Az álhírek középpontjában a koronavírus-törvény és a gazdaságvédelem

Tovább folytatja a Századvég Alapítvány a Fake News Figyelőt, amely a veszélyhelyzet idején megjelenő álhírekre, pánikkeltésre alkalmas kijelentésekre vagy félretájékoztatásokra hívja fel a figyelmet. Az elmúlt időszakban a legtöbb álhír a koronavírus-törvénnyel kapcsolatban jelent meg, ám a kormányzat gazdaságvédelmi intézkedései – ahogy már korábban is – továbbra is gyakori fake news témát alkottak. E két terület mellett az egészségügyi adatok kapcsán is jelentek meg megtévesztő hírek - olvasható a Századvég közleményében.

Az álhírek hasonlóan a korábbi trendekhez, legfőképpen a koronavírus-törvénnyel és a gazdaságvédelmi intézkedésekkel kapcsolatosan jelentek meg. Jellemző, hogy az álhírek az egyes kormányzati intézkedéseket tévesen, vagy hiányosan mutatták be, sőt, az is előfordult, hogy egyszerűen azt állították, hogy a gazdaság helyzetéről egyáltalán nem esik szó kormányzati szinten. A koronavírus-törvényt illetően továbbra is a jogállamiság és a demokratikus működés veszélyben léte az álhírek tárgya, függetlenül attól, hogy az Alaptörvény, illetve az elfogadott törvények, intézkedések egyértelmű és világos módon rögzítik a kormányzat jogosítványait a veszélyhelyzet idejére. Ezzel összefüggésben egyre gyakrabban megjelenő politikai állásfoglalás a balliberális véleményvezérektől, hogy az EU gyakoroljon nyomást a magyar kormányra, sőt, akár tartson vissza bizonyos forrásokat.

A pánikkeltésre, félrevezetésre alkalmas hírek mintegy 10-15 százaléka foglalkozott az egészségügyi mutatókkal, statisztikákkal. Ezek az álhírek jellemzően olyan félrevezető állításokat fogalmaztak meg, amelyek szerint Magyarországon nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően rossz a helyzet, sőt, egyes ellenzéki politikusok szerint Magyarországon a legmagasabb a halálozási ráta a világon, miközben számos hivatalos statisztika és nemzetközi összehasonlítás alapján látható, hogy

lakosságszám-arányosan Magyarországon jelentősen kevesebb a koronavírussal kapcsolatos elhalálozás, mint Európa legtöbb országában.

Az álhírek terjedésére jellemző, hogy egy-egy sajtóorgánum vagy véleményvezér közzéteszi a félrevezető állítást, majd a balliberális sajtóhálózatban

egymás cikkeit szemlézve terjesztik tovább a megtévesztő híreket

annak érdekében, hogy még több felületen, még gyorsabban, még több embert érjenek el.

Az álhírek, félrevezető vagy félelemkeltésre alkalmas állítások, valamint ezek cáfolatának rendszerezett táblázata az alábbi linken érhető el.