Hogyan véd a védőoltás, és kik kaphatják meg először, amikor elkészül?

2020.05.06. 05:56

Járványok korábban is előfordultak az emberiség történetében: a pestisről, lepráról, koleráról, fekete himlőről mindenki hallott már. A fertőző betegségek terjedése egyre gyorsabbá és szélesebb körűvé vált, ahogy az emberek egyre többet utaztak, kereskedtek és háborúztak egymással. A fertőző betegségek okának ismerete nélkül ebben az időszakban nehéz volt hatékony megelőző intézkedéseket életbe léptetni, így a járványok évekig, évtizedekig tomboltak, vagy akár több hullámban újra és újra visszatértek. A maihoz hasonló karanténintézkedéseket már a 14. században is leírtak, de ilyen mértékű óvintézkedéseket csak ritkán, nagyobb járványok esetén léptettek életbe. A vakcinológia tudományának megszületésével, a védőoltások bevezetésével számos fertőző megbetegedést szelídítettünk meg, fékeztünk meg járványokat, és ez által mentettük meg több százmillió ember életét. A koronavírus ellen is gőzerővel folyik a vakcina kutatása. Ha elkészül a védőoltás, ki kaphatja meg? Az hogyan hat a szervezetre? Mi a különbség a természetes nyájimmunitás és a vakcinával kialakított nyájimmunitás között? A védőoltásokról, és azok hatásairól kérdeztük Ócsai Lajos járványügyi szakértőt, az ÁNTSZ járványügyi főosztályának korábbi vezetőjét.

Magyarországon melyek voltak a legsúlyosabb járványok az elmúlt évszázadokban?

A pestis sújtotta leginkább Európát - és a világot - a 14. század közepén. Voltak olyan területek, ahol a lakosság fele meghalt. Ekkor még nem ismerték az okát a betegségnek, nem tudták, hogyan kaphatja el a betegtől egy egészséges ember, ezért terjedhetett ilyen gyorsan. Jóval később, csak az ezernyolcszázas években jöttek rá, hogy a patkányokban élősködő bolha terjeszti a kórokozót. A patkány tele volt bolhával, és amikor megbetegedett az állat, lázas lett vagy elpusztult, a bolhák tovább álltak. Amikor az embereket csípték meg, belemosták a baktérium-szuszpenziót az emberi szervezetbe. Ismert a kolerajárvány is - Európában az 1830-as években jelent meg. Ez többnyire bizonyos csoportokban terjedt, ahol volt egy közvetítő - általában az ivóvíz. Ha megfertőződött a kút vize, vagy a patak, amelynek a vizét itták a faluban, városban, ott a legtöbben elkapták a kolerát. Ismerjük a fekete himlőt is, amely nagyon komoly, ragályos betegség volt, és magas volt a halálozási kockázata is.

Ócsai Lajos járványügyi szakértőfotó: Talán Csaba

Ezek a járványok hogyan értek véget?

A pestis és a kolerajárvány az úgynevezett egyéb közegészségügyi intézkedések következtében szűnt meg. A pestis esetében ez a patkányirtás volt - így ugyanis eltűntek a patkányokon élősködő bolhák is az ember közeléből. A koleránál pedig amint rájöttek, hogy az ivóvíz okozza a megbetegedést, akkor forralni kezdték, vagy más, mélyfúrású kutakból ittak az emberek, ami már nem volt fertőzött. A fekete himlőnél más a helyzet. A fekete himlő elleni védőoltás volt az első, amit felfedeztek. Évszázadokon át ez volt az egyik leghalálosabbnak tartott betegség az emberiség történetében, akár 40-80%-os halálozási aránnyal. Az 1790-es években Edward Jenner angol orvos egy véletlen megfigyelésből kiindulva alkotta meg az első védőoltást. Észrevette ugyanis, hogy a tehénhimlővel fertőzöttek nem kapják el a fekete himlőt. Új eljárását is a tehenek latin nevéről - vacca - nevezte el vakcinának.  Bár valójában nem tudta, mi okozza a módszer sikerességét, hiszen a vírust ekkor még nem azonosították, de az oltási eljárása működőképesnek bizonyult. A tehénhimlővel megfertőzött ember nem lett súlyos beteg, enyhébb tüneteket mutatott csak, de a fekete himlőt sem kapta el később. Kialakult a védettsége. Az 1876-os első magyar közegészségügyi törvényben már intézkedtek a himlőoltásról. Egyetlen hibája volt csak, hogy nem büntették azokat, akik nem oltatták be magukat. Aztán 1886-ban módosították a rendeletet, ugyanis ismételni kellett a védőoltást. Ekkor már szankcionálták, akik nem adatták be a védőoltást. A kötelező védőoltási rend Magyarországon ettől az időszaktól számítható. A fekete himlő egyébként 1978-ra teljesen eltűnt a Föld színéről. 1980-tól már a védőoltást is eltörölték, mert a Földön már nem létező betegség ellen nem kell védőoltás sem.

