A magyarországi energia- és klímapolitika követendő példa lehet más országok számára is, hiszen 2030-ra a hazai villamosenergia-termelés 90 százaléka klímabarát lehet, döntően a Paks II. Atomerőműnek, valamint a folyamatosan zajló, nagyon jelentős naperőművi fejlesztéseknek köszönhetően – mondta Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának adott telefonos interjújában.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a Paks II. projektet támogató legújabb uniós jóváhagyás egy nagyon fontos zöld lámpa, hiszen a brüsszeli döntés lehetőséget biztosít arra, hogy a hazai nukleáris hatóság létesítési engedélyének kézhezvétele előtt – egy külön engedély birtokában – megindulhassanak a földmunkák a Paks II. Atomerőmű építési területén. A jelenlegi tervek szerint ez 2021 elejére tehető.

A Paks II. projekt az elmúlt években már hat fontos jóváhagyást kapott az Európai Uniótól. Az Európai Bizottság megállapítása szerint például a két új, VVER-1200 típusú blokk nemcsak Magyarországon, hanem uniós szinten is javítja az ellátásbiztonságot, elősegíti a klímavédelmi célkitűzések teljesítését, valamint megfizethető villamosenergia-árakat biztosít a fogyasztóknak.

Mindezek mellett a két új blokk teljesíteni tudja a legszigorúbb nukleáris biztonsági és sugárvédelmi előírásokat is. A projekt pénzügyi megtérülését pedig a bizottság lezárult vizsgálata is egyértelműen alátámasztotta, hiszen az eredmények szerint a bevételek minden költségre fedezetet fognak nyújtani, és a Paks II. Atomerőmű a teljes életciklusa alatt profitot fog termelni a magyar államnak. Emellett az Európai Unió azt is elismerte, hogy Magyarországnak jogában állt közvetlenül szerződést kötni az orosz féllel a két új blokk megépítésével kapcsolatban.

Hárfás Zsolt véleménye szerint az újabb uniós jóváhagyás ismételten azt jelzi, hogy hazánk kormányának felelős és szuverén döntései a két új orosz, VVER-1200 típusú blokk megépítésével kapcsolatban szakmailag helyesek és indokoltak, valamint az európai jognak és jövőképnek is egyértelműen megfelelnek.

Ha a hazai megvalósuló 90 százalékos klímabarát villamosenergia-termelési részarányt összehasonlítjuk például a németországi helyzettel, akkor ott azt láthatjuk, hogy a németek folyamatosan állítják le az atomerőműveket, közben nagymértékben növelik a megújulós részarányt, de ettől függetlenül 2030-ra a német klímabarát részarány a legjobb esetben is csak 65 százalékos lehet. Ez pedig azt jelenti, hogy Magyarország sokkal zöldebb lesz, mint Németország  – mondta a szakértő.

Minden ország számára  egy olyan egészséges energiamix elérése a cél, amely figyelembe veszi az egyes villamosenergia-termelési módok sajátosságait annak érdekében, hogy a villamosenergia-fogyasztók ellátása télen-nyáron, éjjel-nappal biztosítható legyen. Erre való tekintettel minden országban szükség van alaperőművekre, például atomerőművekre, de természetesen a klímavédelmi célok elérése érdekében feltétlenül kellenek a megújuló energiaforrások, például a nap- és a szélerőművek is.

Tudomásul kell venni, hogy kizárólag, 100 százalékban nap- és szélerőművekre alapozni egy ország villamosenergia-ellátását nem lehet az ipari mértékű energiatárolás hiánya miatt. Éppen ezért fontos az egészséges energiamix kialakítása, amelynek részei az atomenergia és a megújuló energiaforrások, valamint más típusú erőművek is – zárta gondolatait Hárfás Zsolt.