Miért volt nagyságrendekkel sikeresebb a védekezés Magyarországon, mint Olasz-, Spanyol- vagy éppen Franciaországban?

2020.05.27. 14:41

Tudják, hány halálos áldozata lenne mostanra a koronavírus-járványnak Magyarországon, ha a spanyolországihoz hasonló mértékben érint minket is a vírus? Hatezer fő, amely több mint tizenkétszerese a jelenlegi tényleges értéknek. Bár sokan az eddig elvégzett 163 ezer teszt számát tartják kevésnek, vagy a lélegeztetőgépek számát soknak, döntse el ki-ki maga, hogy melyik mutatót tartja fontosnak, ha értékelni akarja a COVID-19 elleni harc eddigi eredményét.

Annyira természetesnek tekinthetjük Magyarországon, hogy fel sem merül ennek az eredményként való elkönyvelése, de a legfontosabb: Magyarországon egyetlen koronavírusos beteg sem maradt ellátás nélkül. Nem halt meg senki kórházi ágyak vagy lélegeztetőgépek hiánya miatt, egy orvosnak sem kellett arról döntenie, hogy melyik betegét juttatja intenzív ellátáshoz, egyetlen idős ember sem maradt gondoskodás nélkül. Márpedig ez egyáltalán nem volt természetes Európa vagy az Egyesült Államok számos (gyakran leggazdagabb) régiójában, ahol az idősotthonokban magukra hagyott emberekről, a folyosón fekvő fuldokló betegekről, orvoshiányról érkeztek a hírek a közelmúltban.

A koronavírus-járvány első nagy hullámának csendesedésével ennek ellenére megindultak a – döntően politikai, nem szakmai indíttatású – viták arról, hogy miként értékelhetőek a pandémia elleni magyarországi harc eredményei. Szerencsére nem csupán ízlésbeli különbségekről kell vitáznunk, hiszen rendelkezésre állnak olyan objektív mutatók, amelyek segítenek választ adni a kérdésre: vajon összességében sikerrel és hatékonyan vette-e fel Magyarország a harcot a vírussal szemben.

Több ezer életet sikerült megmenteni

Mielőtt bárki legyintene a statisztikai mutatókra: létezik olyan összehasonlítható adat, amely jól jelzi a járvány lefolyásának súlyosságát, és nem függ a lefolytatott tesztek számától. Ez az elhunyt fertőzöttek száma, hiszen a súlyos állapotú betegek nem kerülhetik el az egészségügyi ellátórendszert egyik fejlett államban sem. Amennyiben a halálesetek számát az ország népességszámának arányában vizsgáljuk, jól megítélhető, hogy egy-egy ország milyen mértékben tudta elkerülni a járvány legsúlyosabb következményeit.

A miniállamokat leszámítva nemcsak Európában, hanem világszinten is Belgium, Spanyolország, Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország és Svédország volt kénytelen elkönyvelni a legtöbb áldozatot, ahol 1 millió főből nagyjából 400-800 ember vesztette életét. Az átlagok ráadásul a nagyobb országok esetében elrejtik azt a tényt, hogy a járvány igazán súlyosan egy-egy régiót (pl. Lombardia) vagy metropoliszt (pl. New York) érintett, így ezekben a gócpontokban még szomorúbb volt a vírus első hullámának egyenlege.

Forrás: Századvég

Ezzel szemben Magyarország (és a legtöbb térségbeli ország) nagyságrendekkel jobban vészelte át az elmúlt bő három hónapot. Belgiumban 16-szor, Spanyolországban 12-szer annyi halottja volt eddig a járványnak, mint Magyarországon, azaz több ezer halottal többről számolnának be a hazai statisztikák, ha nálunk is hasonló módon söpört volna végig a koronavírus.  Az első hírek alapján az úgynevezett halálozási többlet (amely azt mutatja meg, hogy mennyivel magasabb az elhunytak száma összességében most, mint a korábbi évek hasonló időszakában) Nyugat-Európa számos országában 30-60 százalékkal is magasabb a statisztikailag jellemző értéknél, míg hazánkban nem mutatott érdemi emelkedést a mutató.

Már az igazi gyorsulás előtt sikerült megállítani a járvány terjedését

A kedvezőbb halálozási adatok alapvetően azzal függnek össze, hogy Magyarországon nem alakult ki a járvány terjedésére – hatékony védekezés nélkül – jellemző exponenciális járványgörbe (mint Olaszországban és Spanyolországban), de olyan intenzív emelkedő szakasz sem, mint Franciaországban, Nagy-Britanniában vagy Belgiumban. Hazánkban a hétnapos átlagot tekintve az első eset után 40 nappal megállt a járvány terjedése, míg a vizsgált nyugat-európai országokban 60-80 nappal később érte el a csúcsát a napi új megbetegedések száma (amikor nálunk már a korlátozások lazítása is lehetővé vált).

