Így taszította megszorításokba az országot Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon

2020.04.11. 08:24

A 2008 őszén kitört válság teljesen felkészületlenül érte az országot addig csődközelbe vezető Gyurcsány Ferencet és kormányát. Annak ellenére, hogy a jeleket már 2007 tavasza óta látni lehetett. Ezek után a pénzügyi, és az abból következő világgazdasági válságot a nemzetgazdaságra és a magyar emberekre káros megszorító intézkedések sorozatával kezelte félre a neoliberális doktrínáit elhagyni képtelen két milliárdos, akik elvileg egy-egy baloldali kormányt vezettek; azaz Gyurcsány Ferenc és bukása után utódja, korábbi minisztere, Bajnai Gordon.

A válság kezdetének kronológiája az Egyesült Államokban

2007 elején már mutatkoztak a közelgő globális recesszió jelei, amikor Amerikában, március 13-án csődbe ment a New Century Financial jelzálogbank. 2007 nyarának végén kezdtek jelentkezni a válság tünetei Európában is, ennek jeleként augusztus 9-én a legnagyobb francia bank, a BNP Paribas három befektetési alapja felfüggesztette a működését.

Szeptember 13-án a brit Northern Rock bank bejelentette, hogy a gazdasági válság elérte őket, likviditási probléma jelentkezett náluk.

Egyetlen nap alatt az ügyfelek 1 milliárd fontra becsült összeget vettek ki a bankból.

Ez volt az első komolyabb csődhelyzet az Egyesült Királyságban 1866 óta.

A kínai központi bank, a Bank of China 2007 augusztusában azt közölte, hogy nagy veszteségek leírására kényszerült.

2008. szeptember 15-én aztán csődvédelmet kért a New York-i Lehmann Brothers.

A Lehman Brothers befektetési bank New York-i székháza, 2008. szeptember 14-én.Forrás: AFP/Michael Nagle

A sajtó ettől az időponttól számolja a gazdasági válság kezdetét, de ahogy a fentiekből is kivehető, ez már csak úgymond a jéghegy csúcsa volt.

Október 3-án az Egyesült Államok képviselőháza elfogadta a 700 milliárd dollárról szóló adómentesítő csomagot, rá öt napra pedig a nagy jegybankok (többek között a Fed, az Európai Központi Bank és a Bank of England) összehangolt kamatcsökkentést hajtottak végre.

A Gyurcsány-kormány intézkedései a miniszterelnök bukásáig

A Magyarországon hivatalban lévő Gyurcsány-kormány az amerikai eseményekre kezdetben úgy „reagált", hogy „minket csak a válság szele fog érinteni", később mégis lépésekre kényszerültek, amelyek a megkésett és hibás döntéseik miatt nagyon fájdalmasan érintették a magyar embereket és a vállalkozásokat.

2008. október 8-án Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénzügyminisztere, a szintén MSZP-s Veres János bejelentette, hogy 13 millió forint felett is vállalják a garanciát a biztosított bankbetéteknél, továbbá eltörlik a 10 százalékos önrészt is (bár ez ekkor csak szóbeli ígéret volt). Ez volt az a lépés, amivel a kormány egyik tagja, ha későn is, de elismerte a nyilvánosság előtt, hogy a válság elérte a magyar gazdaságot. A garanciára azért kényszerültek, hogy az emberek ne vegyék ki a pénzüket a bankokból, különben a teljes bankrendszer csődbe ment volna.

Egy nappal később az OTP részvényei jelentős, 22 százalékos esést produkáltak.

Gyurcsány Ferenc és pénzügyminisztere, Veres János, 2009. január 13-án.Forrás: AFP/Ferenc Isza

A Reuters brit hírügynökség Londonból azt jelentette, hogy egyes forrásaik szerint a magyar állam a bank felvásárlására készül, mert a válság következtében sokat vesztett értékéből, és csak az állam segíthet rajta. A kormány cáfolta, hogy a bank államosítására készülnének.

Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója nonszensznek nevezte a csődről szóló híreket.Csányi Sándor már akkor arról beszélt, hogy az esés mögött valószínűleg külföldi spekulánsok állnak, akik kihasználják a válság következtében kialakult bizonytalan helyzetet. Később kiderült, hogy az OTP bukására játszó spekuláns maga Soros György volt, ahogy azt felelevenítettük. A forint is sokat gyengült az euróhoz képest.

Október 11-én Gyurcsány Ferenc a válság Magyarországra vonatkozó hatásainak csökkentésére 12 pontos csomagot jelentett be, amiben sok mindent megígért, de ezekből csak a megszorításokat tartotta be.

