Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Mik a koronavírus-járvány alatt hozott intézkedéseik tapasztalatai?
Köszönet minden gazdának, élelmiszeripari vállalkozásnak és a bolti dolgozóknak, hogy a válságos körülmények között helyt álltak.
Hatalmas terhelésnek voltak kitéve, hiszen csak a március 14-i hétvégén háromszor többet vásároltak az emberek, mint egy karácsonyi nagybevásárláskor. Ebben a nehéz helyzetben is a polcokon voltak az áruk. Külön köszönet illeti mindazokat, akik gyakran olyan pluszfeladatokat is magukra vállaltak, mint az élelmiszerek házhozszállítása – ezzel a koronavírus terjedésének fékezésében is komoly szerepet töltöttek be.
Bebizonyosodott, hogy ütésálló a magyar mezőgazdaság és élelmiszertermelés.
Az elmúlt időszakban tehát érthető módon előtérbe került a hazai agrárium helyzete. Egyre inkább kezd felértékelődni annak a jelentősége, hogy a magyar mezőgazdaság 25 millió ember ellátására képes. A mostani helyzetben le tudjuk vonni azokat a következtetéseket, hogy mit kell majd mindenképpen pótolni a következő időszakban. Erre klasszikus példa, hogy a tejes dobozt itthon állítjuk elő, miközben a kupakot importáljuk. Ezeket a termékköröket zárni kell, és ahol lehet, az itthoni gyártást kell előtérbe helyezni.
Hogyan jelent meg a gazdaságvédelmi akciótervben az agrárium?
A kormány gazdaságvédelmi intézkedéscsomagjában is hangsúlyosan szerepel az agrárium. Nemrégiben jelentettük be, hogy 25 milliárd forinttal segíti a kormányzat a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásokat abban, hogy leküzdhessék a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségeket. A következő hetekben megjelennek azok az új támogatási konstrukciók, amelyeken keresztül ez a többletforrás elérhetővé válik számukra. Ezek a támogatási programok közel 35 ezer potenciális kezdeményezettet érintenek, amely vállalkozások közvetlenül 140 ezer főt foglalkoztatnak. A tervek szerint június végétől három ütemben történik a kérelembeadás, és augusztustól ütemesen megindul a támogatások kifizetése az érintettek részére.
Korábban természetesen egyéb intézkedésekről is döntöttünk: a legkisebb mezőgazdasági termelők számára is finanszírozási segítséget jelenthet hitelágon az Agrár Széchenyi Kártya Plusz bevezetése.
Az év végéig megkötött új hitelszerződéseknél a felvehető hitel maximumát az eddigi 100 millió forintról 200 millió forintra növeltük, az agrártárca költségvetési forrásaiból jelenleg is nyújtott kamat- és kezességi díjtámogatás pedig 100 százalékra nőtt. Vállaltuk a hitelek megkötésével, fenntartásával kapcsolatos költségek 100 százalékának megtérítését is, azaz ingyenessé tettük a hitelt az érintettek számára.
A turizmus és a vendéglátás kényszerű szünetelése miatt a bor- és szőlőtermelők, a pálinka-előállítók, a kisüzemi sörfőzdék és a vadgazdálkodási szolgáltatók kerültek leggyorsabban bajba, így az ő esetükben június végéig csökkentettük a munkáltatói járulékterheket, valamint a munkavállalóknak a járulékok közül csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, de annak mértéke sem haladhatja meg a 7710 forintot. A járvány a legfontosabb értékesítési időszakában törte ketté a dísznövényekkel foglalkozó vállalkozások tevékenységét, ezért ezeket a könnyítéseket rájuk is kiterjesztettük.
Az agrárium mely részeit érintette súlyosan a koronavírus-járvány?
Legelőször, mivel lezáródtak a korábban szabadon átjárható határok, ki kellett szabadítani a kamionokat ebből a helyzetből. Ezek a szállítmányok olyan áruféléket, alapanyagokat vagy éppen takarmányt hoztak, amelyek nélkül az agrárium, az élelmiszertermelés nem tudott volna működni. Biztosítani kellett tehát a határok átjárhatóságát. A „klasszikus" bárányexportunk a húsvét előtti hetekben problémákba ütközött, de sikerült ezt a helyzetet is kezelni.
Nagyon érdekes tanulság a humánerőforrás ügye.