Forrás: MTI/Kallos Bea

Említette, hogy lényegében 1886-tól számítható a magyarországi kötelező védőoltási rend. Ez a világon is nagyon elismert, eredményes. Milyen következményei lettek annak, hogy ilyen szigorú védőoltási rend van érvényben itthon?

Rengeteg életet mentett meg ez a védőoltási rend.  A himlő után következett a diftéria elleni védőoltás bevezetése, aztán 1953-ban a BCG elleni, 54-ben a Di-Per-Te (diftéria, szamárköhögés, tetanusz) elleni védőoltás, majd a járványos gyermekbénulás elleni oltás bevezetése. Ezt követte a kanyaró elleni védőoltás, amely Magyarországon az elsők között lett kötelező. Köszönhetően az Országos Epidemiológiai Központnak és a közegészségügyi, járványügyi hálózat szakembereinek, nagyon komolyan végre lehetett hajtani a védőoltási programot, és az emberek is érezték ennek a fontosságát. Az eredmény pedig az lett, hogy eltűntek súlyos betegségek, mint például a diftéria, fekete himlő vagy szamárköhögés, és a kanyaró is eltűnt a védőoltás miatt.  Bár ennek az oltásnak a bevezetése nem volt tökéletes a hatvanas években. A kanyaró elleni vakcinában ugyanis élő, legyengített vírusok vannak. Az oltóanyagot hűtve kell tárolni. Ha felmelegedett - akár csak 10-12 fokra -, a vírusok elpusztultak az oltóanyagban, vagyis teljesen hatástalanná váltak. Mivel abban az időszakban - a 70-es években - voltak gondok az áramellátással, a hűtőszekrényben sem volt biztonságban az oltóanyag. Ezenkívül volt még egy gond: ha egy gyerek megkapta a kanyaró elleni védőoltást, kialakulhatott láz és enyhe kiütések is megjelenhettek a testén. Egyes háziorvosok úgy gondolták, hogy ha gamma globulinnal (vérből kivont ellenanyaggal) együtt adják be a kanyaró elleni oltást, akkor nem lesz lázas a gyerek. Igen ám, de a gamma globulin azonnal megölte az oltóanyagban lévő gyengített vírusokat, így a védőoltásnak semmi hatása nem volt. Évekkel később derültek ki ezek a turpisságok, amikor egy-egy helyen fellángoltak kisebb járványok. Kutattuk, hogy miért történhetett, amikor mindenki be volt oltva. Akkor - több mint egy évtizeddel később - mondák el a háziorvosok, hogy ellenanyaggal együtt oltották a gyerekeket. 1989-től a kanyaró-védőoltást egy hármas kombinációban (kanyaró, mumpsz, rubeola) kapják a gyerekek. Megváltozott az oltóanyag gyártástechnológiája, és ezért a tárolás feltételei sem olyan szigorúak, az áramellátás pedig azóta lényegesen javult. Szerencsére ma már ilyen problémák nincsenek. 

Sok helyen viszont divat az oltásellenesség. Ez milyen következményekkel járhat?

Aki nem kapja meg az oltást, nem védett, és ha több ember tagadja meg a védőoltást, gyengül a nyájimmunitás is. Egyes helyeken újra megjelentek nagyon súlyos, rég elfeledett betegségek, úgy, mint a szamárköhögés, a diftéria vagy a kanyaró. Ezek a betegségek ugyanolyan intenzitással terjednek a védőoltatlan közösségekben, mint a védőoltás megjelenése előtt. Romániában például több mint 70 gyerek halt meg egy év alatt kanyaróban - amely rettentően sok. Főleg akkor, ha tudjuk, hogy védőoltással minden haláleset megelőzhető lett volna. A védőoltásokat ellenzők azért is veszélyesek a társadalomra, mert mára már teljesen ismeretlen, elfeledett betegségek üthetik fel újra a fejüket azoknál, akik nem kaptak védőoltást, viszont generációk nőttek már fel úgy, hogy a lakosság egy része nem hallott ezekről, és az orvosok sem láttak ilyeneket évtizedek óta. Vagyis: egy fiatalabb orvos ma már nem biztos, hogy felismeri azonnal ezeket a letűnt betegségeket.

