Hogyan lehet megakadályozni, hogy a vírus bejusson az emberi szervezet sejtjeibe?

2020.04.29. 05:56

Akkor lehet eredményes a járvány elleni küzdelem, ha az emberek következetesen, fegyelmezetten betartják a járványügyi intézkedéseket - mondta Prof. Kónya József, a Debreceni Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézet igazgatója az Origónak. Azt is hozzátette: az intézet laboratóriumában a betegek légúti mintáiban vizsgálják a vírus jelenlétét, illetve annak örökítőanyagát, amely a védekezésben is hasznosítható információkat hordoz. Arról is beszélt, hogy mitől függ, hogy kinek hogyan reagál a szervezete a fertőzésre. Kónya József professzorral Vági Barbara beszélgetett.

Ön is részt vesz a Koronavírus Kutató Akciócsoport munkájában. Mi az akciócsoport konkrét feladata?

Az akciócsoport a hosszabb távú megoldásokra koncentrál. Elsősorban arra, hogyan lehetne megakadályozni, hogy a vírus bejusson az emberi szervezet sejtjeibe, hogyan lehetne megakadályozni a kórokozó terjedését, és hatásos ellenszer kutatásával is foglalkozik.

Prof. Kónya JózsefForrás: Origo

A Debreceni Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének laboratóriumában milyen munkát végeznek ezekben a hetekben - nyilván a koronavírus elleni küzdelemmel kapcsolatban?

A mi laboratóriumunkban jelenleg légúti minták vizsgálata zajlik. A vírus nukleinsavát, vagyis az örökítőanyagát mutatjuk ki, amely meghatározza, milyen fehérjéket termel. A védekezésnek pedig az elsődleges célpontjai a vírusfehérjék. Tevékenységünkkel más laboratóriumok munkáját segítjük.

Az önök laboratóriumában akkor ezek szerint van koronavírus. Ön látta már az ellenséget?

Klinikai mintákban vizsgáljuk a vírusok előfordulását. Magában a klinikai mintában nem tehető láthatóvá a vírus, éppen ezért kell olyan laboratóriumi eljárásokat alkalmazni, mint amilyenek a vírusgének azonosításán alapuló molekuláris vizsgálatok. Munkatársaimmal számos olyan klinikai mintával találkoztunk, amelyben pontosan a vizsgálataink alapján tudjuk, hogy ott van a vírus, akkor is, ha nem látható.

KoronavírusForrás: FORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRA

Az utóbbi napokban több cikkben olvashattuk, hogy ígéretes kísérletek zajlanak a gyógyult betegek vérplazmájával kapcsolatban. Súlyos betegek gyógyultak meg, amikor a gyógyult fertőzött vérplazmáját megkapták. Ez járható út lehet egy esetleges ellenszer kifejlesztésénél?

Igen, több vírusfertőzésnél ez egy ismert, járható út, amely a védő ellenanyagok átvitelén alapul. A koronavírus-fertőzésben a tapasztalatokat még gyűjteni kell ezzel kapcsolatban. Hallani lehet egyedi sikeres esetekről. Akkor beszélhetünk sikeres eljárásról, ha kellő számú megfigyeléssel igazolni lehet, hogy a meggyógyult személyek plazmája általánosan alkalmas a megbetegedettek gyógyítására. Ha a védő ellenanyagokat, illetve a mögöttük álló genetikai információt megismerik, akkor a biotechnológiai ipar akár tömeges termék kifejlesztésére is képes. Ha azonban kiderülne, hogy mégsem olyan hatékony ez a kísérlet, akkor további útkeresésre lesz szükség, hogy ígéretes megoldást találjanak a szakemberek.

Az embert nagyon sokféle vírus támadja - legalább kétszázféle enyhébb megfázásokat okozó vírusok, influenza és egyéb. Az egyes vírusok ellen kialakult antitestek a szervezetben különbözők? Vagyis: meg lehet különböztetni a koronavírus ellen kialakult antitestet egy más, enyhébb megfázásos tüneteket okozó vírus ellen kialakult antitesttől?

