Gyurcsány Ferenc egyszer már félrekezelt egy válságot

A Demokratikus Koalíció elnöke korábban a kormány járványellenes intézkedéseit hátráltatta, most pedig a hétfőn bejelentett gazdaságvédelmi akciótervet támadja. Gyurcsány Ferencnek egyszer már lett volna lehetősége bizonyítani, akkor azonban csúfos kudarcot vallott: a 2008-as gazdasági világválság során a már eleve legyengült állapotban lévő hazánk elsőként szorult nemzetközi hitelezők segítségére, és a mostani válságkezeléssel ellentétben nem támogatták a munkahelyteremtést, hanem megszorítócsomagok tucatjait vezették be, tovább mélyítve ezzel a gazdasági és társadalmi problémákat. A 12 évvel ezelőtti balliberális kormányzással szemben most stabil alapokkal rendelkezik Magyarország, így önerőből és az emberek támogatásával tud talpra állni. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének elemzése.

A Demokratikus Koalíció politikusai a járvány kitörése óta támadják a kormányzati intézkedéseket, illetve rombolják az egészségügyi ágazatba vetett társadalmi bizalmat. Emlékezetes, Vágó István DK-s politikus még a nyugdíjasok halálával is viccelődött, Gréczy Zsolt pedig a közelmúltban annak a véleményének adott hangot, hogy ebben a válságos időben lehet megbuktatni a kormányt. A Gyurcsány Ferenc vezette párt emellett az Országgyűlésben nem támogatta a koronavírus-törvényt, jelentősen hátráltatva ezzel a járvány elleni védekezést.

Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy Gyurcsány Ferenc a hétfőn bejelentett gazdaságvédelmi akciótervet is élesen támadta, mint fogalmazott, szerinte a „ az egy alkalmatlan, a válságot elmélyítő csomag".

Gyurcsány Ferenc Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Gyurcsány Ferenc ugyanakkor meglehetősen hiteltelen ebben a kérdésben, hiszen miniszterelnökként ő nemcsak a 2008-as gazdasági világválságot kezelte félre, hanem már a válságot megelőzően – az európai konjunktúra ellenére – is jelentősen romlottak hazánk gazdasági és társadalmi mutatói.

2002 és 2010 között például nem volt egyetlen olyan év sem, amikor csökkent volna a munkanélküliség Magyarországon.

2002-ben csaknem 6 százalék volt az álláskeresők aránya, a 2008-as globális pénzügyi válságot megelőző évben már majdnem 8 százalék, 2010-ben pedig már jóval 10 százalék fölé nőtt az álláskeresők aránya. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is elkeserítően alakult: a 2010 előtti időszakban a magyaroknak kevesebb mint hatvan 60 százaléka dolgozott csupán. Ezzel az adattal egyébként Európa szégyenpadjára kerültünk, hiszen még a kelet-európai országokban is alacsonynak számított ez a foglalkoztatottsági szint. Miközben nagyon sok embernek nem volt munkája, a reálbér is csökkent, ráadásul egyetlenegy olyan esztendő sem volt, amikor ne lett volna alacsonyabb a pénzromlás üteme három százaléknál. 2007-ben például nyolc százalékkal ért kevesebbet a pénzünk a boltokban, mint az azt megelőző évben.

Szintén jól mutatja, hogy Gyurcsány Ferenc kormányzása idején rossz állapotban volt Magyarország, hogy a GDP-növekedés 2007-re gyakorlatilag megállt, majd a 2008-as világválság leginkább Magyarországot ütötte meg Európában:

7 százalékponttal esett vissza a gazdaság teljesítménye 2009-ben. Hazánk tehát már legyengült állapotban szembesült a válsággal, ráadásul ezt a rossz gazdasági teljesítményt is csak a kiugróan magas eladósodottsággal, államháztartási hiánnyal tudta a balliberális kormány fenntartani. Így a maastrichti kritériumok alapján elviekben 3 százalék alá leszorítani kívánt hiány 2002 és 2010 között közelebb állt a 10, mint a nulla százalékhoz: 2006-ban például 9,3 százalék volt az államháztartás hiánya. Ennek az elképesztően felelőtlen gazdaságpolitikának az lett az eredménye, hogy mind a mai napig megterheli az országot a magas államadósság, amely 2002 és 2010 között a GDP arányában 55 százalékról közel 80 százalékra nőtt.

Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon ráadásul nem a veszteségeket minimalizálta, hanem a megszorítócsomagok sorozatával tovább mélyített a válságon.

Ekkor szüntették meg például a 13. havi nyugdíjat, amelyet a hétfői bejelentés nyomán az Orbán-kormány fokozatosan ismét visszahoz. Emellett emelkedett a szegények aránya, számos szociális támogatás, juttatás megszűnt vagy csökkent. Ráadásul a politikai érdekérvényesítő képessége is igen gyenge volt az országnak, az IMF és az Európai Unió gyakorlatilag mindenféle ellenállás nélkül képes volt érvényesíteni akaratát az országgal szemben.

Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon Forrás: MTI

Gyurcsány Ferenc megszorító intézkedéseiből a magyarok nem kértek, a 2008-as népszavazáson nemet mondtak a vizitdíjra, a kórházi napidíjra és a tandíjra is. A volt miniszterelnök 2009-ben belebukott a válság félrekezelésébe, először az SZDSZ kilépése miatt kisebbségi kormányt volt kénytelen vezetni, majd lemondását követően átadta a hatalmat a megszorításokat tovább folytató Bajnai Gordonnak.

Ilyen, egészen lesújtó állapotban vette át az ország irányítását Orbán Viktor.

A sikeres gazdasági mozgástérbővítésnek és a 2010 óta stabil kormányzásnak köszönhetően világos gazdasági és társadalompolitikai irányvonal jellemzi Magyarországot, és a 2010 előtti időszakkal ellentétben szinte minden mutatószám jelentős javulást mutatott 2020-ig.

Így például a munkanélküliség szintje rekordalacsony, a foglalkoztatottság mértéke a rendszerváltoztatás óta nem látott szintre emelkedett, az államadósság csökkent, a költségvetés egyenlege stabil volt és a szegénység mértéke is csökkent, miközben a gazdasági növekedés terén az unió élmezőnyében foglalt helyet hazánk.

Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon Forrás: MTI/Földi Imre

A gazdasági és társadalmi helyzet javulása mellett Magyarország visszaszerezte önrendelkezését is, a korábbi meghunyászkodó mentalitással szakítva erőteljesen képviseli érdekeit a világban, szakított az IMF-fel, és számos brüsszeli intézkedéssel is szembement, például a nyugat-európai kritikák ellenére elsőként hozott szigorú intézkedéseket a 2015-ös bevándorlási válság megállítása érdekében.

Magyarország számára tehát a 2010 és 2020 közötti évtized a felhalmozás időszaka volt, így most van elegendő erő ahhoz, hogy az ország ismét talpra álljon a koronavírus-járványt követően. Ezt mutatja a most bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv is, amely a GDP közel 20 százalékát mozgatta meg a válság hatásainak minimalizálása érdekében.