Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Bakondi György az M1 aktuális csatorna keddi adásában kiemelte, a tranzitzóna jól működő, bevált határőrizeti elem.
Ha ezt lebontjuk, az csökkentené a határkerítés visszatartó erejét, és akár a 2015-ös migrációs válsághoz hasonló helyzetet okozna.
- emelte ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
A politikus a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pedig azt mondta az uniós bíróság ítéletéről:
Magyarország minden jogi lehetőséget megragad, hogy a tranzitzónákról szóló bírósági ítéletet felülvizsgáltassa.
Ezt azzal indokolta, hogy a határvédelemi elemei garantálják a belbiztonság stabilitását.
Mint ismert, Varga Judit igazságügyi miniszter jelezte elsőként, hogy a kormány alkotmányossági szempontból is "Ez elfogadhatatlan és ellentétes a magyar Alaptörvénnyel, ezért e jogi helyzetet és következményeit a kormány alkotmányossági szempontból is megvizsgálja" - fogalmazott múlt heti posztjában.
Emlékezetes, az Unió luxemburgi székhelyű bírósága csütörtökön kimondta, hogy a menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a röszkei tranzitzónában való elhelyezése őrizetnek minősül. Az ítélet értelmében, ha megállapítást nyer, hogy az érintett személyeket érvényes ok nélkül vették őrizetbe, az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.
A témában átfogó kutatást készített a Migrációkutató Intézet. "Az Európai Unió Bíróságának csütörtöki ítélete nyomán tovább folytatódhat a brüsszeli politikai és jogi harc a magyar menekültügyi szabályozás ellen" - írták elemzésükben.
Az ügy előzménye
Szerbián keresztül Magyarországra érkező két iráni, illetve két afgán állampolgár menedékkérelmét 2019 elején a magyar hatóságok elutasították, mivel megítélésük szerint biztonságos tranzitországon keresztül érkeztek hazánkba. A szerb állam azonban megtagadta a visszafogadásukat, így a magyar hatóságok elrendelték Afganisztánba, illetve Iránba történő kitoloncolásukat, és a röszkei tranzitzónát jelölték ki részükre ideiglenes szálláshelyként. Az érintettek keresetet indítottak, mivel megítélésük szerint elszállásolásuk feltételei a befogadási irányelv értelmében jogellenes "őrizetnek" minősülnek. Az uniós testülethez az ügyben Magyarországon eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult.
Bakondi György a járványügyi helyzetre kitérve kijelentette, a kijárási korlátozások feloldásával jelentős aktivizálódás tapasztalható a fő migrációs útvonalakon. "Ha pedig Törökország ismét megnyitja határait a migránsok előtt, tovább nőhet a balkáni útvonalon tartózkodók száma, és a görög-török határon is súlyos konfrontációkra lehet számítani" - mondta.
"Az illegális bevándorlók jelenleg nemcsak a belbiztonságra, hanem a közegészségügyre is veszélyt jelentenek, mert nem tudni, hogy a balkáni útvonalon tartózkodó 130 ezer emberből hányan fertőződtek meg koronavírussal" - tette hozzá.
