Mindenki nemzeti alapon küzd a koronavírus ellen, világosan látszik, hogy a brüsszeli koordináció a háttérbe szorult - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter napirend előtt kedden az Országgyűlésben. Kedden is a koronavírus-járvány elleni védekezés volt a napirend előtti felszólalások középpontjában.

A személyes kapcsolattartás lehetősége nagyon szűk a koronavírus-járvány miatt – mondta Szijjártó Péter. Észak-Macedónia is a NATO teljes jogú tagjává vált, így már 30 tagország van. Bízik benne, hogy az EU is átveszi ezt a bővítési ritmust. Szijjártó kijelentette, hogy a NATO-nak továbbra is kellő erőt kell biztosítania a terrorizmus ellen. Szólt arról is, hogy a mostani helyzetben, ha elindulna egy nagyobb migrációs nyomás, annak súlyos járványügyi következményei lennének. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy az ország kész az iraki magyar misszió bővítésére. 

Szijjártó Péter: Mindenki nemzeti alapon küzd a koronavírus ellenForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az uniós külügyminiszteri csúcsról azt mondta, hogy mindenki nemzeti alapon küzd a koronavírus ellen. Világosan látszik, hogy a brüsszeli koordináció a háttérbe szorult – tette hozzá. Egész Európa Kínában áll sorba, hogy termékeket szerezzen a védekezéshez, így a járvány végeztével érdemes lehet átgondolni a teljes keleti politikát.

A jogállamisági vitákat a járvány utánra kell halasztani

Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy reagált a miniszter szavaira, hogy egy globális háborúban állunk a vírus ellen. Az unió egységében történtek súlyos hibák, és hatalmas hiba volt a 13 ország közös nyilatkozata az EU-ban  – tette hozzá. A jogállamiságról azt mondta, hogy józan hang is volt az uniós tanácson, mivel Borell szerint a jogállamisági vitákat a járvány utánra kell halasztani – mondta Németh Zsolt.

Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy nagyon fontos volt Észak-Macedónia csatlakozása. Kijelentette, hogy a kritika helyett Brüsszelnek a hatékony koordinációval kellene foglalkoznia a mostani helyzetben.

Ekkora bérterhet vállal át az állam

Szijjártó Péter Tordai Bencének (Párbeszéd) válaszolva azt mondta, kétfajta megközelítés van a gazdaságfejlesztés terén. Az ország eladósodása, és az embereknek adott segélyezés áll az egyik oldalon, míg a másik oldalon a munkahelyteremtés áll – mondta a miniszter. Az elmúlt 10 év megmutatta, hogy az utóbbi gazdaságfilozófia a sikeres. Szijjártó Péter szólt arról is, hogy a magyar gazdaságfejlesztés arra épít, hogy munkahelyeket hozzon létre. Ennek a programnak az egyik része a munkahelyek megőrzése. A kormány a bérterhek 70 százalékát vállalja át a vállalkozásoktól a rövidített munkaidő biztosítása esetén– mondta a miniszter.

Ennyi maszkra van szerződése Magyarországnak

116 millió maszkra van szerződése Magyarországnak, ebből több mint 30 millió megérkezett, és még érkezik 8 millió maszk a héten. Megérkezett 165 ezer maszk Budapestre a külügyminisztérium segítségével - jelentette be Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszélt, hogy még nagyon messze van a kölcsönös tisztelet Magyarország és Románia tekintetében. Sokkal jobb, ha az embereknek azzal segítünk, hogy új munkahelyeket teremtünk, vagy pedig megmentjük a jelenlegi munkahelyeket – tette hozzá. Mindezt szolgálják az eddig meghirdetett magyar kormányzati programok.