Az egyik vírus ellen kialakult antitesteket általában jól meg lehet különböztetni egy másik víruscsoportba tartozó vírus ellen képződött antitestektől. Viszont víruscsoporton belül a különböző vírusok fehérjéinek lehetnek egyforma vagy nagyon hasonló – szaknyelven konzervatívnak nevezett – szakaszai. Ha az antitestek ilyen konzervatív szakasz ellen képződtek, akkor utólag már nemigen lehet megmondani, hogy a csoport melyik vírusa váltotta ki az ellenanyagválaszt a vizsgált személyben. Például egy közönséges rhinovírus ellen kialakult antitest nem keverhető össze a koronavírus ellen kialakult antitesttel, de egy másik fajta koronavírus ellen kialakult antitest már nem biztos, hogy annyira különbözik. A szakemberek a koronavírusokról szerzett ismeretek birtokában igyekeznek olyan vírusfehérjéket vagy fehérjeszakaszokat azonosítani, amelyeket csak az új koronavírus-fertőzésben képződött antitestek ismernek fel.

Forrás: FORRÁS: A1C FRANK ROHIG/US AIR FORCE [CREATIVE COMMONS]

Az immunrendszer erősítéséről is több ellentmondásos információ jelent meg. Az is baj, ha gyenge az immunrendszer, és az is, ha erős. Ez így van?

Az egészséges immunrendszer ereje teljében van, a hatékonysága nem a válaszkészség erejétől függ, hanem a kórokozó megfelelő felismerésétől. Ha valamilyen okból legyengül az immunrendszer, akkor a legyengülés okát kell lehetőség szerint megszüntetni. Természetesen, ha valakinek súlyos vitaminhiánya van, azt vitaminok szedésével pótolhatja, és így állíthatja helyre az immunrendszerét a normális állapotig, de annál tovább nem lehet erősíteni az immunrendszert. A túl erős immunrendszer egy látszólagos állapot. A fertőző betegségek között több olyan példa is van, amikor a kórokozó olyan nagy terhelést jelent a szervezetre, hogy erre igen kiterjedt válasszal reagál az immunrendszer. Ez azt jelenti, hogy nagy számban vannak jelen az immunsejtek, és olyan nagy mennyiségben termelik az immunválaszt közvetítő anyagokat, hogy az önmagában is káros az emberi szervezetre. Ekkor tűnhet úgy, hogy túl erősen működik az immunrendszer. De a háttérben inkább az áll, hogy olyan kihívást jelent az adott pillanatban az adott kórokozó, hogy a szervezet ilyen hevesen reagál. A kezelés ilyen esetekben irányulhat arra, hogy valamilyen módon ezt a kiterjedt, erős immunválaszt redukálják, hogy a saját szervezetet ne károsítsa.

Minden ember másként reagál a fertőzésekre? Ahány ember, annyi reakció?

Az emberi populáció is sokszínű, és ez megnyilvánul abban is, hogyan reagálnak az emberek a fertőzésekre. Minden egyes kórokozó esetében sokan vannak, akik hasonlóan reagálnak, ők alkotják a nagy átlagot, és jóval kevesebben vannak azok, akikben ettől eltérő, szélsőséges lefolyás, válaszreakció alakul ki. De ez sem minden fertőzésnél ugyanolyan. Lehet, hogy valakinek a szervezete a koronavírusra hevesen reagál, de az nem jelenti azt, hogy más kórokozóra is ugyanígy fog reagálni. Ez a sokszínűségből következik.

A jelenlegi járványhelyzetben - amikor minden a koronavírusról szól -, ha valaki úgy érzi, megfázott, fáj a torka, köhög, akkor biztos, hogy koronavírus fertőzte meg, vagy okozhatja a tüneteket bármi más kórokozó is?

