Gyurcsány és Bajnai megszorított és pénzt vett el a válság idején, az Orbán-terv munkahelyeket véd és teremt

2020.04.08. 16:35

Az Orbán-kormány sikeres gazdaságpolitikájának köszönhetően Magyarország stabil alapokkal rendelkezik, ezért önerőből képes a koronavírus-járvány okozta gazdasági válsággal megküzdeni. Ellentétben a Gyurcsány-Bajnai kormányokkal, amelyek 2008-ban ahelyett, hogy a veszteségeket minimalizálták volna, a megszorító csomagok sorozatával tovább mélyítettek a válságon - írta keddi elemzésében Deák Dániel. Ekkor szüntették meg a 13. havi nyugdíjat is, amit most az Orbán-kormány visszaépít. A XXI. Század Intézet vezető elemzőjével az Orbán-tervről, a Gyurcsány-Bajnai-korszak 2008-as elbukott válságkezeléséről, és a mostani ellenzék magatartásáról beszélget az Origo újságírója.

Orbán Viktor hétfőn a gazdaságvédelmi akcióterv öt újabb programpontját jelentette be.  Mi a véleménye minden idők legnagyobb gazdasági csomagjáról? 

Deák Dániel: Mint ismert, Orbán Viktor hétfőn jelentette be a gazdaságvédelmi akcióterv második ütemét: a miniszterelnök vázolta azokat az irányvonalakat, amelyeket a kormány fontosnak tart. A csomag legfőbb célkitűzése, hogy a magyar gazdaság minél hamarabb helyreálljon. Magyarán: minél gyorsabban lehessen ugyanannyi munkahelyet teremteni az országban, mint ami a krízist megelőzően volt. Abban mindenki egyetért, hogy a mostani válság a 2008-ashoz hasonló mértékű lesz, vagy már az is. Éppen ezért "ugyanolyan erejű" döntésekre van szükség, mint amit tizenkét éve nagyon sok ország meglépett. A magyar kabinet ennek eleget tett: a gazdaságélénkítésre szánt összeg nagyjából a GDP 20 százalékának felel meg, ami elképesztően nagy összegnek számít - a költségvetéshez mérten is. 

Fontos a kormánynak az a filozófiai alapvetése, hogy nem segélyeket osztogat. Ez a stratégia ugyanis a 2010-es kormányváltást megelőzően egyszer már magas államadósságot eredményezett, ráadásul az államháztartási hiány is "elszállt". A kormány az osztogatás helyett azt ösztönzi, hogy lehetőleg minden érintett minél hamarabb munkába tudjon állni,  és a gazdaság feltételei olyanok legyenek, mint a mostani koronavírus-járványt megelőzően voltak. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy Orbán Viktor hétfőn az alapvetéseket vázolta, kedden viszont Palkovics László kibontotta a részleteket. Ebből kiderült, hogy a gazdaságvédelmi akciócsomag célzott támogatásokat tartalmaz, és arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy tartsák meg munkavállalóikat, és ezt követően a különböző pályázati programoknak köszönhetően a befektetések ismét meginduljanak, és újabb munkahelyek jöjjenek létre. 

Összevetve az Orbán-kormány megoldásait a Gyurcsány-Bajnai kormányok 2008-as válságkezelésével: mi a különbség a két időszak politikája között? Volt-e a 2010 előtti balliberális elitnek valamiféle válasza az akkori krízisre? 

Deák Dániel: Szögezzük le az elején: egy sikeres évtizeden van túl a magyar gazdaság, ami óriási helyzeti előny jelent. 2008-ban "rendkívül legyengített állapotban futott neki" Magyarország a gazdasági világválságnak: egy évvel korábban 8 százalék környékén volt a munkanélküliség, a foglalkoztatottság alacsony volt, a költségvetési hiány folyamatosan meghaladta a háromszázalékos maastrichti kritériumot, illetve az államadósság is évről évre nőtt. 

Ezzel szemben most a magyar gazdaság fundamentumai, a kiindulópontja sokkal jobb. 

Magyarország ugyanis egy rekordmagas gazdasági növekedési időszakon van túl. Elég csak arra gondolni, hogy eddig nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány jellemezte a magyar gazdaságot. Most tehát sokkal eredményesebben tud reagálni az ország a kihívásokra. Mondok még egy példát: 2008-ban nemzetközi hitelezőkhöz kellett fordulnia hazánknak, az akkori kabinet az Európai Unió diktátumait követte, most önerőből, saját forrásból tud választ adni a válságra. Ez azt eredményezi, hogy ellentétben a Gyurcsány-Bajnai időszakkal a jelenlegi kabinetnek, és így a magyar gazdaságnak széles a mozgástere. 2008 környékén éppen a korábban említett hitelfelvételek miatt nem volt önálló döntési jogköre az országnak. Most viszont egy cselekvőképes, és komoly mozgástérrel rendelkező kormánya van Magyarországnak. 