Ahogy említettük, teljes garanciát vállaltak a bankbetétekre, ennek célja azonban nem a betétesek, hanem a bankok védelme volt; az, hogy az emberek ne vegyék ki a pénzüket a bankból, és azok ne menjenek csődbe. A kis- és középvállalkozásoknak egy már létező program bővítését ígérték, mint ahogy emellett több ígéretet is tettek, ezek azonban nem - vagy minimális mértékben - valósultak meg. Az érdemi lépések között csak megszorítás volt: csökkentették a 2008-as költségvetés kiadási oldalát (vagyis pénzt vettek el belőle), hogy az óriási magyar GDP-arányos hiányt csökkentsék. Ez azért is volt drámai, mert a Gyurcsány-kormány felelőtlen gazdaságpolitikája miatt 2007-ben már eleve 5,0 százalék volt az államháztartási hiány;nyilvánvaló volt, hogy óriási megszorítások kellenek a hiánycsökkentéshez. A 3,4 százalékos - még mindig nagyon magas - hiánycélt így sem sikerült teljesíteni. Egyben a 2009-es költségvetés kiadásainak csökkentését is bejelentették. Elhalasztották a 2009-re megígért adócsökkentést, visszavonták a reálbér-emelkedésre tett ígéretet, felfüggesztették az Új Tulajdonosi Programot.

2008. október 15-én Gyurcsány már úgy nyilatkozott, hogy a recessziós időszakban fel kellene függeszteni a GDP-arányosan 3 százalékos államháztartási hiány további csökkentésére vonatkozó kötelezettséget (azt a 3 százalékot, amit addig se tartottak be)

Október 21-én az OTP ismét mínusz 10,01 százalékon zárt (2650 Ft), napközben az egy részvény értéke 2565 forintra süllyedt, ami közel 5 éves negatív csúcsnak felel meg. Szeptember elején még 7000 forint felett volt az árfolyam.A Fitch Ratings stabilról negatívra rontotta a magyar bankok kilátásait.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök még ekkor is azt mondta, hogy Magyarországon nem kell nyugati típusú bankválságra számítani, de az általános rossz hatásoktól hazánk se tudja megvédeni magát.

Egy nap alatt megdőlt az indokolatlanul optimista jóslat: a jegybank 3 százalékponttal, 11,5 százalékra emelte az alapkamatot; erre a forint újabb jelentős gyengülése miatt volt szükség.

Október 27-én már behívták a Nemzetközi Valutaalapot (az IMF-et), a kormány egy hitelcsomagról állapodott meg az IMF-el.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üdvözli a francia Dominique Strauss-Kahnt, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) akkori igazgatóját a Parlamentben, mielőtt megbeszélést folytatott vele.Forrás: MTI/Beliczay László

Az IMF feltétele az volt, hogy Magyarországnak 300 milliárd forintos költségcsökkentést (vagyis durva megszorítást) kell végrehajtania. Ehhez tudni kell, hogy a 2018-as költségvetés kiadási oldala a mostani közel 22 ezer milliárd forinttal szemben mindössze 9 ezer milliárd forint volt (a bevételi pedig a mostani 21,5 ezer milliárddal szemben mindössze 7,9 ezer milliárd). 

2008. október 28-án Gyurcsány Ferenc - az IMF diktátumainak teljesítése céljából - újabb megszorító csomagot jelentett be. Ennek részeként állami költségcsökkentés mellett a közszféra béreinek befagyasztását jelentette be, és a 13. havi bért is visszavonták. Már ekkor csökkentették a 13. havi nyugdíj értékhatárát (80 ezer forintban) és a jogosultak körét.

Következő nap bejelentették a hitelkeret mértékét: 

Magyarország 25,1 milliárd dollár keretösszegig adósodott el. Ebből az IMF 15,7 milliárd dollárt, az Európai Unió 8,1 milliárd dollárt, a Világbank pedig 1,3 milliárd dollárt vállalt.

A Világbank washingtoni székháza.Forrás: AFP/Eric Baradat

Már a készenlétért is 0,25 százalékos kamatot számoltak fel, ezt akkor is fizetni kellett, amikor nem hívtak le belőle. A rendes kamat 5-6 százalék volt. 

A Reuters értékelésében már ekkor azt írta, hogy az átlag magyar polgár rosszul fog járni az IMF-EU-Világbank hitellel.

November 7-én Magyarország osztályzatain a Moody's Investors Service rontott. Később a magyar bankok kilátásait is rontotta a cég: az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a CIB Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, az MKB Bank, az Erste Bank Hungary, a Budapest Bank és az MFB hosszú és rövid futamú deviza bankbetéteinek osztályzatait rontotta le a Moody's.

November 10-én több más feltörekvő országokkal együtt hazánkat is leminősítette a Fitch Ratings, Magyarországot BBB pluszról BBB-re

November 17-én az S&P is visszaminősítette Magyarországot.

Nem sokkal később bejelentették, hogy december közepétől négy hétre leáll a járműgyártás a győri Audinál.

