Az Európai Unió Bíróságának csütörtöki ítélete nyomán tovább folytatódhat a brüsszeli politikai és jogi harc a magyar menekültügyi szabályozás ellen - írja a Migrációkutató Intézet legújabb elemzésében. 

A Migrációkutató Intézet értékelése szerint a röszkei tranzitzónáig több biztonságos harmadik országon áthaladó személyek ügyében született döntés 

lényegében használhatatlanná teszi az "első menedékjog országának" elvét. Továbbá ellehetetleníti a Szerbiába történő visszaküldéseket, illetve a tranzitzónában történő
tartózkodást őrizetnek tekinti, amely a vonatkozó uniós jog értelmében nem haladhatja meg a négy hetet. Elemzésükben kiemelik, hogy miközben az ítélet jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó pontjai kezelhetők jogszabály-módosítással, a fenti vonatkozások a magyar menekültügyi eljárás lényegi elemeit érintik, így azok módosításával Magyarország gyakorlatilag feladná következetesen képviselt menekültügyi és illegális bevándorlással szembeni politikáját.

Az intézet a következőkkel számol az ügy utóhatásaként: 

  • a biztonságos harmadik ország koncepciójának magyar jogban jelenleg alkalmazott megoldása lényegében holt betűvé válhat, mivel a magyar bíróságok jó eséllyel félre fogják tenni az ezzel kapcsolatos magyar szabályozást az eléjük kerülő ügyekben, és az EUB esetjoga fényében értelmezve fogják azt alkalmazni.
  • Önmagában a Szerbián (vagy más biztonságos harmadik országon) történő áthaladás alapján nem fogják automatikusan elutasítani a menekültjog iránti kérelmeket.
  • Belgrád az EU-Szerbia közötti 2007. évi visszafogadási egyezmény használata alapján nem fogadja vissza a magyar tranzitzónákból oda visszaküldeni tervezett személyeket, mert úgy véli, hogy azok legálisan léptek be Magyarország területére.
  • Amennyiben Magyarország nem módosítja szabályozását az ítéletnek megfelelően, az Európai Bizottság nagy valószínűséggel kötelezettségszegési eljárást indít majd hazánk ellen. 

"Ez a magyarországi menekültügyi és illegális migrációval szembeni szabályozás elleni brüsszeli politikai és jogi harc jövőbeli folytatását vetíti előre" - összegzett a Migrációkutató Intézet.

A teljes elemzést itt tudják elolvasni.

Kerítés a magyar határonForrás: police.hu

Mint ismert, a luxemburgi székhelyű bíróság csütörtökön azt mondta ki, hogy a menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a röszkei tranzitzónában való elhelyezése őrizetnek minősül. Az ítélet értelmében, ha megállapítást nyer, hogy az érintett személyeket érvényes ok nélkül vették őrizetbe, az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.

Szerbián keresztül Magyarországra érkező két iráni, illetve két afgán állampolgár menedékkérelmét 2019 elején a magyar hatóságok elutasították, mivel megítélésük szerint biztonságos tranzitországon keresztül érkeztek hazánkba. A szerb állam azonban megtagadta a visszafogadásukat, így a magyar hatóságok elrendelték Afganisztánba, illetve Iránba történő kitoloncolásukat, és a röszkei tranzitzónát jelölték ki részükre ideiglenes szálláshelyként. Az érintettek keresetet indítottak, mivel megítélésük szerint elszállásolásuk feltételei a befogadási irányelv értelmében jogellenes "őrizetnek" minősülnek. Az uniós testülethez az ügyben Magyarországon eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult.

Varga Judit úgy kommentálta a fejleményeket, hogy a magyar kormány nem enged a nyomásgyakorlásnak, és továbbra is a magyar polgároktól kapott egyértelmű felhatalmazás szerint jár el a kérdésben. Az igazságügyi miniszter kilátásba helyezte, hogy megvizsgálják alkotmányossági szempontból az uniós bíróság által teremtett jogi helyzetet.