Más vírusok is cirkulálnak, vagyis bármi más kórokozó is okozhat megfázásos tüneteket a jelenlegi helyzetben is.

Több külföldi kutató azt nyilatkozta, hogy a koronavírus-járványnak akkor lesz vége, ha megtalálják a vakcinát. Egyetért ezzel?

Ez lenne a legkívánatosabb kimenetel. Addig alapvetően csak úgy védekezhetünk, ha a korlátozások és a higiénés tanácsok betartásával próbáljuk meg elkerülni a megfertőződést.

És nem alapvetően?

Ha nem lesz hosszú ideig vakcina, attól tartok, hogy a fertőzésen át kell esni a populáció jelentős részének, hogy a vírus terjedése megálljon, miután minél több emberben kialakul a védettség. A vakcinával elérhetnénk, hogy mindenki biztonságos körülmények között szerezzen védettséget.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

A világon rengeteg tudóscsoport rohamtempóban kutatja a vakcinát. Ha egy ország, egy kutatócsoport először feltalálja az ellenszert, az teljesen biztonságos lesz? Azért kérdezem, mert hihetetlen tempóban kutatják, és a gyorsaság nem okozhat-e problémát?

Nagyon sok ígéretes vakcinafejlesztés zajlik,de hogy hatásos lesz-e, azt hosszú folyamatban lehet vizsgálni. Ma még rengeteg a bizonytalanság. Nehéz ugyanis megmondani, hogy valaki azért nem lesz beteg, mert a vakcina megvédte, vagy azért, mert meg sem fertőződött. Ha egy vakcinát ki is fejlesztenek, több fázison át kell esnie az ellenőrzésnek. Hosszú idő, mire bebizonyítják, hogy a vakcina ténylegesen véd, vagy sem.

A legtöbb szakember azt mondja, hogy év végére, jövő év elejére rendelkezésre állhat hatásos vakcina. Ön hogy látja?

Egyáltalán nem lehetetlen. Úgy legyen, ez az, amit kívánhatunk. A vakcina piaci bevezetésének előfeltétele, hogy ki lehessen mutatni a hatékonyságát - ahogyan azt az előző kérdésnél már elmondtam. Ennek megvan a módszertana, hogyan igazolják a kutatók, hogy az oltottak tényleg azért nem lettek betegek, mert megvédte őket a vakcina. Ehhez megfelelően nagyszámú vizsgálat szükséges, és statisztikai kiértékeléssel kell igazolni a hatékonyságot.

Ez olyan bonyolultnak és hosszadalmasnak tűnik laikusként, hogy azt gondolom, a gyógyszer - vagyis az antivirális szer - kifejlesztése talán könnyebbnek tűnik. Így van ez?

Igen, úgy tűnhet, mivel az antivirális szernél a vírusellenes hatást hamarabb lehet igazolni. Utána az a kérdés, hogy lehet-e úgy adagolni a betegeknek, hogy a fertőzés helyén hatásos mennyiségben legyen jelen.

Hogy látja a magyarországi járványhelyzetet nemzetközi összehasonlításban?

Úgy látom, hogy ez a járványdinamika megfelel azoknak a korlátozó intézkedéseknek, amelyek Magyarországon megszülettek. Ezek segítettek abban, véleményem szerint, hogy az egészségügyre ne zúduljon olyan számú és súlyosságú beteg, amelynek az ellátása már gondokat okozhatott volna. Ez óriási eredmény. Természetesen ez azt is jelenti, hogy sok ember még nem találkozott a vírussal, így fogékony maradt a kórokozóra. Azt gondolom, hogy még hosszú ideig megfelelően elővigyázatosnak kell lenni, és következetesen kell betartani a mindenkori előírásokat. Az intézkedéseket az előnyök és hátrányok mérlegelésével hozzák meg, és a járvány különböző szakaszaiban akár lényeges változások is lehetnek az intézkedésekben. Az intézkedések sikeréhez azonban mindenképpen szükséges az emberek együttműködő magatartása és az előírások következetes betartása.