Századvég: Nemzetközi álhírek támadják Magyarországot

Folytatódik a Századvég Alapítvány Fake News Figyelője, amelynek célja – az összeállítást érintő félrevezető állításokkal ellentétben –, hogy felhívja a figyelmet a veszélyhelyzet idején megjelenő félretájékoztatásra vagy pánikkeltésre alkalmas álhírekre, amelyek komoly problémát jelentenek, különösen a járványhelyzet idején. Az elmúlt időszakban kitüntetett szerepet kapott a koronavírus-törvény a nemzetközi médiában is, amelynek következtében felerősödni látszanak a külföldről érkező kritikus, támadó hangok is.

Egyre szélesebb térben terjednek az álhírek Magyarország veszélyhelyzeti intézkedéseivel kapcsolatban, különös tekintettel a koronavírus-törvényre, amely az elmúlt időszakban is számos alkalommal szerepelt a fake news gyárak futószalagjain. A nemzetközi sajtóban többször szerepelt az a hamis állítás, hogy a jogszabály értelmében a magyar Országgyűlés működését felfüggesztették, valamint, hogy a koronavírus-törvény korlátlan hatalmat biztosít a kormány számára, és bebörtönzéssel fenyegeti a kritikus megszólalókat.

Sajtó

A CNN vezető nemzetközi tudósítója után, a The Washington Post amerikai napilap is online felületén hamisan arról számolt be, hogy a magyar miniszterelnök a járványhelyzetre hivatkozva kiterjesztette hatalmát, s határozatlan ideig felfüggesztette az Országgyűlés működését. A magyar Országgyűlés ezzel szemben továbbra is rendeltetésszerűen, a nyilvánosság előtt folytatja munkáját.

A német Die Welt című napilap nemrégiben azt állította, hogy a Századvég bebörtönzésekhez „listáz" újságírókat és politikusokat, így arról kérdezte Novák Katalin család- és ifjúságügyekért felelős államtitkárt, hogy a Fake News Figyelőben szereplők közül hányan fogják rács mögött végezni – mindannak ellenére, hogy Alapítványunk nem készít ilyen listát ezen személyekről. A lap utólag a Századvég helyreigazítási kérelmének eleget tett.

Politikusok

A jogszabállyal kapcsolatban nem csupán a sajtó, de hazai és nemzetközi politikusok is többször fogalmaztak meg álhíreket azt érintően, hogy a magyar alkotmányos rendszert leépítették, illetve a valótlan állításokra vonatkozó Btk.-módosítással szemben is, amely véleményük szerint homályosan fogalmaz, s amelyet a kormánypárt arra használ, hogy elnémítsa a kritikus hangokat.

Egy-egy álhír, megtévesztő vagy félelemkeltésre alkalmas állítás továbbra is széles körben, sőt határokat átívelő módon terjed a balliberális médiaorgánumok felületein azáltal, hogy azok képviselői politikai motivációjukból adódóan egymás tartalmát lehivatkozzák, beágyazzák saját cikkeikbe, így biztosítva az olvasók nagyobb mértékben való elérését.

Az álhírek, félrevezető vagy félelemkeltésre alkalmas állítások, valamint ezek cáfolatának rendszerezett táblázata az alábbi linken érhető el.

Módszertani szempontok

Az álhírek problémájával a Századvég Folyóirat 84. Száma is foglalkozott már 2017-ben. Az álhír megnevezés olyan hírcikkekre vonatkozik, amelyeknek nincs tényszerű alapjuk (azaz hamisak), de hírként jelenítik meg őket. Ezenfelül az álhír fogalmát a magyar jogalkotó a koronavírus-járvány körülményeire vonatkozóan is meghatározta, illetve kiterjesztette a Büntető Törvénykönyv 337. §-a (2) bekezdésében, miszerint aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy valós tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.