A koronavírus-járványt használhatja Soros György a pénzügyi támadásra

Horizontal Hungarian-born US investor and philanthropist George Soros delivers a speech on the sideline of the World Economic Forum (WEF) annual meeting, on January 23, 2020 in Davos, eastern Switzerland. (Photo by FABRICE COFFRINI / AFP)
Hungarian-born US investor and philanthropist George Soros delivers a speech on the sideline of the World Economic Forum (WEF) annual meeting, on January 23, 2020 in Davos, eastern Switzerland. (Photo by FABRICE COFFRINI / AFP)
Vágólapra másolva!
Gazdasági hatásai is lettek annak, hogy Boris Johnson brit miniszterelnököt kórházba kellett szállítani a koronavírusos megbetegedése miatt, hiszen ezért a font veszíteni kezdett értékéből. A jelenlegi bizonytalan gazdasági és devizaárfolyami kilátások miatt egyre több ország lehet olyan tőzsdespekulánsok célpontja, mint Soros György. Matteo Salvini egy hónappal ezelőtt figyelmeztetett a shortolásra, azonban a veszély nem múlt el - írja összeállításában a V4NA nemzetközi hírügynökség. A Hír TV riportjában szakértők arról beszéltek, hogy Soros György állhat a forint elleni támadások mögött az elmúlt hetekben.
Vágólapra másolva!

Bár néhány napja Facebook-oldalán jelentette be a koronavírussal megfertőződött Boris Johnson brit miniszterelnök, hogy jobban érzi magát, vasárnap mégis kórházba kellett szállítani.

Boris Johnson hétfőn az intenzív osztályra került. Többször is oxigént kapott, de nem helyezték lélegeztetőgépre.

A brit kormányt jelenleg Dominic Raab külügyminiszter vezeti.

A miniszterelnök kórházba kerülésének gazdasági hatásai is lettek, ugyanis a brit font gyengülni kezdett. Hétfőn éjszaka stabilizálódott az árfolyam, a szakértők szerint azonban a deviza érzékenyen reagál majd a jövőbeni bejelentésekre.

Az S&P Global nemzetközi hitelminősítő előrejelzése szerint a koronavírus-járvány miatt a brit államadósság GDP-arányosan több mint 90 százalék lehet. Az S&P ezt a becslést arra alapozza, hogy a második félévben a gazdasági aktivitás újraindul, és az egész évet tekintve 1,9 százalékos GDP-visszaesés lesz.

A koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági nehézségek és devizaárfolyam-változások tökéletes támadási felületet nyújthatnak a tőzsdespekulánsoknak, főleg Soros Györgynek,

aki shortolásnak köszönheti vagyonát. Nagy-Britanniának különösen oda kell figyelnie a tőzsdespekuláns machinációira, hiszen egyszer már súlyos válságot okozott.

Fekete Szerdaként emlegetik 1992. szeptember 16-át, amikor Soros György bedöntötte a brit fontot.

A spekuláció, amivel a milliárdos világszerte hírhedtté vált, több mint 30 milliárd euróba került a brit adófizetőknek, Soros pedig 900 millió eurót keresett rajta. Nem sokkal a támadás előtt az Egyesült Királyság csatlakozott az európai árfolyam-mechanizmushoz, azonban miután Soros akciója sikeres volt, kénytelenek voltak kilépni a kezdeményezésből.

A Fekete Szerda előtt Soros és befektetési alapja hatalmas short pozíciót – ez tulajdonképpen az árfolyam zuhanására való spekulálást jelenti – foglalt el a fonttal szemben. A brit kormányzat eközben elkezdte felélni devizatartalékait, hogy fontvásárlással a megfelelő szinten tartsa az árfolyamot, ám a zuhanást ezzel sem tudták megállítani.

Több se kellett Sorosnak, aki alapján keresztül szeptember 15-én elkezdte a piacra önteni a fontot, amit a szeptember 16-i kereskedési nap kezdetén a Bank of England megpróbált ugyan felvásárolni, de nem tudtak lépést tartani a spekuláns alapjával. A Fekete Szerda reggelére Soros 10 milliárd dollár értékű fontot adott el.

Az akkor már miniszterelnök John Major végül elfogadta, hogy fontvásárlással nem tudják megállítani a zuhanást és az alapkamat 10 százalékról 12-re emeléséről döntött, de ez csak Soros malmára hajtotta a vizet. A piac ezt gyengeségnek fogta fel és folytatta a font eladását.

Soros György egyértelműen üzletember, hiába próbálja magát filantrópként beállítani. Amikor a Financial Times 2018-ben az év emberének választotta a milliárdost, a lap megjegyezte, hogy ő az egyetlen magánszemély, aki saját külpolitikával rendelkezik.

Az amerikai CBS televíziós csatorna 60 minutes című műsorában büszkén bevallotta, hogy őt csak a pénz érdekli.

"Azért vagyok ott, hogy pénzt keressek.

- mondta Soros.

Ugyanebben az interjúban azt is mondta, hogy szerinte a személyisége 14 évesen alakult ki, amikor végignézte, ahogy a nácik elszállítják és kisemmizik a zsidókat Budapesten. Soros azt is elismeri, hogy segített a zsidó emberek tulajdonának elkobzásában.

