A Klímapolitikai Intézet korunk legaktuálisabb kihívásaira keresi a választ

2020.05.20. 10:29

A klímaváltozás problémája a következő években várhatóan állandóan napirenden lesz, hiszen az egész világra kiterjedő folyamatok hatásait hazánk lakosai is közvetlenül fogják érzékelni. A hatások mérséklése, valamint az alkalmazkodás azonnali intézkedéseket kíván, ezért a Mathias Corvinus Collegium és a Századvég Alapítvány együttműködésével Klímapolitikai Intézet jött létre, amelynek legfőbb célja, hogy a döntéshozóknak fogódzót nyújtson, valamint, hogy a klímaváltozással kapcsolatos hiteles információkat eljuttassa a társadalomhoz. Az intézet szakmai igazgatója, Kerekes György a témával kapcsolatosan nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

A Klímapolitikai Intézet, mint új szakmai műhely, egyik fontos célja, hogy otthont adjon a konzervatív zöldgondolkodásnak. Jóllehet az angolszász országokban ennek nagy hagyománya van, Magyarországon – történelmi okokból – a „zöld" sokáig egyúttal „balt" is jelentett. Pedig a generációk közötti felelősség hangsúlyozása, vagy éppen a természeti és kulturális értékek megőrzésének igénye valójában a konzervatív eszmevilághoz tartozik  – hívta fel rá a figyelmet interjújában Kerekes György környezetvédelmi szakjogász, az intézet szakmai igazgatója.

A Kárpát-medencét is sújtó éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb lehet az aszályForrás: Éberling András

A klímaváltozás körébe tartozó, leginkább jellemző kihívások (mint amilyen például a Kiskunság elsivatagosodása) öt-hat minisztérium tíz szakterületének bevonásával válaszolhatók meg igazán, ennyiben tehát nem klasszikus szakpolitikáról beszélünk.

Kapaszkodó a döntéshozóknak

Az intézet kezdetben öt fő területre koncentrál. Elsősorban az energetika lesz fókuszban, hiszen a szén-dioxid-kibocsátástól kezdve egészen a megújuló energiaforrásokig, számos kiemelten fontos kérdéskör tartozik ide.  A második kiemelt terület az agrárium; Magyarországon ez a szektor van leginkább veszélyben, ezzel együtt talán itt adódik a legtöbb lehetőség is a helyi cselekvésre és az alkalmazkodásra. Kiemelt figyelmet kap továbbá a természetvédelem ügye, mivel hazánkban szerencsére jócskán van még mit védeni.

Ezután következik a hagyományos környezetvédelem, végül pedig az urbanisztika, az épített környezet védelme, amely a várostervezés és -üzemeltetés témáival foglalkozik majd. 

Fontosnak érzem, hogy ne egy légkondis budapesti irodából mondjunk okosakat, hanem személyesen beszéljünk azokkal is, akiknek például a megélhetésük, a gazdasági jövőjük függ attól, hogy a harmadik aszályos tavasz után lesz-e májusi eső  – tette hozzá Kerekes György.

Az akcióterv sem áll le

A klímaváltozás globális jelenség – még ha a hatékony kezeléséhez nélkülözhetetlenek is a lokális válaszok és konkrét cselekvések –, így az intézet a nemzetközi klímapolitikai együttműködésekbe is igyekszik bekapcsolódni.

A koronavírussal szembesülve természetesen határozottan felmerült a jövőbeni járványok megelőzésének igénye, amihez a különböző veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét érintő szabályozás is hozzátartozik, vagyis a Washingtoni Egyezmény, amelyet még a hetvenes években kötöttek.

Kerekes György elmondta, az első időszakban Magyarország aktív tagja volt az egyezmény fejlesztésének (az elefántcsont-kereskedelem tiltása például magyar javaslat volt), és jó lenne, ha a közeljövőben ismét kezdeményező szerepet tudnánk vállalni benne. 

A magyar kormány már korábban – a Klímapolitikai Intézet létrejöttétől függetlenül – felhívta rá a figyelmet, hogy lépéseket kell tenni a klímaváltozás aggasztó következményeinek megfékezésére: széleskörű klímavédelmi akciótervet jelentett be, melynek céljai közt szerepelt egyebek mellett az illegális szemétlerakó helyek felszámolása, illetve a magyarországi folyóvizek megtisztítása. 

Greta-jelenség helyett valódi tudás

Greta Thunberg az utóbbi időben rengeteg ember – köztük számos fiatal – figyelmét hívta fel a terület kiemelkedő fontosságára, ezt nehéz lenne tagadni.

Greta ThunbergForrás: --

Hogy a tini klímaaktivista ezzel együtt inkább árt vagy mindent egybevetve használ-e a klímavédelem ügyének, arról Kerekes Györgynek határozott véleménye van: A természetvédelmi szakemberek szívesen használják a zászlósfaj kifejezést. Az, hogy a kínaiak jó úton haladnak az óriáspandák megmentése felé, valójában a szecsuáni bambuszerdők és vele fajok ezreinek megóvását jelenti, pedig az egész ügy a „cukiságvonalon" lett népszerű. A klímavédelemben is felbukkannak a zászlóra tűzhető, jól kommunikálható témák, személyek, aktivisták, de nekünk az lesz a legfontosabb, hogy annak a kutatónak a tudása, aki mondjuk húsz éve vizsgálja a száraz gyepek változását, beépüljön abba a folyamatba, amely végül megmenti a Petőfi által megénekelt tájat. Nekünk, magyaroknak, és a világnak  – zárta interjúját a Klímapolitikai Intézet szakmai igazgatója.