Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Pünkösd a harmadik legnagyobb keresztény ünnep,
neve a görög pentékoszté szóból ered, ami azt jelenti, hogy 'ötven'.
Eredetileg hálaadó ünnep, vagy az első zsenge ünnepe volt, az ószövetségi zsidó népnél. Később arra emlékeztek ezen a napon, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett, ezért a mózesi törvény emléknapja lett.
Az 1962 és 1965 között tartott II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd a húsvéti misztérium beteljesedése, a katolikus egyházban. A zsinati liturgiareform bevezetése óta pünkösdhétfő már nem külön egyházi ünnep, de sok országban munkaszüneti nap.
Magyarországon 1993 óta munkaszüneti nap pünkösdhétfő.
Szerte az egész világon pünkösd előestéjén a hívek virrasztva és imádkozva kérik a Szentlélek eljövetelét.
A protestáns egyházakban a konfirmáció, az úrvacsorára való előkészítés és a fiatalok, felnőtt hívővé avatásának ideje a pünkösdi időszak. A katolikusoknál pedig a bérmálás ideje. Ekkor a püspök a Szentlélek közlésének szentségét szolgáltatja ki a fiataloknak.
Pünkösd egész Európában ősi tavaszköszöntő ünnep, a keresztény hagyomány mellett. A hiedelem szerint, ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés.
Van olyan vidék, ahol ma is választanak pünkösdi királyt.
Az uralkodás rövidségére utaló „pünkösdi királyság" a gyorsan múló, értéktelen dicsőség metaforája.
A pünkösdi király választásakor a falu legényei ügyességi próbákon mérik össze erejüket és ügyességüket, a győztes nyereménye, hogy egy évig ingyen ihatott a kocsmában, viselhette a pünkösdi koronát és a többiek engedelmességgel tartoztak neki. Jellegzetes szokás még a pünkösdi király vagy királynő körmenete.
A legkisebb lányt királynőnek öltöztetik, pünkösdi rózsával és zöld ágakkal, majd rózsaszirmokat szórva járnak házról házra köszönteni.
A legkiemelkedőbb magyar eseménye pünkösd megünneplésének a csíksomlyói búcsú, a rendszerváltozás óta, a világ magyarságának rendszeresen megtartott tömegrendezvénye.
Mely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike.
1567-ban János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, de a Csíksomlyón összegyűlt székelyek Nagyerdőnél győzelmet arattak.
Erre emlékeznek minden pünkösd szombatján Csíksomlyón, és tartanak ünnepi szentmisét és nagy búcsút, ahová több százezer ember zarándokol el a Kárpát-medencéből és a világ már részeiről is.
Idén a koronavírus-járvány miatt elmaradt a csíksomlyói zarándoklat.
Vasárnap ünnepi liturgia keretében fognak megemlékezni a Szentlélek eljöveteléről.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában celebrált szentmisét vasárnap fél 11-kor, melyet online közvetítettek a főegyházmegye Facebook-oldalán.
Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vasárnap a budahegyvidéki református templomban tartott szentmisét, amit a közösség YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán is közvetítettek.
Fabiny Tamás püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke 10 órakor tartott online istentiszteletet, az alapítása háromszázadik évfordulóját ünneplő csömöri evangélikus gyülekezetnek, amit szintén a gyülekezet Facebook-oldalán közvetítettek.
Június 1-jén, Pünkösd hétfőn pedig 11 órakor ökumenikus istentisztelet lesz a Duna Televízióban a budavári Mária Magdolna Toronytól Erdő Péter bíboros, Bogárdi Szabó István református püspök és Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök szolgálatával.
Az esztergomi bazilika pünkösdtől újra kinyit, olvasható a Facebook-oldalukon. A hívők a megszokott időben, a COVID 19-cel kapcsolatos kormányrendeletek és a higiéniai szabályok betartásával tudnak részt venni a szentmiséken – írja a Magyar Nemzet.