"Pont Önök vették el a  13. havi juttatásokat"

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Vadai Ágnesnek (DK) azt mondta, hogy az Ön pártelnöke vesz ki százmilliós osztalékot a cégeiből, Ő érkezik elkobzott villából, és Ő intézte el, hogy a cégei kedvezményes áramot kapjanak. Szólt arról is, hogy a következő napokban lesznek ismertek a részletek a bérpótlásról. A költségvetési átcsoportosítások a GDP 18-20 százalékát érintik. Az ellenzék bebetonozott körülménynek tartja a magas munkanélküliséget – tette hozzá. Dömötör Csaba arról is beszélt, hogy pont Vadai Ágnes, Gyurcsány Ferenc és Arató Gergely volt az, aki elvette a nyugdíjasoktól a 13. havi nyugdíjat és a közszférában a 13. havi juttatást.

Felvételi stop van a szociális intézményekben

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások parlamenti államtitkára Korózs Lajosnak (MSZP) válaszolva azt mondta, hogy korábban Korózs pont amellett érvelt, hogy miért kell a szociális szférában dolgozóknak csökkenteni a bérét, vagy éppen szinten tartani. Ezzel szemben azt elmúlt 10 évben ezen a területen is jelentős béremelés történt – tette hozzá. Szólt arról is, hogy a szociális intézményekben felvételi stop van, így újabb belépők nincsenek.

Rétvári Bence Lukács László Györgynek (Jobbik) azt mondta, hogy hosszú védekezésre kell készülni, és így kell a maszkkérdést is kezelni. Az államtitkár felidézte azokat a WHO-s nyilatkozatokat, amelyek nem ajánlották a maszkviselést az egészséges embereknek. A legnagyobb arányban a kormány és a pártok vesznek részt a koronavírus elleni védekezésben– hívta fel a figyelmet Rétvári Bence. Az önkormányzatoknak és a nagy cégeknek is részt kell venniük a védekezésben – tette hozzá.

Repatriálás

Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy a magyar külpolitika fókuszában 2010 óta végre a nemzeti érdek került előtérbe. Az elmúlt időszakban az egyik első feladat a külgazdasági és külügyminisztériumot érintette a koronavírus-járványban - tette hozzá. Az elmúlt napokban az elmúlt időszak legnagyobb repatriálási folyamata zajlott le, több mint 7841 embert hozott haza a külügyminisztérium. Szólt arról is, hogy a védekezéshez szükséges eszközöket elsősorban keletről lehet beszerezni, miközben az unió részéről csak a kettős mércével lehet találkozni.

Szijjártó Péter válaszában azt mondta, nemcsak a hazahozott magyarok száma nő, hanem a hazahozandó magyaroké is. Mostanra 7995-re nőtt a hazahozott magyarok száma, és több mint 900 magyart kell még hazahozni. Mindenki számíthat ránk - tette hozzá a külügyminiszter. Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy minden Magyarországgal szomszédos országgal biztosítva van a teherforgalom.

Ezek a legfontosabb lépések

Bánki Erik, a Fidesz frakcióvezető-helyettese napirend előtt azt mondta, hogy a koronavírus-járvány során szembe kell nézni a gazdasági kihívásokkal is. Nálunk jóval nagyobb gazdasági erőt képviselő országok is nagy bajban vannak - tette hozzá. Magyarországon sem más a helyzet. Bánki Erik szólt arról is, hogy a legfontosabb, hogy a munkahelyeket meg lehessen őrizni, és ennek egyik eszköze a bérek átvállalása. Fontos, hogy a kormány visszaállítja a 13. havi nyugdíjat - tette hozzá.

Szijjártó Péter válaszában azt mondta, hogy egy tervezett uniós szabályváltozás révén 800 ezer euróig lehet beruházásokat állami forrásból ösztönözni. Mindezzel lehet munkahelyeket megőrizni, újakat létrehozni, és a versenyképességet növelni. Reméljük, hogy hamar zöld utat ad ezen jogszabálynak az EU - mondta a miniszter. Kijelentette, hogy az Eximbank is újabb vállalatok mögé állhat be, hogy segítse a külpiacra lépéseket. Azokat az exportáló vállalatokat is segíteni kell, akik most nehéz helyzetbe kerültek, ezen vállalatok számára 360 napra fogja biztosítani a kormány a forrásokat, hogy ne menjenek csődbe.