A nemzetközi baloldal és a Soros-hálózat ismét napirendre vette Magyarországot, és egy brüsszeli meghallgatás keretében próbálta folytatni bosszúhadjáratát. Az uniós plenáris ülésen ismét kiderült: nehéz helyzetben az ország nem számíthat a magyar baloldali politikusokra. Ők ugyanis egymással versengve támadták a magyar kormányt, Magyarország megbüntetését követelve. Nem először hagyták cserben hazájukat, összegyűjtöttük a legdurvább eseteket. 

Tegnap reggel újabb vitának álcázott koncepciós eljárást tartottak Magyarországról az Európai Parlamentben, ezúttal azért, mert a kormány határozottan elutasította Soros György legújabb tervét, amely Európa végleges eladósításáról szól. A brüsszeli bürokraták egymást túllicitálva támadták a járvány elleni védekezésben európai szinten is kimagaslóan teljesítő magyar kormányt.

Csatlakoztak hozzájuk a magyar baloldali képviselők is, akik látványosan ugyanazt hajtogatták, mint Soros brüsszeli emberei. Közülük egyedül a zsidó képviselőket listázni akaró Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő mondott beszédet az eseményen, Magyarország megbüntetését követelve. A vitát követően Ujhelyi István, MSZP-s EP-képviselő és Gyurcsány Ferenc felesége közleményben írta ugyanezt. Utóbbi egyenesen azt követelte, Magyarország ne kapjon több uniós forrást.

Elsőre furcsán hathat, hogy a nemzetközi porondon egy magyar politikus Magyarország ellen dolgozik. A magyar baloldalnál azonban ez már jó ideje bevett szokás: nehéz helyzetben az ország sohasem számíthatott a baloldali politikusokra.

Migrációs válság

Bár a rendszerváltást követően számtalanszor előfordult, hogy a hazai baloldal képviselői és háttéremberei külföldre, majd az Európai Unióhoz mentek panaszkodni belpolitikai sérelmeik miatt (elég csak a Tavares-jelentést megelőző történésekre gondolni), a 2015-ös migrációs válságot követően ez mindennapossá vált.

Emlékezetes, hogy milliók indultak meg a világ különböző részeiről Európába. Az Unió vezetését teljesen váratlanul érte az emberáradat, aminek következményei máig nem múltak el.

A magyar kormány a baloldal akaratával szemben más utat választott. Szigorú bevándorláspolitikájának része volt az ország területére illegálisan érkezők megállítása, majd szükség esetén visszatoloncolása. A kérdés az volt, hogy bevándorlóország lesz-e Magyarországból, vagy sem.

A baloldal ebben sem állt az országot megvédő kormány mellé, minden védelmi intézkedést elleneztek, próbáltak megakadályozni  - először Magyarországon, aztán Brüsszelbe szaladgálva. Szél Bernadett, az LMP egykori társelnöke úgy nyilatkozott, hogy "Magyarországon a bevándorlás nem probléma, nincs menekülthullám”. Csatlakozott hozzá Kunhalmi Ágnes MSZP-s parlamenti képviselő, aki arról beszélt, hogy "ma a bevándorlással kapcsolatban nincs érdemi problémája Magyarországnak. Ez a probléma, ez egy álprobléma. Nem létezik. Ez a Fidesz által generált hiszti és műbalhé." "Magyarországnak kifejezetten javára válna, ha befogadná a bevándorlókat” - támadta a kormány döntéseit Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, aki a röszkei migránsostromot egyenesen úgy értékelte, hogy "ünneplő, boldog tömeg érkezett Magyarországra”.

A baloldal többször cserben hagyta MagyarországotFotó: Polyák Attila - Origo

A határkerítés

A magyar kormány a brüsszeli elit akaratával szemben megépítette a déli határzárat. A magyar baloldal ebben sem volt partner, a parlamentben képtelenek voltak támogatni az ország védelme érdekében felállított kerítést. A szavazás végeredménye szerint az MSZP, az LMP, a Párbeszéd Magyarországért és az Együtt független képviselői nemmel voksoltak. Sőt, a szavazás után a Karácsony Gergely-féle PM azt kérte Áder János köztársasági elnöktől, ne írja alá a törvényt.

A szavazás előtt Karácsony Gergely kijelentette, hogy semmiképpen sem kerülhet sor a határ menti kerítés megépítésére. Ez nem volt meglepő, hiszen korábban arról posztolt, hogy meggyőződése szerint "egy sokszínű, különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező közösség erősíti és előreviszi Magyarországot."

Hasonló módon támadta a magyar kormányt Szél Bernadett, aki kijelentette, hogy "a kerítés nem humánus, és egyáltalán nem jelenti a menekültkérdés megoldását”.