Így például egyes modern üzemeket nem sikerült elindítani, mert nem volt megfelelő külföldi szakember a határok lezárása miatt. A fizikai munkaerő tekintetében is problémák vetődtek fel, nem véletlen született az a döntés, hogy megfelelő keretek között a külföldi mezőgazdasági idénymunkásokat beengedjük az országba.
Fontos azonban arra is felhívni a figyelmet, hogy a magyar agráriumban a koronavírus-járvány ellenére is van munkalehetőség. Ezért indította el a tárca „Munkaszüret" néven a mezőgazdasági álláslehetőségeket kínáló internetes oldalát.
Brüsszelből kaptunk, vagy esetleg a jövőben kapunk valamilyen segítséget?
Egyelőre semmilyen érdemi segítség sincsen. Azért is írtam levelet Brüsszelbe, hogy ha pénz nélkül is, de a segítséget adják meg, és ne hozzanak minket nehezebb helyzetbe.
Azt kértük, hogy az Európai Unión kívüli országokból érkező baromfiimportot szüntessük be, mivel ezzel a vendéglátás szünetelése miatt egyébként is nehéz helyzetbe kerülő hazai termelőket tönkretesszük minden európai országban. Egyelőre semmilyen választ nem kaptunk erre a levélre. Érdemi, konkrét uniós intézkedés nem történt, semmi javaslata nincsen Brüsszelnek ez ügyben, csupán a politikai éle látszik a dolognak, de jó lenne, ha az Európai Unió is tenné a dolgát, és nem hagyná magára az országokat.
A kormányok egyelőre saját lehetőségeik mentén szervezik a vírusvédelmi intézkedéseket, miközben Brüsszel hallgat. Látszik, hogy nem tudják kezelni a helyzetet, teljes tehetetlenség és bénultság jellemzi a brüsszeli bürokráciát, és mindez egyben nagyon komoly figyelmeztetés is számunkra.
Hogyan alakul a közös agrárpolitika jövője ebben a helyzetben?
A közös agrárpolitika folyamatban lévő reformját ugyan nem függesztették fel, de nagyon lassan halad a folyamat. A mostani helyzetben pedig nemhogy segítséget nem nyújtanak, hanem olyan, a mezőgazdasághoz nem értő funkcionáriusok tesznek le javaslatokat az asztalra, akiknek fogalmuk sincs sem az ágazat jelenlegi helyzetéről, sem a döntéseik élelmiszer-ellátásra gyakorolt következményeiről.
Az EU zöld megállapodására hivatkozva olyan javaslatokat fogalmaznak meg Brüsszelben, amelyek jól hangozhatnak ugyan a laikus közönség számára, de a valóságban vagy kivitelezhetetlenek, vagy csak olyan áron lehetne megvalósítani őket, ami az európai mezőgazdaság és a fogyasztók szempontjából is káros.
Mindemellett természetesen itthon sem állt le a munka. A szaktárca koordinálásában zajlanak a 2027-ig tartó időszakra vonatkozó agrárstratégiai terv kidolgozásának aktuális munkafázisai. Az azért mindenképpen jó hír a termelőknek, hogy az európai költségvetés és az új szabályok elfogadásának időszakát áthidalni hivatott, 2021-ben kezdődő átmeneti időszak szabályainak tárgyalása jól halad, az Agrárminiszterek Tanácsa és az Európai Parlament is kialakította álláspontját, amely alapján előreláthatólag a napokban megkezdődhetnek a háromoldalú tanácskozások. Fontos eredmény magyar részről, hogy mind az Európai Tanács, mind pedig az Európai Parlament álláspontjában szerepel az átmeneti nemzeti támogatások továbbvitelének lehetősége, amely a legfontosabb prioritásunk a tárgyalások során az állattenyésztő ágazatok – elsősorban a tej- és húshasznú szarvasmarha - számára.
A költségvetést illetően tanulság lehet Brüsszel számára, hogy az agrárpénzek védelmét Magyarország mellett számos más állam is prioritásként kezeli. Ők közös néven az „ambiciózus Európa barátai" (korábban kohézió barátai) országcsoport, amelynek Magyarország is tagja. Ez a csoport úgy véli, hogy olyan közös költségvetésre van szükség, amely az új kihívások mellett a kohéziós és agrárpolitika finanszírozására is kellő figyelmet fordít.