Forrás: Századvég

A jelenlegi május végi állapotok szerint Magyarországon napi kb. 30 új fertőzöttet azonosítanak, addig a Magyarországnál alig népesebb Belgiumban még mindig 250-300 főt, Nagy-Britanniában pedig napi 3000-et, amely a mértkülönbség ellenére is hatalmas szám.

Mi az oka annak, hogy ennyire eltérő eredménnyel járt a járvány Európa különböző államaiban?

Korábban talán azt mondtuk volna, hogy az egészségügyre költött pénz és az ország fejlettsége. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban azt láthattuk, hogy sokszor épp a legfejlettebb és leggazdagabb országok, régiók, városok esetében volt a legsúlyosabb a járványhelyzet.

Minden bizonnyal számos kisebb-nagyobb tényező eredője, amelyek pontos súlyát nehéz megbecsülni. 

Bizonyosan számít az egészségügyi ellátás minősége, ez azonban nem elsősorban a bérszínvonalat vagy az épületek állapotát jelenti, hanem a kimagasló szaktudást, a megfelelő szervezést és a szükséges eszközök rendelkezésre állását, amely Magyarországon végig biztosított volt a járvány kezdetén is. 

Sokan emelik ki a kulturális különbségek vagy a településszerkezet hatását. A távolságtartóbb nemzetek és alacsonyabb népsűrűségű országok esetében (jellemzően az északabbi népeknél) lassabban terjed a vírus, míg a nagyvárosokban, zsúfoltabb településeken, közvetlenebb személyes kapcsolatot ápoló kultúrákban gyorsabban. Fontos a lakosság átlagéletkora és általános egészségi állapota, azaz a veszélyeztetett csoportok aránya, de lehet szerepe akár a lakosság immunizáltságának is más kórokozókkal szemben. Valószínűleg nem emelhető ki egy-egy tényező a fentiek közül, hanem számos jellemző eredője az, hogy mennyire volt védtelen egy-egy nemzet a koronavírussal szemben.

Amiben viszont mindenki egyetért, az az, hogy a jó időben meghozott és megfelelően hatékony járványellenes intézkedések alapjaiban befolyásolták a vírus terjedését, a megbetegedések és a halálos áldozatok számát.

A gyors intézkedés a járvány gyors lecsengését eredményezte és korábbi lazítást tett lehetővé

A magyarországi intézkedések nem szigorúságukkal, hanem gyorsaságukkal tűnnek ki a járvány által súlyosan érintett nyugat-európai országok válaszlépéseihez képest. Az Oxford Egyetem azonos szempontrendszer szerint értékeli a járványellenes kormányzati intézkedések szigorúságát, és egy 0-tól 100-ig terjedő skálán (Government Response Stringency Index) teszi összehasonlíthatóvá azt.

Bár valamilyen intézkedést a legtöbb kormány korán életbe léptetett a koronavírusról szóló első hírekre reagálva, az igazán határozott válaszokkal minden vizsgált nyugat-európai ország késlekedett. Míg a 60-as „szigorúsági mutatót" jelentő intézkedéseket Magyarországon az első fertőzött után egy bő héttel (a 8. napon) meghozta a kormány, ugyanerre Olaszországban a 23., Spanyolországban és Belgiumban a 43., Franciaországban és Nagy-Britanniában pedig csak az 52. napon került sor.

A többhetes vagy hónapos késlekedés ára az volt, hogy a vírus elszabadult, az egészségügyi rendszer túlterhelődött, a halottak száma megugrott. Így végül Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban a magyarországinál is keményebb korlátozásokat kellett bevezetni. Ráadásul nemcsak drasztikusabbak voltak a korlátozások, hanem hosszabb ideig is kellett fenntartani a szigorú intézkedéseket: Magyarországon 48 nap után enyhítéseket lehetett bejelenteni a járványügyi mutatók kedvező alakulása miatt, Spanyolországban, Franciaországban viszont már több mint két hónapja a 70-es érték fölött tartózkodik a mutató.