Veres János pénzügyminiszter beszél az Országos Érdekegyeztetési Tanács (OÉT) 2008-as plenáris ülésén.Forrás: MTI/Soós Lajos

December 3-án 1400 milliárd forintos válságkezelő csomagot jelentettek be. Ez azonban nem valósult meg.

December 15-én a magyar kormány az IMF kérésére 600 milliárd forintos csomagot hozott létre, a bankok megmentésére.

2009. január 20-án a forint elérte újabb mélypontját az euróval szemben, majd  március elejéig tovább gyengült.

Az eladósodásba, és az ennek ellenére bekövetkező folyamatos gazdasági zuhanásba belebukott a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc. 

Március 21-én bejelentette távozását, ezáltal tulajdonképpen beismerte, hogy nem tudott úrrá lenni a gazdasági válságon, és a saját tábora egy része is kihátrált mögüle.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke bejelenteni távozását, Budapest, 2009. március 21.Forrás: MTI/Illyés Tibor

A Bajnai-kormány megszorító intézkedései

A 2009. április 14-én hivatalba lépett a magát „szakértőinek" nevező, de valójában neoliberális, Bajnai Gordon vezette új MSZP-kormány április 19-én jelentette be programját, melyben a költségvetés kiadásait 2009-ben 350–400, 2010-ben pedig 900 milliárd forinttal tervezték csökkenteni (a 2008-as költségvetés 10 százalékával!)

Bajnai Gordon frissen beiktatott miniszterelnök beszél az Országgyűlés ülésén, 2009. április 14-én.Forrás: MTI/Kovács Attila

Ez azonban nagyon kegyetlen megszorításokkal járt.

A közszférában

  • Két évre befagyasztották a bruttó bértömeget (vagyis béremelést csak elbocsátásokkal lehetett volna kapni)
  • Visszavonták a 2009 második félévi keresetkiegészítést
  • Megszüntették a 13. havi bért 
  • Csökkentették az önkormányzati támogatásokat

A nyugdíjasok rengeteg megszorítással kellett, hogy szembenézzenek:

  • Előrehozták a nyugdíjkorhatár emelését
  • A 2009-es és 2010-es nyugdíjkorrekciót is visszavonták.
  • Megszüntették a 13. havi nyugdíjat

Emellett több szociális megszorítást is hoztak:

10 százalékkal csökkentették a táppénzt, befagyasztották a családi pótlékot, rövidítették a gyes és a gyed idejét két évre háromról  (ehhez bölcsődeépítéseket ígértek, de azok nem valósultak meg). 
Megszüntették a lakástámogatási rendszert, és fokozatosan kivezették a gázár- és távhő-kompenzációt.

További kíméletlen megszorításokat jelentett, hogy csökkentették a tömegközlekedés támogatását, ezzel drágultak a jegyek és a bérletek. Az EU-s agrártámogatások nemzeti önrészét is csökkentették. 

Az adórendszert sem kerülték el a szélsőséges megszorítások: 25 százalékra nőtt például az ÁFA, meghirdették az ingatlanadót  és a vagyonadót, nőtt a személyi jövedelemadó.

A mostani ellenzék a szavazatával támogatta a megszorításokat

Most is aktív több parlamenti képviselő, aki akkor megszavazta és támogatta Gyurcsány és Bajnai megszorító intézkedéseit. Végezetül érdemes megnézni, kik ők.

MSZP-frakció: 
Hiller István, Korózs Lajos, Mesterházy Attila, Molnár Gyula, Molnár Zsolt, Szakács László, Varga László.

Mesterházy Attila, az MSZP akkori frakcióvezetője napirend előtti felszólalását tartja a Parlamentben az Országgyűlés plenáris ülésén, Budapest, 2009. április 20.Forrás: MTI/Kovács Attila

DK-frakció: 

Gyurcsány Ferenc, Arató Gergely, Vadai Ágnes, Hajdú László, Oláh Lajos, Varju László.Párbeszéd-frakció Burány Sándor (2008-2010 között MSZP-s képviselő)

Az MSZP-frakció a Gyurcsány-kormány idejénForrás: MTI/Beliczay László

Amit mindenki megszavazott a fentiek közül (a teljesség igénye nélkül):

  1. Vagyonadó emelése és kiterjesztése
  2. Személyi jövedelemadó emelése
  3. Társasági és osztalékadó megemelése és átalakítása
  4. Egyszerűsített vállalkozói adó megemelése
  5. ÁFA-emelés
  6. Jövedéki adó emelése
  7. Energiaadó növelése
  8. Helyi iparűzési adó átalakítása
  9. Gépjárműadó emelése
  10. Ingatlanszerzési illeték átalakítása
  11. Távhőszolgáltatást sújtó adó megemelése