A riasztást követően három órán belül el tudnak indulni vírusmentesítő fertőtlenítésre a Magyar Honvédség vegyvédelmi katonái, írja a Magyar Nemzet. Bármit és bárhol tudnak mentesíteni a vírustól, illetve a mérgező vagy sugárzó anyagoktól, ha erre utasítást kapnak a honvédség operatív törzsétől. Ők fertőtlenítették a fővárosi fenntartású Pesti úti Idősek OItthonát is, amely előtte koronavírus-gócponttá vált; ahol e sorok írásakor a legutóbbi ismert adatok szerint 223-an megfertőződtek, 23-an meghaltak.

A veszélyhelyzet elrendelése óta készenlétben van egy huszonöt fős úgynevezett biológiai mentesítő csoport a honvédségnél. Jelenleg szolgálatban vannak, a váltásukat is megszervezték. A riasztást követően három órán belül el tudnak indulni, és bárhol, bármit tudnak fertőtleníteni, ez csak idő és szervezés kérdése – mondta a Magyar Nemzetnek Miklovich János ezredes, a Magyar Honvédség 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóaljának parancsnoka. 

Fertőtlenítették a gócponttá vált fővárosi otthont

Ennek az alakulatnak a tagjai végezték el a fővárosi fenntartású Pesti úti Idősek Otthonának fertőtlenítését a napokban, ahol annyira kritikussá vált a helyzet, hogy az országos tisztifőorvosnak azonnali intézkedéseket kellett elrendelnie. Ruszin Romulusz, a honvédség operatív törzsének vezetőhelyettese ezzel kapcsolatban arról számolt be, hogy a zászlóalj mintegy 1500 liter fertőtlenítőszert használt fel, és szükség esetén további fertőtlenítésre is felkészült.

Miklovich János ezredes tájékoztatása szerint a Pesti úton nagy kihívást jelentett számukra, hogy a munkálatok alatt nem lehetett az idősotthont teljesen kiüríteni, ezért csak a belső átköltöztetések ütemében tudták végrehajtani a feladatot. A fertőtlenítő anyagoknak ugyanis egészségkárosító hatásuk van, bár rövid időn belül elpárolognak. Használtak klórtartalmú fertőtlenítőszert és 70-75 százalékos alkoholt tartalmazó szert is. A fertőtlenítést egy belsőtér-mentesítő készlet segítségével hajtották végre, amellyel hideg párát tudnak létrehozni, a nagyobb helyiségekben ezt tudták használni.

A lakótereknél az alkoholtartalmú szereket juttatták ki, amelyek gyors párolgással pusztítják el a víruscsírákat, de a berendezésekben nem okoznak kárt. A katonák szigetelő védőruhát használtak gázálarccal és olyan szűrővel, amely a vírus ellen is tökéletesen véd. A vegyivédelmi zászlóalj bármikor készen áll arra, hogy ezeket be tudja vetni, az eszközöket mérgező, illetve sugárzó anyagok ellen is használják – tette hozzá a parancsnok.

Forrás: Koncz Márton - Origo

A Magyar Honvédség alakulatai ugyanakkor a saját operatív törzsük utasításai alapján hajtják végre a feladataikat, a fertőtlenítést tehát ezen a törzsön keresztül lehet igényelni.

A vörösiszap-katasztrófánál is segítettek

A zászlóalj utoljára a kolontári vörösiszap-katasztrófánál hajtott végre hasonló feladatot, bár ott nem vírus ellen küzdöttek, hanem a lúgos, maró anyagok ellen, amelyek elárasztották a lakott területeket. Devecserben és Kolontáron a technikai eszközökről, rendőrautókról, tűzoltóautókról kellett eltávolítani a szennyeződést, de az utakat is mentesítették. A zászlóalj mentesítő csoportja a katasztrófa első napjától december elejéig folyamatosan a helyszínen volt. Először napi 24 órában, majd később 12–18 órában szolgáltak.

A vegyivédelmi szolgálat ugyanakkor folyamatosan részt vesz a NATO gyors reagálású erejében, most is készenlétben van egy helyszíni mintavevő és -azonosító csoport a Magyar Honvédség Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központ biztosításában. A vegyivédelmi zászlóaljnál egy úgynevezett multifunkciós szakasz áll készenlétben, amely képes rövid időn belül kitelepülni a műveleti területre és csatlakozni a NATO egységeihez. A zászlóalj alaprendeltetése, hogy a tömegpusztító fegyverek, a vegyi, biológiai és atomfegyverek elleni küzdelemben vegyen részt. A fő feladatuk ezeknek a felderítése, valamint a mentesítés is. Képesek személyek, illetve technikai eszközök, hadfelszerelések mentesítésére is.

Részt vesznek a honvédelmi katasztrófavédelmi rendszerben, fő profiljuk a nukleáris balesetek elhárítása lett, de nagymértékű vegyi szennyezés esetén is képesek segíteni a katasztrófavédelmi hatóságoknak. A vegyivédelmisek kiképzése is speciális: egy évben legalább kétszer gyakorlatoznak itthon, és legalább két alkalommal mennek külföldre is, ahol éles, mérgező harcanyaggal hajtanak végre feladatokat. Szlovákiában például a Sárarany mező elnevezésű gyakorlaton vesznek részt rendszeresen, utoljára március elején hajtott végre feladatokat itt az állomány szarin és kénmustár harcanyagokkal. A zászlóalj Szerbiában is szokott gyakorlatozni egy éles, mérgező harcanyagos pályán, az ottani, Purple Field elnevezésű gyakorlat két hétig tart – mondta el a vegyivédelmi katonák felkészítéséről a parancsnok a Magyar Nemzetnek.