95 százalékban teljesültek a polgári kormányzás tíz éve alatt a 2010-es vállalások

Budapest, 2020. május 2. A Himnuszt éneklik a képviselők az Országgyűlés ünnepi ülésének végén, középen jobbra Orbán Viktor miniszterelnök, mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (k, b), Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j3), Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (j2), Varga Judit igazságügyi miniszter (j), Mátrai Márta, a Fidesz képviselője, háznagy (b3), Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára (b2), Benkő Tibor honvédelmi miniszter (b) 2020. május 2-án. Harminc évvel ezelőtt alakult meg a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés. A négy évtizedes pártállami időszak után 1990. március 25-én és április 8-án rendezték meg az első szabad, többpárti parlamenti választásokat. MTI/MTI Fotószerkesztőség/Máthé Zoltán

Éppen tíz éve, 2010. május 14-én ült össze a rendszerváltozás utáni hatodik szabadon választott Országgyűlés, ennek apropóján készített elemzést a Nézőpont Intézet. Mint felidézték, akkor az új parlamentben a Fidesz és a KDNP frakciói a mandátumok kétharmadát szerezték meg, választási programjuk pedig Orbán Viktor kormányának is a hivatalos programja lett. Az elemzésből kiderül, a polgári kormányzás egy évtizede alatt a 2010-es célok és vállalások 95 százalékban teljesültek.

A Nézőpont Intézet az elemzésben emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltozás utáni hatodik szabadon választott Országgyűlés, amely - mint fogalmaztak - "egyben le is zárta a húsz évvel korábban megkezdett munkát". Hozzátették: az új parlamentben a Fidesz és a KDNP frakciói a mandátumok kétharmadát szerezték meg. Választási programjuk a két héttel később miniszterelnökké választott Orbán Viktor kormányának is a hivatalos programja lett - írták. Az elemzés kiemelte, hogy a polgári kormányzás egy évtizede alatt a 2010-es célok és vállalások 95 százalékban teljesültek.

Ezzel összefüggésben felidézték:

a 2010-es kormányváltáskor Magyarországot "gazdasági és morális válság sújtotta".

A "nemzeti ügyek politikáját" meghirdető kormányprogram 2010 Magyarországának gazdasági, közbiztonsági, egészségügyi, szociálpolitikai és jogállamisági kihívásaira akart választ adni - olvasható az elemzésben.

A Himnuszt éneklik a képviselők az Országgyűlés ünnepi ülésének végén, középen jobbra Orbán Viktor miniszterelnök május 2-án Forrás: MTI/Mti Fotószerkesztőség/Máthé Zoltán

Új munkahelyek, kevesebb bűnözés

A Nézőpont Intézet a gazdaságban elért legfontosabb eredménynek nevezte, hogy

800 ezer új munkahely jött létre.

A bürokráciacsökkentéstől a vállalati és önkormányzati források biztosításán át a gazdaság keleti nyitásáig minden megvalósuló intézkedés "a magyar gazdaságot ellenállóképesebbé, a magyar családokat öngondoskodóbbá tette" - folytatták. Hozzátették: 2010 után

helyreállt a rendőrség megítélése és a családok biztonságérzete.

A bűncselekmények száma megfeleződött, az elkövetők védelme helyett az áldozatok védelmét helyezték középpontba.

Nőttek a nyugdíjak, segítették a családokat

Az orvosi életpályamodell megalkotásával, a praxishoz jutás támogatásával és

az egészségügyi dolgozók bérének emelésével perspektívát kaptak az ágazatban dolgozók

- áll az elemzésben, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke, 36 ezer család menekült meg otthona elvesztésétől, a munkavállalást és a gyermekvállalást összeférhetőbbé tették, illetve csökkentették a szociális ellátás terheit.

Habár a kormányprogram céljainak 5 százaléka még "megvalósítás alatt áll", "legalább ennyi olyan intézkedés valósult meg 2010 óta, amely az új kihívásokra adott válasz" - jegyezték meg.
A Nézőpont az elmúlt tíz év hozadékának nevezte a többi között

a rendszerváltás óta először bevezetett rezsicsökkentést,

a NATO-elvárásoknak megfelelő, a rendszerváltás óta történt legnagyobb haderőfejlesztést, a gazdaságfehérítési intézkedéssorozatot, továbbá Európa legkiterjedtebb családtámogatását.

A 2010 és 2020 közötti kormányzás eredményességéről és a 2022 utáni várakozásokról tanúskodik, hogy a magyarok 70 százalékának véleménye szerint 2022 után is Orbán Viktor lehet a kormányfő - állapította meg az intézet.