A Soros-egyetem alapító dékánja lett a Facebook bíróságának magyar tagja

Felügyelőtanácsot hozott létre a Facebook, azzal az ürüggyel, hogy kell egy "független" ellenőrző testület, amelynek döntéseit végre kell hajtania a Facebooknak. A testület azonban csak névleg független, ezt jól mutatja, hogy a magyar tagja az a Sajó András, aki Soros György egyik legközelebbi bizalmasa, a Soros-egyetem alapító dékánja. Később, a Gyurcsány-kormány alatt az Emberi Jogok Európai Bíróságára került bíróként, részt vett például abban a döntésben, amelyik kimondta, hogy a vörös csillag viselését nem szabad korlátozni (ahogy a Magyar Idők nyomán az Origo is megírta, a horogkereszt viselését is engedélyezné), és annak a döntésnek is részese volt, amikor az EJEB két bangladesi migráns kiutasítása miatt ítélte el Magyarországot. Sőt, a döntésekben ennél is nagyobb szerepe volt, mivel a Magyarország elleni beadványok az ő tanácsához kerültek, és a befogadott ügyeket az általa vezetett iroda készítette elő.

A tagok között van - Sajó András és mások mellett - a baloldali brit lap, a Guardian volt főszerkesztője, Alan Rusbridger, valamint Helle Thorning-Schmidt volt dán szocialista miniszterelnök (mutatóba persze betettek a testületbe amerikai republikánus tagot is).

A Facebook legfelsőbb bíróságának magyar tagja tehát Soros egyetemén kezdte (a CEU alapító dékánja volt), és Gyurcsány idején került az EJEB-be. Most az eddig is a baloldal felé példátlanul elfogult Facebookot felügyelheti.

Az Index persze ünnepel. Például ilyen mondatokkal: "minden eddiginél nagyobb lépést tett a Facebook az átláthatóság irányába", az pedig, hogy 7 évig tartott, amíg ez a "bíróság" felállt, az Index szerint "a Facebook elhivatottságát jelzi". De hogy nehogy megsértődjön valaki, az euforikus hangulatú cikkből kiderül, hogy már eddig is nagyon átlátható volt a Facebook, csak sajnos, néha kitöröltek indokolatlanul egy-két meztelen képet.

Érthető az Index ünnepi vezércikkszerűsége. Egyáltalán nem meglepő a baloldali médium boldogsága. Mint ismert, a 2019-es önkormányzati kampányba példátlanul avatkozott be a Facebook. Természetesen már korábban is, évek óta mindent megtett, hogy a konzervatív emberek véleményének továbbítását akadályozza. Hosszú azoknak a névsora, akiknek az oldalát rövidebb-hosszabb ideig eltüntették, írásaikat törölték vagy egyéb módon cenzúrázta a Facebook: Bayer Zsolttól Apáti Bencéig, G. Fodor Gábortól Huth Gergelyig, Megadja Gábortól Jeszenszky Zsoltig, és persze folytatható a lista. (Ne feledkezzünk meg róla, hogy a cenzúráról az RTL anyacége gondoskodott és gondoskodik mind a mai napig, az egykor a Népszabadságot is kiadó Bertelsmann.)

De 2019-ben a cenzúra egészen sajátos formáját választották: a konzervatív médiumok gyakorlatilag nem tudták írásaikat hirdetni a Facebookon. Hiába fizettek volna a reklámért. Mint többször megírtuk, az volt a trükkjük: 72 órán át vizsgálták hivatalosan a nem ellenzéki médiumok cikkeit. És akkor engedélyezték (gyakran akkor sem) a minden szempontból jogszerű írásokat, amikor már többé-kevésbé idejétmúlttá vált. 3 nappal az adott cikk megjelenése után. Az Origo alig tudott hirdetni a választások idején, de ugyanígy megakadályozták, hogy a Magyar Nemzet, a 888.hu, a Ripost, a Pesti Srácok vagy a Demokrata hirdethessen.

Sajó András azt mondta az Indexnek, hogy ő a cenzúra ellen fog harcolni, persze, nem úgy általánosságban, hanem - ahogy fogalmazott - az indokolatlan cenzúra ellen...

Hogy Sajó András és társai "bírósága" milyen "átláthatóságban" gondolkodik, könnyen el tudjuk képzelni. Az nem kérdés. Az viszont igen, hogyha eljut majd a valódi bíróságokhoz is egy-egy ügy, a valódi bíróságok meg fognak-e szólalni a Facebook cenzúrája miatt.