Magyarországon az első fertőzött személy igazolását követően már a hetedik naptól gyors, biztonságra törekvő, határozott kormány döntések történtek,
például az egyetemek bezárása, a tömegrendezvények betiltása és a magas kockázatú országokból történő beutazások megtiltása, valamint a 65 év feletti lakosokat védő intézkedések. Az iskolák bezárása is korán, már a koronavírus magyarországi megjelenése utáni 12. napon, a teljes kijárási korlátozás elrendelése pedig a 24. napon történt meg" - sorolta Nagy Anikó, hozzátéve: "Ezeket az intézkedéseket az olasz kormány jóval később tette meg: az egyetemek és a tömegrendezvények bezárása 5 régióban és az iskolák bezárása 12 körzetben csak az első fertőzött személy igazolását követő 22. napon történt meg. Az összes olaszországi iskola bezárása csak a járvány 33. napján, a kijárási korlátozások pedig csak a 38. napon történtek meg"
Magyarországon a lakosság biztonságát előtérbe helyező, a tudományos ismereteket is figyelembe vevő racionális kormányzati döntések születtek, amelyekkel a járvány elindulását sikerült megakadályozni.
A Heim Pál Gyermekkórház főigazgató főorvosa szerint az egészségügyi dolgozók helytállása, a magyar lakosság fegyelmezettsége és a járványügyi szabályok betartása is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a fertőzések tömeges méretét sikerült elkerülni.
A hazai védekezés sikere tette lehetővé, hogy ezzel sikerült időt nyerni a járvány további alakulására történő felkészülésre is.
Nagy Anikó elmondta, hogy a járvány első szakaszában a védekezési stratégia alapja a lakossági mozgások és kapcsolatok korlátozása és a legvédtelenebb korosztály, a 65 év feletti korosztály védelme volt.
Erre azért volt szükség, mert a koronavírussal kapcsolatos védekezést az egész világon több tényező is nehezíti. Az egyik, hogy ez egy új vírus az emberiség történetében, ami egy fontos tulajdonságban különbözik a már korábban beazonosított vírusoktól: a megfertőzött személy már a tünetek megjelenése előtt is fertőzővé válik. A másik, hogy a legsúlyosabb egészségügyi állapotromlást az idős korosztályban és a már egyébként is főleg krónikus betegségek miatt gondozott egyénekben okozza.
Ráadásul még nem áll az orvostudomány rendelkezésére hatásos gyógymód vagy védőoltás, a tudományos ismeretek is folyamatosan alakulnak csak ki - mondta,
A Miniszterelnök úr által rendszeresen tartott megbeszélések során a járványügyi szakemberek és az orvostudomány képviselői ezeket a megújuló tudományos ismereteket, a járvány hazai és nemzetközi lefolyását egyeztetik. pl. A KETLAK (Koronavírus Elleni Transzlációs Lakosságtámogató Akció- és Kutatócsoport – a szerk.) munkacsoport több mint 100 kutatója és speciális szakemberei a járvány kezdete óta minden, a koronavírussal kapcsolatosan megjelent több mint tízezer nemzetközi tudományos közleményt feldolgoznak és elemeznek azért, hogy a vírussal és a védekezéssel kapcsolatos kérdések megválaszolásakor a naponta frissülő tudományos ismeretekkel a döntéshozókat segítsék.
Speciális magyar elem volt az eddigi védekezésben az is, hogy
a kormány intézkedései figyelembe vették az országon belüli jelentős regionális és települési különbségeket és sajátosságokat.
Ezért Nagy Anikó szerint
a járvány eddigi védekezési stratégiáját sikeresnek és kifejezetten eredményesnek lehet minősíteni. Magyarország a meghozott intézkedésekkel több országhoz képest jóval hatékonyabban tudott védekezni a járvány ellen.
Hozzátette:
az 1 millió lakosra jutó COVID-19 halálesetek számával jól áll Magyarország, és ez az adat, ami nemzetközi összehasonlításra alkalmas. Ez a szám a legjobban összehasonlítható statisztikailag, és még annak tudatában is jó eredmény, hogy Magyarországon – több országgal ellentétben – minden halálesetet, ahol koronavírusos fertőzés igazolódott, a COVID-19 halálesetek közé soroljuk, függetlenül attól, hogy a halál oka valóban a koronavírus-fertőzés volt-e.
Valószínűsíthető, hogy a COVID-19 járvány megakadályozására hozott korlátozó intézkedések az egyéb, pl. influenzajárvány terjedését is akadályozhatták - mondta a Heim Pál Gyermekkórház főigazgató főorvosa.
Nagy Anikó beszélt arról is, hogy a kormány által elrendelt H-UNCOVER vizsgálat egy európai viszonylatban is jelentős, a teljes országot reprezentáló, tömeges tesztvizsgálat volt, ami egyrészt azt igazolta, hogy
a lakosság körében sikerült a vírus terjedését a meghozott intézkedésekkel és a lakosság szabálykövetésével teljesen lelassítani, ami lehetővé tette a korlátozások fokozatos feloldását.
Ezzel járt az is, hogy nagyon kevesen fertőződhettek meg, mert nagyon alacsony számban találtak a vírusfertőzésen való átesést mutató ellenanyagokat. Ez azt jelenti, hogy a magyar lakosság még mindig fogékony a koronavírus-fertőzésre.
A korlátozások fokozatos feloldása mellett ez arra figyelmeztet, hogy a járványügyi készültséget továbbra is fenn kell tartani, a higiénés szabályokat, a maszkviselést és a távolságtartási szabályokat továbbra is nagyon komolyan kell venni
- mondta Nagy Anikó, hozzátéve, ha az utazások száma ismét emelkedik, fennáll a veszélye annak, hogy az utazók között és miatt emelkedni a fog a fertőzöttek száma. Ezért azt javasolják, hogy lehetőség szerint csak a leginkább szükséges utazásokat vállalja mindenki.
Nagy Anikó szerint lesz második hulláma a járványnak, ennek azonban kérdéses az ideje és az erőssége.
... nem szabad azt hinnünk, hogy a járványnak vége van, a lakosság szabad mozgása mellett sokkal inkább figyelni kell a megszokott lakossági óvintézkedések betartására, a maszkviselésre, a kézmosásra, a személyes távolságok megtartására.
Emellett a járvány folyamatának további szoros monitorozása, a szűrések kiterjesztése szükséges.
A készültséget mindaddig fenn kell tartani, amíg a koronavírus elleni gyógyszeres kezelés vagy vakcina nem készül el.
A teljes interjút itt lehet elolvasni.