Az Európai Bizottság a tervek szerint még ebben a hónapban bemutatja módosított költségvetési javaslatát, amely már a gazdasági válságra adott, közép- és hosszú távú uniós szintű intézkedési javaslatokat tartalmazza majd. Ebben tükröződnie kell a koronavírus-járvány egyik nagy tanulságának, mely szerint a biztonságos élelmiszer-ellátás fenntartása kulcskérdés Európa számára.
Hogyan alakul a mostani és jövőbeli ellátási helyzet Magyarországon?
A legfontosabb ezzel kapcsolatban, hogy Magyarország a sokszorosát képes megtermelni annak, ami az önellátáshoz szükséges, és a magyar termékek kiváló minőségűek. Ahogy már említettem, hazánk nem kevesebb mint 25 millió embert képes ellátni megfelelő mennyiségű és minőségű élelemmel, a járvány pedig megmutatta, hogy a néha igaztalanul támadott mezőgazdaságnak milyen fontos szerepe van valójában.
Ezért is írtam levelet a Budapestre delegált nagyköveteknek, melyben az agrárium gyakran elfeledett hétköznapi hőseire szerettem volna felhívni a figyelmet. Az a célunk, és az én személyes célom, hogy itthon és világszerte is még jobban ismerjék el a mezőgazdaságban dolgozó emberek teljesítményét, amely hozzájárult az élelmiszerlánc létfontosságú stabilitásához is.
Hogyan értékeli az első negyedéves mezőgazdasági teljesítményt?
A mezőgazdaság első negyedéves teljesítményéről még nem rendelkezünk részletes adatokkal, a legfrissebb számok még a koronavírus-járvány előtti időszakot mutatják. A koronavírus-járvány március végétől, tehát lényegében az első negyedév végével kezdődő hatásait pedig még nem lehet számszerűsíteni sem az exportpiacokon, sem a belföldi piacon, de jól érzékelhető, hogy komoly hatást gyakorol a pandémia a hazai élelmiszer-gazdaságra is. Amit már tisztán látunk, hogy a HoReCa szektor leállása miatt jelentős kiesés várható például a feldolgozott gyümölcsök és konzerv termékek piacán, de ugyanez igaz a szeszes italokra, a borászati termékekre, vagy épp a kézműves sörökre.
Ugyanakkor az előző időszakban megtermelt termékekkel együtt az agrárexport 2020 elején tovább növekedett. A kivitel értéke az idei év első két hónapjában megközelítette az 1,7 millió eurót, ami 4,8 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.
Az import ennél nagyobb mértékben, 11,9 százalékkal emelkedett ugyanebben az összevetésben, így 7,8 százalékkal csökkent a külkereskedelmi többlet. Több éves távlatban szerencsére az export és az egyenleg is látványosan növekedett. Tíz év alatt az agrárexport 118 százalékkal, az egyenleg 100 százalékkal bővült.
Milyen programok segítik a magyar termékek népszerűsítését?
A magyar élelmiszerágazat az önellátási szintet messze meghaladó teljesítményre képes, így indokolt az a célkitűzés, hogy a hazai kereskedelem kínálatában egyre több teret nyerjenek a magyar előállítók termékei. A Magyarországon előállított termékek emellett biztonságosabbak is, mert az itt tevékenykedő cégeket az EU egyik legszigorúbb rendszerében ellenőrizzük, a felmerülő problémákat pedig a láncszemléletű felügyelet miatt gyorsan lokalizálni tudjuk. A biztonság másik garanciája az, hogy a hazai gyártó tudja, hogy ha a termékeiben csalódik a magyar fogyasztó, akkor a legfontosabb szövetségesét veszítheti el.
A kereskedelmi láncok vezetőitől éppen ezért azt kérem, hogy - a következő hetekben, hónapokban a több termékpályán is várható élelmiszerpiaci nehézségek hatásainak kivédése érdekében - fokozottan működjenek együtt a hazai beszállítóikkal.
Fontos, hogy különösen a sertéshús, a baromfihús, a tojás, a tej és tejtermékek, valamint a zöldség, gyümölcs esetében figyeljenek oda arra, hogy magyar termékeket forgalmazzanak, ezzel erősítve a magyar gazdaságot.
Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy a választékot bővítő importélelmiszerek – más országok termékkülönlegességei, Magyarországon nem megtermő gyümölcsök, fűszerek, zöldségek, vagy éppen a tengeri halak – fogyasztókhoz való eljutását meg kellene akadályozni, de népszerűsítenünk kell azokat a magyar termékeket, amelyeket hazánk hagyományosan, nagy mennyiségben és jó minőségben állít elő. Különös jelentősége van mindennek a koronavírus-járvány idején, amikor a termelőknek létkérdés, hogy el tudják adni az árujukat.
Számos település vezetőjét sikerült meggyőzni arról, hogy a járványvédelmi intézkedések szigorú betartásával újra kinyissák a piacokat, ezzel is segítve a helyi termelőket és a magyar áruk forgalmát.
Mára a hagyományos piacok több mint 75 százaléka és a helyi termelői piacok 65 százaléka ismét várja a vásárlókat. A magyar élelmiszerek forgalmának növelését segíti legújabb kezdeményezésünk, a www.termeloikosar.hu weboldal elindítása is, ahova a gazdák feltölthetik, hogy milyen portékát kínálnak eladásra, a vevők pedig online válogathatnak, vásárolhatnak.
Ezzel is a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar stabil működését szeretnénk segíteni.
Mégis, egy ilyen helyzetben mire számíthat idén az agrárium?
A koronavírus-járvány mellett erősen sújtja az agráriumot a csapadék hiánya, hiszen nagyban visszaveti az ősszel elvetett állományok fejlődését. Ennek ellenére a tavaszi szántóföldi munkálatok a termelők erőfeszítéseinek köszönhetően nagyrészt teljesültek, a vetések lezajlottak.
A május első felében érkezett csapadék mennyisége csak a területek nagyon kis részén érte el a kívánatos szintet. Nem véletlen, hogy 2020. április 20-án bevezettük a tartósan vízhiányos időszakot, így nem kell a vízhasználó gazdálkodóknak vízkészletjárulékot fizetniük az öntözés után.
Hogyan lehet az öntözést fejleszteni a következő időszakban?
Meggyőződésem, hogy sokkal kiterjedtebb és sokkal magasabb szintű öntözési és vízgazdálkodási kultúrára van szükség. A kormány ennek érdekében ettől az évtől kezdve 10 éven keresztül 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó vízkeresleti és vízkínálati oldal fejlesztéseihez.
Ez a keret ugyanakkor önmagában csak egy szelete a szükséges teendőknek, ezért az Agrárminisztérium egy átfogó intézkedéscsomagot alkotott az öntözés fejlesztéseinek érdekében. Vidékfejlesztési programunk kiemelt területként támogatja a mezőgazdasági termelők öntözésfejlesztési beruházásait annak érdekében, hogy növelni tudják az öntözött területeik nagyságát, víztakarékosabb és fokozott energiahatékonyságú rendszereket tudjanak működtetni.
Nagyságrendileg még 20 milliárd forint forrás áll rendelkezésükre e célra. A mérethatékony öntözési beruházások megvalósítása érdekében a pályázható összeg maximum felső határát az eddigi 1 milliárd forintról 2 milliárd forintra növeljük a jövőben.
Miért telepített ide a belváros közepére egy méhcsaládot?
Egy tavalyi párizsi látogatásom során alkalmam nyílt a Grand Palais épületének tetején megcsodálni egy odatelepített méhcsaládot. Akkor határoztam el, hogy amint tehetem, itthon is népszerűsíteni fogom a nagyvárosi méhészkedést. A városok megfelelő élőhelyet nyújtanak a méheknek, a parkok, fasorok, út menti virágágyások, virágládák biztosítják a folyamatos nektárforrást a méhek számára. A városi méhészkedés arra is alkalmas, hogy ilyen módon is védjük saját környezetünket.
Az Agrárminisztérium épületének erkélyén elhelyezett kaptárban a hazánkban is engedélyezett krajnai méhcsalád – mintegy 50-60 ezer méhegyed - lelt új otthonra.
Ezek az élőlények nemcsak a növények beporzását végzik el a nagyvárosi környezetben, hanem gazdasági hasznuk is van, egy háztetőn vagy erre alkalmas más helyen tartható 1-2 méhcsalád által évente akár 10-20 kilogrammnyi mézet is meg lehet termelni. Ez a mennyiség pedig egy család éves szükségletét bőven fedezi, ráadásul egy városban olyan virágokkal is találkozhatnak, amelyek nektárjaiból az általuk előállított méz igazi kuriózumnak tekinthető.
