Alapjogokért Központ: A baloldal akkor mond igazat, amikor magát hazugnak mondja

Az Alapjogokért Központ kora tavasszal indította el Magyarország 2010-2020 közötti korszakának értékelésével foglalkozó kutatási projektjét. Az „Újra naggyá teszik Magyarországot 2010-2020" című projekt az „őszinteség, bátorság és büszkeség" rendezőelvei szerint átfogóan vizsgálja a 10 éves kormányzás stratégiáját, filozófiáját és céljait. A most bemutatott „Őszinteség" elnevezésű tanulmány az őszinte szembenézésről szól, illetve hogy Magyarországnak milyen évtizedes problémákkal kellett megküzdenie 2010-ben.

Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ a nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettese elmondta, hogy a kutatási anyag négy fejezetből áll össze. Az első fejezet a szocializmus hagyatékának négy legnagyobb, évtizedek múltán is tehertételként ránk nehezedő válságjelenségét tárgyalja. Tehát a 90 oldalas tanulmány egészen a 70-es, 80-as évektől korunkig vizsgálja meg a korábbi kormányzás által okozott válsághelyzetet, amely az államháztartásban, a foglalkozásszerkezetben, a népesedési politikában és az állam nemzetközi szervezetekhez való viszonyában is érzékelhető.

Molnár Balázs, az „Újra naggyá teszik Magyarországot 2010-2020" projekt vezetője ennek kapcsán megjegyezte, hogy

régi bűnnek hosszú az árnyéka.

Ezért kell kiterjedt történelmi távlatban vizsgálni e jelenségeket.

A projektvezető ismertette, hogy a második fejezet a rendszerváltoztatás örökségével foglalkozik, és azzal, hogyan éltek tovább a szocializmus káros jelenségei a kilencvenes években. Majd hozzáfűzte, hogy a félresikerült rendszerváltoztatás után a posztszocializmus 2010-ig velünk maradt. A kutatás egyebek mellett azt is tárgyalja, hogy ebben az időszakban a hatalom átmentése és megtartása történt, így csak felemás igazságtételre volt lehetőség.

A félmegoldás nem megoldás

– fűzte hozzá Molnár Balázs.

A harmadik fejezet az Orbán-kormány hivatalba lépését megelőző „elmúlt nyolc évet" veszi górcső alá, vagyis azt, hogy mik vezettek a Fidesz-KDNP 2010-es kétharmados választási sikeréhez. A projekt vezetője megjegyezte, hogy ebben az időszakban bebizonyosodott:

A baloldal akkor mond igazat, amikor magát hazugnak mondja.

A negyedik fejezetben a nemzeti ügyek mentén történő kormányzás jegyében született intézkedéseket tárgyalják az elemzők. Pontosabban azt a kormányzó képességet, ami már a kormányalakítás előtt is jellemezte az új hatalmat. Molnár Balázs ismertette, hogy a Fidesz-KDNP egyebek mellett eredményesen fellépett a közbiztonsági válság ellen, a gazdaságvédelmi akciótervvel pedig leküzdötték a gazdasági válságot.

Panyi Miklós igazgatóhelyettes végül felhívta a figyelmet, hogy a tanulmány nemcsak azért aktuális, mert tükröt tart a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok politikája elé, hanem mert ezzel rávilágít az elmúlt időszak sikereire is. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy azok az országok, amelyek a gyurcsányi úton jártak, és felelőtlen gazdaságpolitikát folytattak, ma ugyanúgy csődközeli állapotban vannak, mint ahová Magyarországot a balliberálisok juttatták 2008-ban.

Míg hazánk akkor az egyik legrosszabb állapotban lévő uniós ország volt, ma az egyik legstabilabb gazdasággal rendelkezik.

Ez a különbség a balliberális és a nemzeti-konzervatív kormányzás között.