A felelősség hárítása, szakmaiatlan és átgondolatlan döntések, a szövetségesek támogatása, valamint újabb bizalmasok kinevezése jellemzi a precedens nélküli hatalommal felruházott Karácsony Gergely tevékenységét a veszélyhelyzet kihirdetése óta - írja a Magyar Nemzet keddi cikkében. A polgári napilap azt vette számba, hogy milyen döntéseket hozott "felelős városvezetőként" Karácsony. 

Mint ismert, március 11-én a kormány a koronavírus terjedése miatt veszélyhelyzetet hirdetett, aminek következtében - a katasztrófavédelmi törvény előírása szerint - a polgármesterek komoly hatalomhoz jutottak. Ennek megfelelően a különleges jogrend idején Karácsony Gergely egy személyben gyakorolhatja a Fővárosi Közgyűlés feladat- és hatásköreit. A főpolgármester így lehetőséget kapott alkalmasságának bebizonyítására, azonban nagyon úgy néz ki, ez visszafelé sült el. "A rendkívüli jogrend életbelépése óta eltelt közel két hónapban nem volt képes kézben tartani és felelősen kezelni a főváros ügyeit, sőt egyes intézkedései a Covid–19 terjedését segítették" - összegzett a Magyar Nemzet, amely összegezte a főpolgármester döntéseit.

Nem tette ingyenessé a parkolást

A precedens nélküli felhatalmazása ellenére sem tette ingyenessé a parkolást Budapesten. Pedig a szakvélemények egybehangzóan arra az álláspontra jutottak, hogy az autózás ösztönzése tehermentesíti a közlekedést, többek között a Karácsony által mintavárosként kezelt Bécs is meghozta ezt az intézkedést. Végül kormányrendelettel kellett térítésmentessé tenni a parkolást Magyarország területén.

Összezsúfoltatta az embereket

Az egyik legmegbotránkoztatóbb lépése az volt, amikor április elsején szombati menetrendet vezetett be a BKK járatain, azok alacsony kihasználtságára hivatkozva. Mivel az utasok kénytelenek voltak összezsúfolódni a ritkábban közlekedő járatokon, így képtelenség volt a kormány által előírt másfél méteres távolságot tartani. Ennek értelemszerűen egészségügyi kockázatai voltak. A főpolgármester azt hangoztatta egy ideig, hogy nem rajta múlik a menetrend módosítása, ám nagyjából egy hét múlva mégis utasította a BKK vezérigazgatóját, hogy állítsa vissza a szünidei menetrendet. Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője azt kérte tőle, hogy emberéleteket kímélhetnek meg a szellősebb járatok. Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója pedig lusta, szakmaiatlan és átgondolatlan döntésnek nevezte Karácsony lépését. 

Megemelte a budapesti cégvezetők fizetését

A Párbeszéd politikusa a járványra hivatkozva évi negyvenszázalékos vezérigazgatói prémiumra adott lehetőséget a fővárosi cégek vezetői számára, ezzel eltörölte a Tarlós István hivatali idejére jellemző szigorú bérpolitikát. A döntés haszonélvezői többségében azok a múlt októberi önkormányzati választás után kinevezettek, akik a 2010 előtti szocialista-liberális kormányok alatt is vezető szerepet töltöttek be.

Szintén a Covid–19-re hivatkozva növelte a főpolgármesteri hivatal létszámát, közte az adóirodán dolgozókét, ami pedig komoly megszorítások, adóemelések előszele lehet.

Karácsony Gergelynek nem sikerült bizonyítani rátermettségét a járványidőszak alattFotó: Hirling Bálint - Origo

A korrupciós botrányba keveredett MSZP-snek fontos tisztséget adott

Egy, április végén közzétett fővárosi előterjesztésből kiderült, hogy az MSZP-s Gajda Péternek szánja az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság elnöki tisztségét. Mint ismert, a kispesti szocialista politikus volt az egyik központi szereplője az utóbbi évek legnagyobb korrupciós botrányának, a Lackner-ügynek. Volt bizalmasa többek között arról beszélt vele kapcsolatban egy kiszivárgott hangfelvételen, hogy egy alkalommal több millió forintot csurgattak vissza neki külső vállalkozók. Karácsony döntése azért is furcsa, mert a választási kampányban, a korrupciós botrány kirobbanását követően még nem ismerte fel Gajda Pétert, ehhez képest most egy fontos bizottsági tisztséget adott neki.