A szocialista Kunhalmi Ágnes pedig úgy gondolta, hogy a vesztébe rohan az az ország, amely falat húz határainál, és ezzel "gettóba zárja magát”. Volt párttársa, Botka László szegedi polgármester pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy a kerítést minél gyorsabban le kell bontani. 

A fehér keresztényeket rémisztő képződménynek nevező DK-s Niedermüller Péter pedig egy brüsszeli vitában azt mondta, hogy az "Európai Unió sorsa nem lehet a bezárkózást hirdető, kerítéseket építő, idegengyűlölő politika foglya.”

Vona Gábor, a Jobbik elnöke pedig azt nyilatkozta, hogy a kerítés, az egy "hatalmas bukás", és alkalmatlan Magyarország megvédésére.

Alaptörvény-módosítás és népszavazás

A fokozódó migrációs nyomás következtében 2015-2016 környékén a bevándorlás kérdése került az uniós viták középpontjába. Bár a magyar társadalom a politikai elit összefogását sürgette, a baloldal képtelen volt támogatni az ország védelmét. 

Ezt jól mutatják a kormány által kiírt, 2016 októberében megtartott, betelepítési kvótával kapcsolatos népszavazás körüli események. Emlékezetes, ekkoriban a brüsszeli elit 200 ezer migráns elosztását tervezte a tagállamok között. A magyar baloldalnak minden lehetősége megvolt arra, hogy kiálljon Magyarország érdekei mellett, mégsem tette: egyikük sem kampányolt a "nem" mellett.

Ennek ellenére a voksoláson megjelentek elsöprő többsége, 98 százaléka utasította el, hogy Brüsszel a magyar parlament hozzájárulása nélkül betelepíthessen bevándorlókat az ország területére. 

Ahhoz, hogy ez átmenjen a törvényhozáson, a baloldali képviselők szavazatai is kellettek volna: az összes képviselő kétharmadának igen szavazatára (133 szavazat) lett volna szükség, azonban a kormánypártoknak akkor 131 mandátuma volt. A parlamenti szavazáson a baloldal végül nem állt a kormánypártok mellé: a Jobbik, az MSZP és az LMP képviselői nem nyomtak gombot, három független nemmel szavazott, így nem lett meg a szükséges kétharmad.

A Soros-Sargentini-jelentés

Magyarország ellenállása felbőszítette a brüsszeli elitet, és bosszúhadjáratot hirdettek. Ennek egyik legemlékezetesebb eleme volt a Judith Sargentini, akkori holland EP-képviselőnek, Soros György bizalmasának nevével fémjelzett jelentés.

Bár a dokumentum a jogállamiságra hivatkozott, valójában Magyarország szigorú bevándorláspolitikájára adott válasz volt. Talán

ez volt a legdurvább árulása a magyar baloldalnak,

hiszen képviselői teljes mértékben asszisztáltak a koncepciós eljáráshoz. 

Így örült a nemzetközi baloldal, miután megszavazták a Sargentini-jelentést - a magyar baloldallal együttForrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

Koronavírus-törvény

A Soros-Sargentini-ügyhöz hasonlóan a koronavírus-járvány elleni védekezésben sem lehetett számítani a magyar baloldalra.

A kormány március közepén veszélyhelyzetet hirdetett a vírus terjedése miatt, azonban ennek meghosszabbításához szükség volt az Országgyűlés beleegyezésére.

Mivel az addig meghozott rendkívüli rendelkezések fenntartása, és egyéb, kilátásba helyezett intézkedések meghozása miatt sürgetett az idő, a kormány szerette volna gyorsított eljárásban tárgyalni a törvényjavaslatot. Ehhez a képviselők négyötödének a szavazata kellett, így  ehhez a baloldali képviselőcsoportok támogatására is szükség lett volna. Fontos elmondani: még csak nem is kellett volna a baloldali képviselőknek megszavazniuk a törvényt, a kormány mindössze ahhoz kérte a támogatásukat, hogy időben tárgyalhassanak és szavazhassanak róla. Hiába volt azonban óriási a tét a védekezés szempontjából, a baloldal nem volt hajlandó az együttműködésre,

újból cserben hagyva az országot.

A képviselők közül 137-en szavaztak igennel, 57-en nemmel, míg egy képviselő sem tartózkodott, így pedig nem lett meg az előírt többség.

A törvényt aztán a kormánytöbbség a hagyományos eljárásban megszavazta, az átmeneti időben pedig az Operatív Törzs és a kormány különböző intézkedésekkel megvédte az ország biztonságát.