Koronavírusos beteget ápolnak a Szent Imre KórházbanFotó: Talán Csaba

A Covid-19 megjelenése után sokat hallottunk a nyájimmunitásról. MI a különbség a természetes és a mesterséges - vagyis a védőoltással irányított - nyájimmunitás között?

Mind a kettő ugyanúgy működik. De van egy nagy különbség. A természetes nyájimmunitásnál át kell esni a betegségen, de annak sajnos lehetnek szövődményei, és halálesetek is előfordulhatnak. A védőoltás által kiváltott nyájimmunitásnál rendkívül ritkák a szövődmények, maradandó károsodást soha nem okoz, és kockázatmentes, vagyis nincs halálozás.  Nem lesz beteg a beoltott ember, így nem is történik haláleset. Ez a kettő között a lényeges különbség. A természetes nyájimmunitásra is több példa van, egyik például a diftéria. Amikor még nem volt ellene védőoltás, akkor azt vették észre az emberek, hogy hétévente jelent meg a járvány. Ez azért történt így, mert a gyerekek hatévesen elmentek iskolába - akkor még óvoda és bölcsőde nem volt jellemző -, és ott megfertőzték egymást, aztán kialakult a nyájimmunitás közöttük. Így a következő járvány hét év múlva jelentkezett, amikor azok a kisgyerekek mentek első osztályba, akik nem voltak védettek, vagyis még nem kapták el a betegséget. Ott újra felütötte fejét a diftéria. Ma már ez nem fordulhat elő, mert mindenki úgy megy iskolába, hogy védett a betegséggel szemben a védőoltás miatt. Az ország járványügyi biztonságához nagymértékben hozzájárult, hogy erős a védőoltási fegyelem. Amikor 2004-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, akkor meg is rótták Magyarországot azért, mert kötelező védőoltási rend van nálunk. Támadtak minket amiatt, hogy a kötelező szót használjuk. Komoly kritika érte az országot. Mert, hogy a „kötelező" szó rosszul hangzik.  Aztán amikor az Európai Uniós államok egy részében visszatért a kanyaró, akkor a WHO is érdeklődve nézte, hogy Magyarországon miért nincs. Mondtuk, hogy azért, mert kötelező a védőoltás. Az unió és a WHO szakemberei pedig azt kérdezték, hogy ezt hogyan lehetett itthon bevezetni, és hogyan lehetne az unióban is ugyanezt a rendet megvalósítani, de úgy, hogy a „kötelező" szó ne legyen benne - ez ugyanis szerintük rosszul hangzik. Azt mondtuk, hogy ezt oldják meg ők, de ez nálunk, Magyarországon működik, és addig emellett kardoskodunk, amíg valaki nem talál ki valami hatékonyabbat. Az unió azt válaszolta, hogy sokan vallási- vagy lelkiismereti szabadságra hivatkozva nem adatja be az oltást. Mi a kilencvenes években megkérdeztük az összes magyarországi egyházat, felekezetet - volt körülbelül 87 -, hogy a tanaikból a védőoltás ellenzése levezethető-e. És egyetlenegy felekezet kivételével mind azt válaszolta, hogy ilyen nincs. Az az egyetlen egyház is azt mondta, hogy náluk csak az emberi vérből - vérplazmából - készült készítményre vonatkozik ez. A többire nem. Furcsán néztek rám a WHO plenáris ülésén, amikor azt mondtam, hogy aki a lelkiismereti vagy vallási okokra hivatkozik, az nem mond igazat. Ez csak kibúvó.

Egymást segítik a Szent Imre Kórház orvosai, ápolói a védőfelszerelés helyes felvételében, mielőtt az orvos bemenne a koronavírusos beteg izolált kórtermébefotó: Talán Csaba

Ha elkészül a koronavírus elleni védőoltás, és beadatják maguknak az emberek, miért lesznek védettek? Hogyan működik az oltás?

