A nemzetállamok erősödését hozhatja a mostani járvány

2020.04.01. 18:25

Miközben az Európai Unió hosszú ideig tétlenkedett, az unió járványügyi hivatala például a WHO-val ellentétben sokáig mérsékeltnek ítélte a koronavírus jelentette veszélyt, addig a legtöbb tagállam önmaga hozta meg a szigorúbbnál szigorúbb óvintézkedéseket és vette fel a harcot a járvány terjedésével szemben – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az Intézet élő videóelemzésében. Mint fogalmazott, a világjárvány neheze ugyan még előttünk van, de az már világosan látszik, hogy egy más világban fogjuk majd magunkat találni, ahol a korábbiaknál sokkal fontosabb lehet az állami szerepvállalás, felértékelődnek a nemzetállamok, illetve az országok közötti regionális együttműködések. Ez már a 2015-ös bevándorlási hullám után is megfigyelhető volt, a mostani járvány pedig tovább erősíti az ez iránti társadalmi igényt - olvasható a XXI. Század Intézet elemzésében.

Évek óta komoly változáson megy keresztül a világrend, a mostani járvány ennek csak egy újabb eleme, ami bizonyos folyamatokat felgyorsít – mondta Deák Dániel a videóelemzésben, miközben felidézte Schmidt Mária, Békés Márton, Frank Füredi és Nagy Ervin írásait, akik korábban felhívták a figyelmet arra, hogy egy új világrend kialakulásának küszöbén állunk. Kiemelte, az elmúlt időszak egyértelművé tette, hogy a világnak ezentúl újfajta kihívásokkal kell szembenéznie, ezekre pedig újfajta válaszok, tehát egy teljesen új szemlélet szükséges a világ vezetőinek részéről.

Rámutatott Békés Márton azon gondolatára is, amelyben a Terror Háza Intézet kutatási igazgatója többek között arról beszélt, hogy az I. világháború után kitört spanyolnátha elhozta a demokrácia korát, a koronavírus vet majd véget a liberalizmusnak, és teremt majd egy teljesen új világrendet. Kiemelte emellett azt Schmidt Mária által felvázolt jelenséget is, miszerint a régi, a korábbi status quo-hoz ragaszkodó liberális politikai elit helyett egy teljesen új szemléletű, nemzetekben gondolkodó garnitúra tudja kezelni a válságot.

A vezető elemző szerint a nemzetállamok szerepe megerősödik a járvány hatására, hiszen ez már a sokadik olyan eset az elmúlt évekből, amely rávilágít, hogy a különböző nemzetközi szervezetek helyett a nemzetállamok tudnak hatékony és gyors válaszokat adni.

Az Európai Unió lényegében csak szemléli az eseményeket, a különböző szigorításokról, döntésekről az egyes államok döntenek a különböző videókonferenciákon – jegyezte meg Deák Dániel. Példaként említette, hogy miközben sok uniós tagállam a WHO figyelmeztetése nyomán már elkezdett készülni a járványra, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) sokáig bagatellizálta a koronavírus-járvány várható hatásait, hozzájárulva a fertőzés elterjedéséhez Európában.

A koronavírus-járvány várható hatásait részletezve kiemelte, hogy a regionális együttműködések szerepe tovább nőhet. Mint fogalmazott, ahogyan az a bevándorlási válság során is látható volt, a Visegrádi Négyek kitűnően együtt tudnak működni a járvány elleni fellépésben is, lényegében minden lépésről azonnal értesítik egymást, igyekeznek segíteni egymáson ebben a nehéz helyzetben is.

Álláspontja szerint a globalizált világban lépésről-lépésre leépültek a nemzetállamok intézményei, a határvédelem, az állampolgárok ellenőrzése másodlagossá vált, de miután a bevándorlás hatására már megindult egy ellenkező irányú változás, a mostani járvány ezt a trendet csak tovább erősítheti, így tovább erősödhetnek azok az intézmények, amelyeket a liberális globális folyamatok leépítettek a 2000-es évek elején.

A járvány emellett rávilágított a globalizált nyugati társadalmak törékenységére is.  

Deák Dániel példaként említette, hogy a Nagy-Britanniában például nem lesz, aki leszedje a termést a földekről, hiszen a földeken dolgozó emberek szinte mindegyike külföldi vendégmunkás volt, akik a járvány miatt hazamentek. Mint fogalmazott, várhatóan a természetes immunrendszer megerősödik Európában és az ilyen abszurditások sokkal kevésbé lesznek jellemzőek majd a jövőben.