A miniszterelnök által hétfőn bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv központi eleme a meglévő munkahelyek védelme és ugyanannyi új munkahely létrehozatalának elősegítése, amennyi a válság következtében megszűnik. Egyértelmű, hogy egy ilyen helyzetben nincs helye a kapkodásnak és felelőtlen ígérgetéseknek.

Építeni kell az elmúlt 10 év eredményeire, amelyek lehetővé teszik, hogy úgy kezeljük a válságot, hogy közben a jövőnket sem éljük fel. Jól tükrözi ezt a szemléletet az, hogy habár az Európai Bizottság a válságkezelésre hivatkozva lehetővé teszi a 3 százaléknál nagyobb költségvetési deficitet is, a magyar kormány ezt 2,7 százalékban határozta meg, ami azt is jelenti, hogy ha válság elhúzódna, a költségvetésben lenne még mozgástér. Ehhez hozzájárul az is, hogy az alacsonyabb növekedés miatt a költségvetésbe befolyó adóbevételek is csökkennek. Ez 1,7 százalékpontos növelést jelent az eredetileg 2020-ra tervezett deficithez képest. A bejelentésből az is kiderül, hogy a gazdaság védelmét és újbóli növekedési pályára állítását a kormány a jegybankkal összhangban, közösen tervezi és hajtja végre. A nemzetközi sikeres gyakorlatok azt igazolják, hogy ott hatékony és eredményes a válságkezelés, ahol a kormány és jegybank képes közösen és összehangoltan fellépni. A kormány és a jegybank gazdaságvédelmi akciójának tervezett összege a GDP 18-20 százalékának felel meg, ami európai összehasonlításban is kiemelkedőnek számít.

Egyéb európai országokhoz hasonlóan, a munkahelyek megtartása érdekében a magyar kormány is hajlandó átvállalni a bérköltségek további (ne feledjük, hogy az első intézkedések között szerepelt a béreket terhelő járulékok és bizonyos tevékenységek esetén a kata összegének elengedése, ami mintegy 100 milliárd forintos bevételkiesést jelent a költségvetésnek) meghatározott részét azzal a feltétellel, hogy a munkaadó a támogatott munkavállalót nem bocsájthatja el.

Új munkahelyek létrehozását, új beruházások támogatásán keresztül kívánják elősegíteni. Erre 450 milliárd forint, nagyságrendileg a GDP 1 százaléka áll rendelkezésre. A nehéz helyzet által teremtett lehetőségként is felfogható, hogy a kényszer hatására gyorsabban mehet végbe a gazdaság új alapokra állítása az innováción, a digitalizáción és a klímabarát megoldások előtérbe helyezésén keresztül. Ehhez az kell, hogy a beruházási politika megfontolt és célzott legyen, előtérbe állítva a 21-ik századi megoldásokat és az ezeket alkalmazni képes tudás megszerzését. A magyar vállalatok túlélésük és újbóli növekedési pályára állításuk érdekében kamat- és garanciatámogatott hiteleket vehetnek igénybe, aminek feltételeit a kormány az MNB-vel és a bankokkal együttműködve biztosítja.

A 2009-ben a Bajnai kormány idején megszüntetett 13. havi nyugdíj visszaállításának módja is a kormány felelős hozzáállásáról tanúskodik. Egyértelmű, hogy a mostani helyzet nemcsak a munkavállalókat, főleg azokat, akik jövedelme átmenetileg csökken, vagy időlegesen elveszítik munkahelyüket érinti, hanem a nyugdíjasokat is megviseli.

Ők vannak kitéve leginkább a megbetegedés következményeinek és ennek elkerülése érdekében nekik is változtatniuk kell életmódjukon. A plusz egyhavi nyugdíj visszaállítása 2021-től kezdve fokozatosan, évente egyheti plusz nyugdíj megfizetésével valósul meg. Ez a megoldás biztosítja, hogy a költségvetési hiány ne váljon kezelhetetlenné és vezessen újból az ország eladósodásához.

Az intézkedések arról tanúskodnak, hogy a kormány nem tervez hitelfelvételt és az államadósság feltétlenül szükséges mértékénél nagyobb emelkedése árán megvalósuló válságkezelést.

Annak terheit a közteherviselés elve alapján a kormány, a politikai pártok és önkormányzatok, valamint azok az ágazatok (bankszféra és multinacionális kereskedelmi láncok) fogják viselni, amelyek a kedvező gazdasági helyzet idején olyan helyzetbe kerültek, hogy ezt most megtehetik.

 

Szerző: Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza