Mentőcsomag a felsőoktatásnak

2020.04.14. 07:34

A nyelvvizsga-kötelezettség eltörlése és a kamatmentes, új diákhitel mellett sok más intézkedés is segíti az egyetemistákat a rendkívüli helyzetben. A napokban megjelent kormányrendelet szerint most kivételesen nem sorolják át fizetős képzésre a rossz tanulókat, tisztségükben maradhatnak a lejáró mandátumú vezetők, és az intézmények módosíthatnak a tanév hosszán is. A záróvizsgákat és a felvételihez kapcsolódó alkalmassági vizsgákat meg kell szervezni, de speciális szabályok mentén.

Megjelentek a Magyar Közlönyben a felsőoktatással kapcsolatos veszélyhelyzeti részletszabályozások, amelyek jelentősen megkönnyítik, hogy az egyetemek és főiskolák a rendkívüli járványhelyzetben is sikeresen levezényeljék a tanévet - írja a Magyar Nemzet. Mint ismert, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter múlt kedden jelentette be, hogy a diplomaszerzés előtt álló fiatalok nyelvvizsga nélkül is átvehetnék diplomájukat, illetve hogy a kormány tárgyal egy ötszázezer forintos állami kamattámogatású diákhitel-lehetőségről. A részletekre azonban a múlt hét végéig várni kellett.

A kormányrendelet szerint lényegében a nemrég elindított nyelvtanulási hallgatói hitel helyét venné át a most beharangozott Diákhitel plusz, előbbit ugyanis május 1-jével befagyasztják, és helyette hozzák létre a félmillió forintos szabad felhasználású konstrukciót, amelyet május 1. és december 31. között lehet igényelni.

A felnőttképzésben egyszeri 1 200 000 forint összegű hitel felvételére is lehetőség van,ezzel főleg azoknak az átképzését segítenék, akik a járvány miatt veszítik el a munkájukat. Csak meghatározott képzések esetén lehet majd felvenni; hogy melyek ezek, azt az innovációs és technológiai miniszter fogja kijelölni.

A Diákhitel pluszt aktív jogviszonyú hallgatók, illetve a felnőttképzésben 55 éves korig vehetik igénybe a tanulók.

Erre a kölcsönre is érvényes az a családtámogatási szabály, miszerint az édesanyáknak a második gyermek megszületése esetén a diákhitelük felét, a harmadik gyermek megszületése esetén pedig a teljes diákhitel-tartozást elengedik. A hitel másfél százalékos kockázati prémium kamatelemét egyébként – állami kamattámogatás formájában – az állam átvállalja. A hiteltörlesztést a felvételt követő 12 hónap elteltével, egyenlő havi részletekben kell visszafizetni. A törlesztés időtartamát mindenki maga választhatja meg egy és öt év között.

– Ezek az intézkedések is a járvány miatt kialakult gazdasági válságban bajba kerülő embereket támogatják, méghozzá olyan módon, hogy az a későbbiekben is segítse őket a munkaerőpiacon – hangsúlyozta az újításokkal kapcsolatban Schanda Tamás, az ITM miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára.

A Diákhitel ügyfélszolgálataForrás: Diákhitel

A nyelvtanulási diákhitel tehát megszűnik, azoknak pedig, akik már felvették, kamatmentessé teszi az állam az eredetileg 1,99 százalékos kamatú kölcsönt. A már jól ismert, ugyancsak szabad felhasználású Diákhitel 1-et is jelentős változás érinti: ez a mostani szemeszterre

visszamenőleg is megigényelhető, a felvehető összeg pedig augusztus 15-től duplájára emelkedik, így havi 70 ezer helyett 150 ezer forintot igényelhetnek a fiatalok. Ez alapján a következő felsőoktatási tanévtől a hallgatók évi akár másfél millió forinthoz juthatnak hozzá.

A nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól azok a végzős hallgatók mentesülnek, akik már letették, vagy augusztus 31-ig teszik le a záróvizsgájukat. További könnyítés, hogy aki a nyelvvizsga egyik – írásbeli vagy szóbeli – felét már letette, de a járvány miatt nem tudta a vizsga mindkét elemét teljesíteni, annak a meglévő részről kiállítanak egy részbizonyítványt, aki pedig már befizette a vizsgadíjat, de mégsem tudta letenni a vizsgát, annak visszautalják a pénzét.

A részvizsga bizonyítvány beszámít és többletpontot ér a felsőoktatási felvételin.

A vészhelyzet miatt engedélyt adott a kormány arra is, hogy az egyetemi testületek elektronikusan hozzanak döntéseket, és ebben a szemeszterben kivételesen eltérhetnek az intézmények a tanév hosszára vonatkozó központi szabályozástól.

Azok a rektorok és kancellárok, akiknek a veszélyhelyzet kihirdetését követő hat hónapon belül járna le a mandátumuk, tisztségükben maradhatnak további maximum egy évig.

Jó hír a diákoknak, hogy a mostani szemeszter nem számít bele a hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetéséről (halasztás) szóló rendelkezésekbe, és most kivételesen nem érvényes az átsorolási szabály sem, vagyis

nem kerülnek át önköltséges finanszírozásra a rossz tanulók. Végzett ösztöndíjas hallgatók esetén a támogatásért cserébe vállalt munkaviszony-kötelezettség teljesítésére szabott határidő ugyancsak meghosszabbodik egy évvel azoknak, akiknek idén járna le. Azok pedig, akik nem teljesítették a hazai munkavállalást, és ezért az ösztöndíj visszafizetésére lettek kötelezve, hat hónapos halasztást kapnak a részletfizetés megkezdésére.

A felvételihez kapcsolódó gyakorlati, alkalmassági vizsgát (ilyen van például a sport- vagy pedagógusképzésben), valamint a záróvizsgákat meg kell szervezni, ezek idejére a diákok beléphetnek az egyetemek területére, de a személyes érintkezést kerülni kell, egymástól legalább másfél méteres távolságot kell tartani. Hasonló szigorításokkal a diplomák átvétele céljából is be szabad menni az egyetemekre.

A záróvizsgát ezúttal kevesebb tanár előtt kell letenni: kivételesen elég, ha a vizsgabizottság mindössze két tagból áll, akik közül elég, ha az egyikük visel professzori vagy docensi rangot.