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjeForrás: Facebook

Azt is fontos hangsúlyozni, hogy 2010-et megelőzően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem segítette a kormányt, sőt, elhibázott monetáris politikájával csak nehezítette a helyzetet. Ezzel szemben 2020-ban sokkal hozzáértőbb vezetése van a nemzeti banknak. Csak a keddi hírt hozom fel példaként: Matolcsy György jegybankelnök bejelentette, hogy 3000 milliárd forintnyi összeget fektetnek a gazdaságba annak érdekében, hogy az minél hamarabb talpra álljon. Magyarán amellett, hogy a kormányzat hatékony intézkedéseket hoz, a 2010-es időszakkal ellentétben az MNB-nek is hangsúlyos szerepe van abban, hogy a koronavírus-járvány okozta válságon minél gyorsabban túl legyen az ország.  

Visszatérve az Orbán-terve: bár a kormányfő bejelentését jellemzően nagy siker övezte üzleti körökben, és a felmérések szerint a magyar polgároknál is, azt az összes ellenzéki párt elutasította. Az imént említett Gyurcsány Ferenc például erősen bírálta a polgári kormány gazdasági programját. Támadják a nemzeti összefogást, vagy van alapja a kritikájuknak?

Deák Dániel: A kérdéskör tárgyalásakor fontos emlékezni arra, hogy Gyurcsány Ferenc és a többi ellenzéki politikus úgy kritizálta a bejelentett intézkedéseket, hogy annak részletei akkor még nem voltak ismertek a nyilvánosság számára. Ahogy korábban említettem, Orbán Viktor csak a csomag főbb elveit, irányvonalait vázolta hétfői sajtótájékoztatóján, a részleteket Palkovics László bontotta ki. Emiatt a kormány ellenfeleinek nem állt módjában átfogó gondolatokat megfogalmazni az akciótervről, a zsigeri elutasítás mutatkozott meg nyilatkozataikból. A kedden bejelentett részletekből világosan látszik, hogy a kormány célzottan támogatja a gazdasági szereplőket. Ennek hatásai már látszanak az euró-forint árfolyamon, és egyelőre pozitívak a visszajelzések az üzleti világból.

Azt is fontos hangsúlyozni, hogy Orbán Viktor és a magyar kormány a gazdasági szereplőkkel egyeztetve hozta meg ezeket a döntéseket. A kormányfő a Kereskedelmi és Iparkamarát kérte fel arra, hogy a gazdasági szereplők véleményét, kéréseit monitorozza, gyűjtse össze. Tehát a kabinet a gazdasági szerelőkkel együttműködve vezeti be ezeket az intézkedéseket. Ezért is érthetetlen, hogy az ellenzéki politikusok miért támadják ezeket a döntéseket, amikor ezek közös gondolkodás eredményeképpen születtek meg. Ezzel az ellenzék a kormány mellett a magyar gazdaság fontos szereplőit is kritizálja. 

A kormány az önkormányzatok segítségét is kéri a válságkezelésben. A baloldali városvezetők azonban a gépjárműadónak a járványügyi alapba való átengedését megtagadták, petícióban tiltakoztak a lépés ellen. Helyes-e Ön szerint ez a reakció, tényleg lehetetlen befizetni ezt az összeget?

Deák Dániel: Minden szereplő számára világosnak kellene lennie, hogy mindenkinek elemi kötelessége hozzájárulnia a gazdasági krízis kezeléséhez, és ki kell vennie a részét a válság utáni nehéz időszakból. Ez alól az önkormányzatok, a multinacionális vállalatok sem lehetnek kivételek. Teljesen érthetetlen az ellenzéki önkormányzatok tiltakozása, hiszen az utóbbi időszakban számos olyan kiadás alól mentesültek, amely normális helyzetben megmutatkozna a költségvetéseikben. A gépjárműadó ideiglenes elvonása a legkevésbé sem fogja tönkretenni az önkormányzatokat.

Nem beszélve arról, hogy miközben Karácsony Gergely tiltakozik a döntés ellen, felelőtlenebbnél felelőtlenebb döntéseket hozott meg Budapesten. Elég csak arra gondolni, hogy elhibázott döntése miatt a múlt héten a BKV túlzsúfolt járataival voltak tele a híradások. A főpolgármester emellett nem tette ingyenessé a parkolást, ami azért volt nagy hiba részéről, mert így sokan tömegközlekedési eszközzel mentek be a munkahelyükre, növelve a fertőzés kockázatát. Szintén nem kezelte jól a budapesti városvezetés azt, hogy az egyik fővárosi fenntartású idősotthonban megjelent a koronavírus-járvány: már 64 beteg van karantén alatt, amiről azonban nem tájékoztatták időben a nyilvánosságot, és azt a kórházat, ahová innét a betegeket szállították. 

Deák Dániel keddi elemzésében arról írt, hogy bár Gyurcsány Ferenc most előszeretettel kritizálja a kormányt, egyszer már félrekezelt egy válságot. A XXI. Század Intézet vezető elemzőjével legutóbb arról beszélgettünk, hogy ellentétben 2008-cal, most cselekvőképes, stabil kormánya van Magyarországnak.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK