Schanda Tamás: A magyarok ellátása nincs veszélyben

2020.04.02. 09:14

Már az első kormányzati lépések is azt szolgálják, hogy megfékezzük ezt a folyamatot. Az elmúlt két hét gazdaságvédelmi intézkedései csaknem 90 milliárd forintot hagynak a magyar gazdaságban. Adó- és járulékkedvezményekkel segítjük a legnehezebb helyzetbe került szektorok vállalkozóit és munkavállalóit, hogy a munkahelyek megmaradhassanak - többek között erről is beszélt Schanda Tamás az Origónak adott interjújában. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára kifejtette azt is, hogy összesen több mint 20 fejlesztéspolitikai intézkedéssel segítik a pályázókat abban, hogy a veszélyhelyzetben is meg tudják valósítani a pályázataikat. 

„Most a magyar emberek egészségének, életének a megvédése a legfontosabb feladat, de párhuzamosan megkezdtük a gazdaságvédelmi munkát is. Ami az első lépéseket illeti, a legfontosabbak azok az intézkedések voltak, amelyek az ország mindennapi működéséhez szükségesek – itt elsősorban az áruellátásra gondolok –, illetve azok, amelyek a most válságos helyzetbe kerülő ágazatokban dolgozókat segítik" – mondta az Origónak Schanda Tamás. 

Schanda Tamás: Jelenleg is kapható és várhatóan a következő időszakban is hozzáférhető lesz minden termékFotó: Hirling Bálint - Origo

Ezért nincsen áruhiány

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára kifejtette: éppen ezért oldották fel már a krízis legelején a hétvégi kamionstopot, majd tették lehetővé a fuvarozóknak, hogy miután külföldről behoztak egy szállítmányt, tovább dolgozhassanak. „Gondoljunk csak bele: ők jószerivel ki sem mozdulnak a jármű pilótafülkéjéből az útjuk során, így nincsenek kitéve fokozott fertőzésveszélynek külföldön sem. Ez persze nem jelenti azt, hogy rájuk ne vonatkoznának szabályok, amelyeket a járvány terjedésének megfékezése érdekében vezettünk be. Mindenesetre a fuvarozók a megváltozott, sokkal nehezebb körülmények között is elhivatottan, fegyelmezetten végzik a munkájukat, és ezért elismerés illeti őket" – jelentette ki a miniszterhelyettes, aki arról is beszélt, hogy Magyarország hivatalos bejelentést tett az Európai Bizottságnál arról – hogy más tagállamokhoz hasonlóan – átmeneti kivételeket alkalmaz a vezetési és pihenőidő szabályok terén. Mint mondta, többek között ezeknek az intézkedéseknek köszönhető, hogy nincsen áruhiány a hazai üzletekben, bár, fűzte hozzá, az élelmiszerek mintegy 80 százaléka egyébként is hazai vagy hazai alapanyagból készül, így a magyarok ellátása egyáltalán nincs veszélyben.

„Az elmúlt hetekben csak azokban az esetekben találkozhattak a vásárlók üres polcokkal, amikor a kereskedelemben dolgozók egyszerűen nem tudták tartani a lépést a nagy ütemű felvásárlással, ám az árucikkek akkor is ott voltak a raktárakban. Ahogy akkor, jelenleg is kapható és várhatóan a következő időszakban is hozzáférhető lesz minden termék. Legfeljebb olyan problémába ütközhetünk, hogy egy adott márkájú cikk éppen nem kapható, helyettesítő termékek azonban biztosan elérhetőek" – mondta Schanda Tamás.

Nem kell ehhez engedély

Kérdésünkre, miszerint ha nincsen áruhiány, miért nem lehet házhoz rendelni a különböző nagy üzletláncoktól, elmondta: ez egy munkaszervezési kérdés, amelynek a megoldásán folyamatosan dolgoznak a piaci szereplők, és a kormány is megteremtette hozzá a megfelelő jogszabályi környezetet. „A termékek megvannak, az emberek vásárolnának – csak éppen nem az eddig megszokott módon, a különböző üzleteket felkeresve, hanem az otthonukhoz rendelve az árukat. A vásárlási szokások gyors változására nekünk is azonnal reagálnunk kellett. Éppen ezért a napi fogyasztási cikkeket árusító üzleteknek és a vendéglátóhelyeknek most nem kell semmiféle bejelentést tenniük vagy engedélyt kérniük, ha kiszállítási tevékenységet kívánnak folytatni" – fejtette ki Schanda Tamás. Hozzátette: a munkavállalók és a munkáltatók közötti megállapodás feltételeit, mikéntjét is többek között ezért tették rugalmasabbá.

"A kormány mindent megtesz a munkanélküliség ellen"Fotó: Hirling Bálint - Origo

Egy jutalomfalatot kapott Karácsony

A gazdaság védelmén belül a legfőbb célunk ugyanis az, hogy megvédjük a munkahelyeket. Sok utópisztikus ötletet hallhatunk az ellenzéktől és mindenféle furcsa elemzőktől, de ezekkel a javaslatokkal kár foglalkozni. Egyrészt azért, mert az elmúlt tíz évben rendre beigazolódott, hogy nekik semmi sem drága. Teljesen mindegy, hogy az ország területi integritásának megőrzéséről van szó, mint a migrációs válság kezelése esetében, vagy konkrétan az emberek épségéről, egészségéről, életéről, mint most, a koronavírus-törvényről való szavazásnál. Nekik csak az számít, hogy szót fogadjanak a gazdájuknak, és így megkapják a jutalomfalatot. Láthatjuk: működik. Soros éppen odadobott nekik egy falatot, Karácsony Gergely pedig könnyes szemmel megköszönte. Kérdés persze, hogy a kedvenc filantrópjuk eközben ennek az összegnek hányszorosát kaszálta már be a tőzsdéken, pénzpiacokon, a válság vámszedőjeként" – mondta Schanda Tamás, és kifejtette azt is, szerinte más oka is van messziről elkerülni a nem a munkahelyek védelmére alapozó gazdaságpolitikát.