A védőoltás által a szervezetbe kerülő ágensekre ellenanyag termelődik. Ugyanolyan, ami a vadvírusok ellen hatásos. Ezek egy része kering a vérben, a másik része viszont elraktározódik a memóriasejtekbe. Ha azok jól működnek, és bekerül egy vadvírus a szervezetbe, a memóriasejtek azonnal rákapcsolnak, és pillanatok alatt termelik is az ellenanyagot - amelyet már jól ismernek a védőoltás miatt. Ha nem kap az ember oltást és úgy kapja el a vírust, akkor a szervezet késik - később kezd el termelni ellenanyagot. Aki megkapta a védőoltást, olyan hatékony az ellenanyag-termelés, hogy a páciens lényegében tüneteket sem észlel, ugyanis az ellenanyag rögtön startol.

Ön hogy látja, mikor lehet vakcina a piacon a koronavírus ellen?

Szerintem egy ekkora gondra - amennyiben lehetséges az oltóanyag gyártása - a lehető leghamarabb lesz vakcina. Ez a vírus - a mostani kutatási eredmények szerint - nem mutálódik gyorsan, nem változik a vírus jelentősen, így ki lehet fejleszteni ellene hatékony védőoltást. Azt gondolom, hogy a normális engedélyezési eljárást is fel lehet ebben az esetben gyorsítani, hiszen a technológiák jelentős része biztonságos, nem fordulnak elő hibák. Talán egy, legfeljebb két éven belül biztos, hogy lesz oltóanyag. Az más kérdés, hogy többféle technológiával is készülhet a vakcina - lehet, hogy gyengített vírust tartalmaz majd, vagy elölt vírust, vagy a vírusnak csak egyes részeit. Hogy melyik lesz a leghatékonyabb, az még kérdés. Az is lényeges, hogy az oltóanyagot melyik cég állíthatja majd elő. Ha csak egy cég szerzi meg a gyártási engedélyt, akkor annál a cégnél kell majd az országoknak sorban állni a termékért. A mostani helyzetben viszont elképzelhető, hogy nem a gazdasági haszon lesz az elsődleges szempont, és megoldják a cégek, országok, hogy a lehető leggyorsabban mindenkihez eljusson kellő mennyiségben az oltóanyag.

Fertőtlenítik az orvos védőruháját a Szent Imre Kórházban, miután kijött a koronavírusos beteg izolált kórtermébőlfotó: Talán Csaba

Ha lesz oltóanyag, milyen oltási rend alakulhat ki? Az is megkapja, aki túlesett a betegségen? Kit oltanak először? Mindenki megkaphatja?

Ez attól függ, hogy milyen a kialakult védettség azoknál, akik átvészelték a betegséget. Hosszú távra, vagy csak néhány évre szól a védettség. Egyébként, ha valaki átesett rajta, és megkapja az oltást, nem lesz semmi baj. Mindenesetre fontos lenne tudni hitelt érdemlően a járvány lecsengése után, hogy ki esett át a betegségen, és ki nem. Aki kórházban volt, és pozitív volt a tesztje, arról tudnak az orvosok. De aki enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészelte át, jó lenne tudni, hogy milyen védettség alakult ki nála. Ha lesz oltóanyag, véleményem szerint elsősorban az időseknek és a krónikus betegeknek kell először felajánlani. Ők a legveszélyeztetettebbek. Ezután a munkaképes korosztályt kellene átoltani - ez komoly feladat. 

Akkor oltópontok, kampányoltások valószínűleg nem lesznek?

Ahhoz, hogy követni tudják a szakemberek, hogy ki kapott oltást, és ki nem, komoly adminisztráció szükséges, és ahhoz is ez kell, hogy követni lehessen, megbetegedett-e valaki a védőoltás ellenére. Ezt pedig csak szervezetten lehet.

A koronavírus elleni védőoltás - ha elkészül - egy életen át tartó védettséget ad?

Azt nem lehet még tudni, ahogy azt sem, hogy a vadvírus által megbetegedett és felgyógyult ember vajon hosszú távon védett lesz-e a vírus ellen. Ezeket még kutatják a szakemberek. A hepatitis B elleni védőoltásnál úgy gondolták, hogy öt év múlva meg kell ismételni. Eltelt öt év, ellenőrizték az oltottakat, és kiderült, hogy nem kell ismételni az oltást. Tíz év múlva újra megnézték, és még akkor sem kellett. Most eltelt 25 év, és még mindig nem szükséges oltani az embereket, annyira hatékony az oltóanyag.