Forrás: Századvég

Így tehát a szigorú korlátozásokat egyik ország sem tudta elkerülni, de míg Magyarországon időben és megfelelő mértékben lépett a kormány, így kevesebb volt az áldozat, és óvatosan a korlátozások is enyhíthetővé váltak, addig Nyugat-Európa egyszerre könyvelt el rekordszámú halálos áldozatot, valamint még nehezebben viselhető és nagyobb gazdasági károkat okozó, jobban elhúzódó korlátozásokat.  Magyarországon úgy sikerült több ezer halálesetet elkerülni, hogy közben a korlátozó intézkedések csak a szükséges ideig és szükséges mértékben korlátozták, korlátozzák a mindennapi életünket, a munkát, a megélhetést.

A tesztelések hatékonysága

Az országos reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálat eredményei alapján 243 és 7230 között lehet az aktív (azaz a vizsgálat idején is vírushordozónak számító) fertőzöttek száma. A reprezentativitás azt jelenti, hogy minden magyar állampolgárnak egyforma esélye volt a vizsgált mintába kerülni, így az esetleges tünetmentes vírushordozók, vagy a hatósági szűrés látóköréből kiesők is képviseltették magukat a kutatásban. Mivel a hivatalos adatokban ugyanezen időszakban nagyjából 1600 fő szerepelt, az eredmények arra utalnak, hogy nincs nagyságrendnyi különbség az aktív fertőzöttek számában, akár egy általános szűrés eredményét nézzük, akár a hivatalos, célzott tesztelés eredményét. 

Bár sokan kritizálták a magyar hatóságokat a PCR vizsgálatok alacsony száma miatt, az eredmények arra utalnak, hogy egy általános tesztelés 99,5 százaléknyi vagy még nagyobb arányban csak egészséges embereket tesztelt volna, míg a választott út – a kontaktuskutatáson és a rizikóelemzésen alapuló célzott tesztelés – közel azonos eredményt hozott, és alkalmas volt a járványgócok felderítésére, a fertőzöttek nagyarányú azonosítására és így a járvány megfékezésére. 

Versenyfutás az oltóanyagért

Ha volt tanulsága a járvány első hullámának, az nem más, minthogy a szükség esetén gyorsan meghozott intézkedésekkel lehet a legnagyobb biztonságot megteremteni, illetve hogy érdemes az országnak felkészülnie egy negatív forgatókönyvre is. A koronavírus nem fog eltűnni, minden szakember egy második hullámra számít Európa-szerte, amit mi sem kerülhetünk el.

A vírus legyőzését várhatóan a védőoltás fogja jelenteni a szükséges fejlesztési és tesztelési folyamat lezárulta, valamint a gyártás beindulása után. Nem érdemes azonban az igazoltan hatékony vakcina bejelentését azonnali fordulópontként értékelni. Mivel a világon több milliárd ember vár a vakcinára, könnyen előfordulhat, hogy hónapokig-évekig kell majd arra várni, hogy a védőoltást megkapja a lakosság (nyájimmunitást jelentő) minimum 60-70 százaléka, és így Európa-szerte több tízezer halálos áldozatot szedhet a vírus úgy, hogy már létezik ellene oltás!

Maurer Szemere, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egészségügyi üzletágának vezetőjeFotó: Bolega Niki

A jelenlegi helyzet alapján nem bízhatunk abban, hogy külföldről érkezne elegendő oltóanyag a hazai lakosság számára, minden ország csak akkor osztaná meg a készleteit másokkal, ha saját állampolgárai már védettek. Az Európai Unió igazságos vakcinaelosztásra vonatkozó alapelvei egyelőre csak konkrétumok nélküli elvek, és a WHO egyeztetési folyamata is megmaradt a vágyak kinyilvánításánál, konkrét vállalások nélkül. Ebben a versenyfutásban azon országok lesznek előnyben, akik maguk is felkészültek az oltóanyag gyártására.

Magyarországon a járvány első napjai óta intenzív virológiai kutatások folynak, a napokban pedig a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ megkezdte a koronavírus-vakcina hazai fejlesztését is. Bár jelenleg nem lehet tudni, hogy a világszerte zajló mintegy 100 oltóanyag-fejlesztés közül melyik hoz hamarabb eredményt, mindenesetre Magyarországon számos cég rendelkezik világszínvonalú gyógyszer- és vakcinagyártási kapacitással, illetve szakembergárdával, amelyre építhetünk a várhatóan meginduló versenyfutás időszakában is. Magyarország így az átlagnál lényegesen jobb eséllyel kapcsolódhat be az oltóanyag gyártásába, így mielőbbi itthoni alkalmazásába is.

Maurer Szemere, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egészségügyi üzletágának vezetője