Hajléktalanszállókkal foglalkozott

A hajléktalanokkal kapcsolatban többször is intézkedett Karácsony: egy Kőbányai úti lakásba költöztették be egy szálló lakóit, ám erről elmulasztott egyeztetni a helyiekkel. Azokkal a csepeliekkel is elfelejtett konzultálni a főpolgármester, akiknek a környezetébe szintén fedél nélkülieket akart elhelyezni. A Soros-aktivista Misetics Bálinttal együtt kidolgozott terv szerint hajléktalanszállót alakítottak volna ki Csepel egyik forgalmas, a belvároshoz tartozó részén lévő egykori iskolaépületben. Időközben a tiltakozás hatására úgy döntött, hogy inkább a városházára vinné a hajléktalanokat.

Sajtóértesülések szerint Józsefvárosban is tervbe van véve a hajléktalanok beköltöztetése. A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei üzemeltetésében lévő Gyáli úti átmeneti szállás hajléktalanjai elhelyezésére Karácsonyék a 187 lakásos Kőbányai út 22. szám alatti épület fővárosi tulajdonban lévő 71 lakását és 3 üres tárolóját szemelhette ki Karácsony Gergely és Pikó András, VIII. kerületi polgármester.

Gócponttá vált a fővárosi fenntartású Pesti úti idősotthon

A fővárosi fenntartású Pesti úti idősek otthonával kapcsolatban pedig – amely a Covid–19-járvány egyik gócpontjává vált, és eddig az intézmény több száz lakója fertőződött meg, 38-an pedig meghaltak – a döntések hiánya, valamint a passzivitás jellemezte Karácsonyt. Bár Karácsony már március 29-én bejelentette, hogy saját forrásból tesztelik a fővárosi egészségügyi és szociális intézmények dolgozóit és gondozottjait, azt követően nagyjából egy hónapig nem derült ki, hogy mely szolgáltatóval kötöttek szerződést, és pontosan mennyi és milyen típusú tesztet vásárolnak, pedig ekkor már javában szedte az áldozatait a koronavírus az idősotthonban, ami pedig azonnali intézkedést tett volna szükségessé. Eddig összesen hét fővárosi fenntartású idősotthonban ütötte fel a fejét a járvány, legutóbb a Kamaraerdei úti intézményben.

A Pesti úti intézmény gondozottjainak hozzátartozói szerint már tavaly november óta rendkívül rossz higiénés állapotok uralkodtak az otthonban, és egy tisztiorvosi vizsgálat szerint még az alapvető fertőtlenítést sem végezték el megfelelően. Hetekig rezidens orvosa sem volt az idősotthonnak. Karácsony arról pedig hallgat, hogy a kormány teljesítette a kívánságát az év elején, és idéntől öt éven keresztül úgy biztosít évi kétmilliárd forintos többletforrást a fővárosi önkormányzatnak egészségügyi célokra, hogy annak fenntartásában nincsenek ilyen intézmények.

Titkolja, mire költötte Soros pénzét

Soros György áprilisban váratlanul bejelentette, hogy egymillió dollárt adományoz a járvány elleni harcra a fővárosnak. Ezt olyan formában tette, hogy a támogatásból a kormány egyetlen fillért sem kapott, az kizárólag Karácsony Gergelyékhez ment. A kampányában átláthatóságot ígérő főpolgármester azonban azóta sem árulta el, pontosan mire ment az amerikai befektető pénze. 

Sebességkorlátozás a fővárosban

Bár nem tette ingyenessé a parkolást, azt fontosnak tartotta a baloldali főpolgármester, hogy általános sebességkorlátozást vezessen be Budapesten. Előterjesztése szerint a főutakon hetvenről ötvenre, a mellékutakon pedig ötvenről harmincra csökkentené a megengedett legnagyobb sebességet. Az elképzelés a Magyar Autóklub és Vitézy Dávid tiltakozását is kiváltotta, ekkor Karácsony zavaros magyarázkodásba kezdett arról, hogy nem minden út vonatkozásában tervezte bevezetni a korlátozást.

Nem a vírus elleni védekezés volt neki fontos

Április 24-ei állás szerint a főpolgármester 11 rendeletet hozott, amelyek többsége nem a koronavírus-járvány elleni védekezésről szól. A következő rendes (de igazából meg nem tartandó) közgyűlés 21 napirendi pontjából pedig mindössze 1 szól a koronavírus elleni védekezésről.