Bár a látogatók közvetlenül nem lehetnek szemtanúi a Zuri nevet kapó kölyök első lépéseinek a külvilágban,
nem maradnak le semmilyen fontos eseményről, mert az állatkert közösségi oldalain mindenről beszámolnak.
A törpevíziló párosujjú patások közé tartozik. Utódaik fejletten jönnek a világra, hamar felállnak és önállóan tudják követni anyjukat, és ha kell, el tudnak menekülni a ragadozók elől, amelyek állandó fenyegetést jelentenek a növényevőkre, főleg azok kölykeire.
Zurit ilyen veszély nem fenyegeti, anyjával, Tigivel töltheti el az időt a tavaszi napsütésben.
A törpe víziló neve ellenére nem számít kis méretű emlősnek, a kifejletten 160-275 kilós állatok legfeljebb rokonaikhoz, az akár másfél tonnás nílusi vízilovakhoz képest tűnnek apróbbnak.
Nagy méretű rokonától eltérően nem csapatban él, hanem magányosan, valamint kevésbé kötődik a vízhez, veszély esetén is inkább az esőerdők sűrű bozótjába menekül.
A törpe víziló sokat van szárazon, ezért speciális zsíros anyagot választ ki, egyrészt az élősködők elleni védekezés miatt, és azért, hogy ne száradjon ki a bőre.
A kifejlett állat vízinövényekkel, gyökerekkel, gumókkal, lepotyogott gyümölcsökkel táplálkozik.
A törpe víziló hossza eléri a 180-185 centimétert, az emberen kívül a felnőtt állatnak legfeljebb a leopárd lehet az ellensége.
A nőstény 190-210 napos vemhesség után egy vagy két kicsinyét a szárazföldön hozza világra.
Az újszülött akkora, mint egy kifejlett házi nyúl, 5-7 kilogramm.
Születése után mindjárt föláll, és kéthetesen már úszni is tud.
Jelenleg veszélyeztetett fajnak számít nyugat-afrikai élőhelyén, mindössze 2000-2500 kifejlett egyede él vadon a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai alapján. Élőhelyének pusztulása és az orvvadász veszélyezteti leginkább.
Európai állatkertekben 128 egyedét gondozzák az állatkertek nemzetközi adatbázisa (ZIMS) szerint.