nyilvánvaló kettős mérce vajon hogyan egyeztethető össze a jogállamisággal? Nem a jogállamiság megcsúfolását jelenti ez inkább?

Vajon ki fáradozik az európai értékek (köztük az emberi élet védelme és az egyenlő elbírálás elve) rombolásán: azok a kormányok, amelyek szerte Európában gyors döntéseket hoznak a koronavírus terjedésének megállítása érdekében és rendkívüli állapotot hirdetnek ki, vagy azok a liberális újságírók és NGO-k, akik és amelyek mereven ellenzik mind a rendkívüli állapotot, mind a gyors intézkedéseket, és kettős mércék alkalmazása révén igyekeznek lehetőleg még tovább növelni a zűrzavart?

Ennek eldöntését a kedves olvasóra bízzuk.

Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárti Képviselőcsoport magyar delegációjának vezetője