Meg akarják fékezni a munkanélküliséget

„A XX. században sajnos láthattuk a szocialista emberkísérleteket. Nem kérünk belőlük többet. Se a nemzeti szocializmusból, se az internacionalista fajtából. Amit viszont szintén megtapasztaltunk az az, hogy amikor azt segítettük, hogy az emberek munkához juthassanak és tisztességes béreket kaphassanak, akkor az ország elkezdett felvirágozni. 2010-hez képest több mint 850 ezerrel többen dolgoztak Magyarországon idén februárban" – fejtette ki a miniszterhelyettes, hozzátéve, hogy most sajnos romlani fognak a statisztikák.

Kérdésünkre, hogy milyen munkanélküliségi mutatókkal számol a kormány, azt válaszolta, hogy egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyire lesz mély a válság, de akár százezres nagyságrendben szűnhetnek meg munkahelyek. Már az első kormányzati lépések is azt szolgálják, hogy megfékezzük ezt a folyamatot. Az elmúlt két hét gazdaságvédelmi intézkedései csaknem 90 milliárd forintot hagynak a magyar gazdaságban. Adó- és járulékkedvezményekkel segítjük a legnehezebb helyzetbe került szektorok vállalkozóit és munkavállalóit, hogy a munkahelyek megmaradhassanak. Mintegy 81,5 ezer kisvállalkozónak adunk az év közepéig mentességet a KATA átalányadó-fizetési kötelezettsége alól, és a KATA-tartozásokra is haladékot adtunk. Leállnak az adóvégrehajtások, a kilakoltatások és a lefoglalások is. A cégek és a magánemberek esetében is felfüggesztettük az év végéig a kamat- és tőkefizetési kötelezettséget, a fogyasztási hitelek árát, azaz a teljes hiteldíj-mutatót pedig maximáltuk – sorolta az eddigi intézkedéseket az államtitkár.

Schanda Tamás: A jövő magyar, high-tech és zöldFotó: Hirling Bálint - Origo

Szó sincsen brüsszeli többletforrásról

Megkérdeztük, hogy Brüsszeltől mekkora segítségre számíthat Magyarország. A miniszterhelyettes ennek kapcsán felidézte az olaszországi helyzetet – ott az emberek rendkívül elégedetlenek az Európai Unióval, ugyanis lényegében semmiféle segítséget nem kapott a hazájuk. „A brüsszeli bürokraták válságkezelési képességeit sajnos már megismerhettük. Csekélyek. Valószínű, hogy a mostani krízisben is jobban járunk azzal, ha a magunk útját járjuk, mintha az uniós segítséget várjuk. A napokban már ízelítőt is kaphattunk abból, hogy miként képzelik el a tagállamok támogatását: nagy dérrel-dúrral bejelentették, hogy átutalják azt a pénzt, ami eleve a magyaroké. Többletforrásról szó sincs. Azt, hogy a különböző ellenzékiek a nulla plusz eurót miért tálalják valamiféle grandiózus adományként, egyelőre nem tudom – vagy a tudatlanságuk, vagy a Brüsszelhez való állandó dörgölőzési kényszerük mondathatja velük – fejtette ki Schanda Tamás. Mint mondta, a kormány viszont már a kohéziós források felhasználása terén is belekezdett a válságkezelő munkába.

„Összesen több mint 20 fejlesztéspolitikai intézkedéssel segítjük a pályázókat abban, hogy a veszélyhelyzetben is meg tudják valósítani a pályázataikat. Megemeltük például az előleg mértékét a most nehéz helyzetbe került ágazatokban működő kedvezményezetteknek, adminisztratív eljárásokat egyszerűsítettünk le, határidőket hosszabbítottunk meg, és még hosszan sorolhatnám" – mondta.

"A jövő magyar, high-tech és zöld"

Arról is kérdeztük a miniszterhelyettest, hogy a veszélyhelyzet, a járvány mennyire tette lehetetlenné a korábbi célkitűzéseik teljesítését. „Egyáltalán nem. A kijelölt feladatok továbbra is teljesítendőek, a céljaink pedig reálisak. A járvány és a válság pont hogy arra figyelmeztet minket: meg kell valósítanunk a terveinket. Láthatjuk, hogy most azok a cégek tudnak boldogulni, amelyek rugalmasak, megfelelő digitális képességekkel rendelkeznek, innovatív megoldásokat alkalmaznak. Azt is látjuk – például az ELTE által vezetett, a koronavírussal kapcsolatos kutatást végző konzorcium esetében is –, hogy igenis szükség van a tudományos és az üzleti világ, a kutatók és a pénzügyi lehetőségek, piaci elvárások összekapcsolására. Most sajnos egy olyan helyzettel szembesülünk mindannyian, amelyet ugyan nem lesz könnyű megoldani, de sikerülni fog. Továbbra is valljuk: a jövő magyar, high-tech és zöld" – zárta a beszélgetést Schanda Tamás.