"Egyáltalán nem volt nehéz. Lehet gyerekként nem látod az összefüggéseket, de nem okozott problémát. Lehettem volna a másik oldalon is, de nem éreztem azt, hogy nem kellene ott lennem. Ha nem én csináltam volna, akkor elvette volna más. Nekem nem volt szerepem a tulajdonuk elvételében, így nem is éreztem bűntudatot", mondta.

A tőzsdespekuláns tevékenységére már többen felhívták a figyelmet, köztük Matteo Salvini, volt olasz belügyminiszter is.

Március elején hatalmas zuhanásokat lehetett megfigyelni a világ tőzsdéin. Március 9-én ugyanis Tokióban a részvényárak öt, Dél-Koreában és Hongkongban pedig 4,5 százalékkal estek. Európában folytatódott a lejtmenet, a londoni FTSE 5965,77 ponton (-7,69 százalék), a párizsi CAC-40 4707,91 ponton (-8,39 százalék), míg a frankfurti Dax 10625,02 ponton (7,94 százalékos eséssel) zárt. A madridi tőzsde 7,52 százalékos veszteséggel fejezte be a hétfői kereskedést, a koronavírus-járvány által leginkább érintett Olaszországban pedig 9,98 százalékos veszteséggel zárt a milánói tőzsde. Ekkor még nem a koronavírus-járvány volt a kiváltó ok, a világbörzék zuhanásának hátterében a nyersolaj árának drasztikus 30 százalékos esése áll, amit Szaúd-Arábia váltott ki azzal, hogy hétfőn árháborút indított Oroszország ellen.

Egy nappal a tőzsdepánikot megelőzően, március 8-án Matteo Salvini Twitter-oldalán felhívást intézett a hatóságokhoz. A politikus azt kérte, hogy mindenképpen tiltsák be az úgynevezett shortolásos eladási műveletekből származó értékpapír-vásárlásokat.

- írta Salvini.

Salvini figyelmeztetését az indokolta, hogy a brit font bedöntésével egy időben Soros az olasz líra ellen is spekulációt indított. Korabeli híradós tudósítások szerint a spekuláció hatására a líra 30 százalékot veszített értékéből, az Olasz Nemzeti Bank 48 milliárd dollárt költött el hiába a líra megvédésére. Bettino Craxi, egykori olasz miniszterelnök szerint nem is lehet tudni, hogy Soros mekkora összeget keresett az akcióval.

Évekkel később, 1996. február 16-án az EIR című újság arról számolt be, hogy az olaszok Rómában és Nápolyban is nyomozást indítottak Soros György ellen. Az olasz újságok "líra gyilkosnak" nevezték Sorost.

Az amerikai tőzsdespekuláns nem csak Nagy-Britanniában és Olaszországban támadta a nemzeti valutát.

2008. október 9-én Soros György megtámadta Magyarország legnagyobb kereskedelmi bankját, az OTP Bankot is. A shortolás következtében a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe (BUX) 7,1 százalékos mínuszban zárt, a forint rohamosan gyengült, illetve az állampapír-kereskedés is szinte teljesen leállt. A BUX hirtelen esése szinte teljes egészében annak volt következménye, hogy az OTP részvényei esni kezdtek.

Forrás: V4NA

Az eset másnapján a magyar Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vizsgálatot indított. A szervezet több hónapos vizsgálatot követően kiderítette, hogy Soros György alapja, a Soros Fund Management LLC állt az OTP elleni támadás hátterében. A PSZÁF megállapította, hogy Sorosék megsértették a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat, ezért 489 millió forint (akkori árfolyamon 2,5 millió dollár) pénzbírságot szabott ki. A PSZÁF szerint az ügyleten mintegy 675 ezer amerikai dollárt nyert a cég.

2017-ben a holland piaci felügyelet rendszerhiba miatt 2012-ig visszamenőleg nyilvánosságra hozta, mely spekulatív alapok fogadtak részvényárak esésére. Az adatok hamar eltűntek, a lebukottak között szerepelt Soros György alapja, amely a holland ING bank ellen fogadott. Mivel a spekulatív alapok titokban akarják tartani a shortolást, ezért általában 0,3-0,5 százalékos mértékű esésre fogadnak, amit már nem kell nyilvánosságra hozniuk. Sorosék az ING részvényértékének 0,3 százalékának esésére tettek a kiszivárgott adatot szerint.

Közvetlenül a Brexit-népszavazás után a Soros Fund Management arra játszott, hogy a Deutsche Bank részvényeinek árfolyama esni fog. A Soros-féle befektetési alap a pénzintézet részvényeiből 7 millió darabot, azaz az összrészvénycsomag 0,51 százalékát mozgatta meg. A bank részvényei 16 százalékot estek a nyitás után, és végül 14 százalékos mínuszban zártak. Soros 100 millió eurót fektetett az akcióba.

Jól látható tehát, hogy Soros György és a hozzá hasonló spekulánsok mindent megtesznek a saját gazdagodásukért. A forgatókönyv egyszerű az általuk pénzelt sajtóorgánumok felfújnak problémákat, amire a gazdaságok is reagálni kezdenek. Ha ez nem lenne elég, akkor jönnek a "civiljeik", akik aztán összefogva a saját hűbéres politikusaikkal mindent bevetnek, annak érdekében, hogy a spekulánsok gazdasági érdekeit érvényesítsék.

A témára - a forint elleni támadás lehetőségére is - a közeljövőben visszatérünk.